bankrendszer

Soha nem volt még ennyire alacsony alapkamat Magyarországon

Az MNB alapítását követő, elmúlt 90 évben a hazai monetáris politika, azon belül is főként a kamatpolitika számos változáson esett át, míg elérte a napjainkban ismert működését. A jegybank működésének kezdeti éveiben az MNB kamatpolitikája elsődlegesen a kereskedelmi váltók leszámítolásából állt, így az irányadó kamatok szerepét a leszámítolási és a kölcsönüzleti kamatlábak töltötték be. A nagy gazdasági világválság miatt bekövetkező kamatemelések korrekcióját követően a második világháborúig stabilan alakultak a kamatok. A szocialista tervgazdaság időszakában nem volt egyértelműen kitüntetett jelentőségű, alapkamatnak tekinthető jegybanki referenciaráta, mint ahogy független monetáris politika sem. A kétszintű bankrendszer bevezetéséig jegybanki alapkamat hiányában szerteágazó referenciakamatokkal volt jellemezhető Magyarország. A jegybank esetenként ugyan meghatározott vállalati hitelkamatokat, de azok mellett jelentős szerepet töltöttek be a jogszabályokban államilag rögzített kamatmértékek. 1987 óta egy jegybanki alapkamat, irányadó kamat létezik, melyet az MNB határoz meg, igaz az elmúlt évtizedekben az irányadó eszköz többször is megváltozott. 2012-ben a jegybank elkezdett egy kétéves kamatcsökkentési ciklust, amit 2015 márciusában újraindított, majd júliusában lezárt, így az irányadó ráta - az összehasonlíthatóság módszertani korlátai mellett - elérte az MNB 90 éves történetének historikusan legalacsonyabb, 1,35 százalékos szintjét.

Javított a magyar bankok besorolásán a Moody's

A korábbi negatív kilátásról stabilra javította a magyar bankrendszer kilátását a Moody's. A hitelminősítő azzal magyarázza a lépést, hogy várakozásai szerint a következő 12-18 hónapban stabilizálódik a bankszektor működési környezete.

Görögország: négy nagybankból kettő maradhat

Be kell zárni vagy egy nagyobb versenytársba kell majd beolvasztani néhány görög nagybankot Görögország megmentése után, akárhogy is zajlik majd ez - vélték meg nem nevezett EU-s vezetők a Reutersnek adott nyilatkozatukban.

Itt a rendkívüli EKB-ülés eredménye

Rendkívüli tanácskozást tart az Európai Központi Bank a görög bankrendszer ügyében - jelentette a CNBC üzleti hírtelevízió délben. Délután pedig már olyan hírek jelentek meg, hogy az EKB megemelte újra a sürgősségi likviditási támogatási keretét (ELA) a görög bankoknak.

Vészjósló árnyékvilág nő a bankok fejére

Hisszük vagy sem, a befektetési alapokra nem mindig lehetőségként, hanem sokszor inkább rendszerkockázatként gondolnak odafent, legalábbis erre utal az EKB napokban közzétett jelentése. Abból kiindulva, hogy a befektetési alapok eszközállománya 5 év alatt 70%-os növekedést produkált, nem csoda, hogy az árnyékbankrendszer fogalma mint potenciális rendszerkockázat merül fel. A jelentés szerint a legnagyobb piaci sokkokat a kötvényalapok tudnák okozni, ezek a legveszélyesebb befektetési alapok most a piacon. De nem Európa az egyetlen, ahol aggódni kell: az USA-ban sosem látott szinteket ugrottak meg az árnyékbanki szolgáltatók.

Financial Times: óvakodjatok a magyar megoldástól!

A szomszédjainknak kétszer is meg kell gondolnia, hogy követik-e a magyar modellt a devizahiteles probléma megoldásában - írja a Financial Times. A magyar kormánynak kapóra jött a devizahiteles probléma, hogy a durva sarcokkal kitessékelhesse a külföldi bankokat az országból - véleményezi a kérdés hazai átpolitizáltságát a lap. Emlékeztetnek rá, hogy a 2011-es végtörlesztés a gazdagoknak kedvezett, míg a szegényeknek ártott, mert a lépésre gyengült a forint. A végső forintosítás pedig szerintük egy olyan lépés volt, amit a környező országok feltehetően nem tudnának megtenni, vagy azért mert arányaiban kevés devizatartalékkal rendelkeznek, vagy pedig mert a belföldi kamatszintjük túl magas az ésszerű hitelkiváltáshoz.

Nagy meglepetés: bóvliba vágták a bolgárokat

A bankrendszer meggyengülése és így az egész pénzügyi szektor sérülékenysége miatt egy fokozattal a befektetésre már nem ajánlott, azaz bóvli kategóriába rontotta Bulgária hosszú lejáratú devizaadósságának besorolását mai döntésével a Standard and Poor's.

"Filmbe illő harc" - Orbán álmáról cikkeznek külföldön

A magyar kormány filmbe illő küzdelme a külföldi tulajdonú bankokkal a végéhez közeledik, és talán nem is lesz olyan véres a végkifejlett, mint ahogyan azt korábban várni lehetett - fogalmaz a Financial Times. Azonban korántsem biztos, hogy a külföldi bankok "elűzése" a legjobb megoldás a gazdasági növekedés megteremtésére, hiszen hasonló okok miatt Írországban például EU-s mentőcsomagra volt szükség, és nem állt távol ettől Szlovénia sem, ahol szintén magas az állami tulajdonlás a bankszektorban.

Duplájára hízik a bankszektor

A brit jegybank szerint a brit bankszektor jó úton halad afelé, hogy 2050-re a duplájára nője ki magát, ami a GDP 950%-át meghaladó növekedést jelentene. Közleményében a Bank of England kiemelte, hogy bár a nagyobb bankszektorok valóban kockázatosabbak, de nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a bankszektor mérete és egy lehetséges pénzügyi válság kialakulása között - írja a Financial Times.

Miért szakadt ketté a magyar bankrendszer? - Az MNB már sejti

A magyar bankszektorban működő intézmények merőben eltérő eredménye számos kérdést vett fel. Mitől nyereséges egy bank és miért veszteséges a másik? Mit csinál jól a piacvezető? Milyen hibákat követtek el a múltban az évek óta veszteséges bankok, és milyen lépéseket kellene megtenniük a jövőben? Ezekre a kérdésekre a múltbeli és a jelenlegi üzleti modellek, stratégiák részletes elemzése után érdemes választ keresni. Kerekes Nikoletta, a Magyar Nemzeti Bank Hitelintézeti Felügyeleti Igazgatóságának vezető felügyelőjének elemzése.

Kettébontják a tulajdonosi jogokat az MKB-ban

A nemzeti fejlesztési miniszter korábbi rendelete szerint az állami tulajdonba került MKB Bank felett október 16-án este 19 órától 2018. december 31-ig a Miniszterelnökség gyakorolja a tulajdonosi jogokat. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter pénteken megjelent utasítása a tulajdonosi joggyakorlást azonban kettébontja.

Balog Ádám: vonulhatnak még ki bankok

A bankrendszer integrációjáé a jövő - mondta a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a Szegedi Tudományegyetemen szerdán tartott előadása kapcsán az MTI-nek.

Megerősítette Orbán a Portfolio számításait - Tényleg megvan az 50%

Az MKB Bank megvásárlásával a bankrendszeren belüli magyar nemzeti tulajdon aránya meghaladta az 50 százalékot - hívta fel a figyelmet szombati tusnádfürdői beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Ezzel lényegében megerősítette a Portfolio pénteken megjelent számításait.

Keményen visszaüthet a sok állami beavatkozás


Még tovább fokozódnak az állami beavatkozások Magyarországon, ami a jövőben akár negatívan is visszahathat az országra - írják az UniCredit Bank hazánkkal foglalkozó elemzésében. Az intézkedések miatt romlani fog az ország növekedési potenciálja és szűkülhet a fiskális politika mozgástere is, ami végső soron fenntarthatatlanná teszi a GDP-növekedés most látott ütemét.

Végre fellélegezhet a magyar lakosság, de milyen áron?

A devizahitelek forintosítása nagy megkönnyebbülést, így lakossági fogyasztásélénkülést hozhat, és megnyithatja az utat a forint fokozatos gyengülése előtt, de egyúttal számos kockázattal is jár - mutat rá terjedelmes elemzésében a Goldman Sachs londoni elemzője. Magdalena Polan arra számít, hogy a tisztességtelen banki magatartás miatti visszafizetések már eleve tetemes veszteséget okoznak majd a bankoknak, amelyet növelhet, hogy várakozása szerint valamelyest a piaci árfolyam alatt történik majd meg a forintosítás. A veszteségek miatt egyes bankok elhagyhatják a magyar piacot, mások hitelezését pedig tartósan hátráltathatja az elszenvedett veszteség és az emiatti új üzemmód. Az elemző szerint ha az MNB egyszerre adna oda a bankoknak 12 milliárd eurót "készpénzben" a devizatartalékából, még akkor sem csökkenne túlságosan alacsonyra a tartalékszintje, de várakozása szerint mégsem ezt lépi meg a jegybank. A formálódó devizahiteles csomag összességében alátámasztja a Goldman Sachs azon várakozását, hogy a forint hosszabb távon gyengülni fog, de az elemző csak azután változtat majd előrejelzésén a gyengébb forint irányába, ha túlleszünk a forintosításon.

A keleti blokk kinőheti Nyugat-Európát

Hiába szembesülünk számos politikai és egyéb kihívással a közép- és kelet-európai (KKE) régióban, mégis ide kerülhet Európa "növekedési motorja". Az elkövetkező öt évben a KKE-régió már ki is nőheti Nyugat-Európát a nemzeti összterméket tekintve, és a lakosságuk pénzügyi vagyona is végre közeledhet a módosabb világéhoz - derült ki az UniCredit legfrissebb régiós elemzéséből, amit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) konferenciáján mutattak be.

A bankárok kétségbeesetten próbálják győzködni az embereket

Továbbra is óriási kihívást jelent a világ vezető bankárainak, hogy meggyőzzék a világot: a pénzügyi rendszer stabilabbá vált. Ezt a szektort látja a legveszélyesebbnek továbbra is a közvélemény és egyes közgazdászok szerint az Európai Központi Bank stressz tesztje újra tüzet gyújthat az éppen megnyugodni látszó környezetben - derült ki a Világgazdasági Fórum panelbeszélgetésein elhangzott véleményekből.

A közép-kelet európai régió jobban teljesít

A közép-kelet európai országai pénzügyi fejlettség szempontjából előrébb járnak, mint a többi "új" uniós tagállam - mondta Guglielmo Maria Caporle, a Brunel University professzora az osztrák jegybank konferenciáján. Caporle szerint a külföldi bankok megjelenésének számos kedvező hatása volt a régióban, bár a kockázatokról sem szabad megfeledkezni. A professzor szerint az euró majdani bevezetése hozhat újabb fellendülést.

Megszólalt Matolcsy új embere (2.)

Az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén már meg is hallgatta és meg is szavazta az MNB új - piaci felügyeletért felelős - alelnökét és monetáristanács-tagját. A procedúra gyors lefolytatására azért is van szükség, mivel holnaptól életbe lép a PSZÁF MNB-be történő olvasztása. Az új alelnök, Windisch László meghallgatásán hangsúlyozta: a bankrendszer a gazdaságért, az emberekért van, nem pedig fordítva. A monetáris tanács ötödik külső tagjának jelölt Kandrács Csaba is felszólalt: szerinte a fiskális és a monetáris politika szorosan összefügg.

Szlovénia megáll a saját lábán

Az euróövezeti pénzügyminiszterek tanácsa (Eurogorup) szerint Szlovéniának a bankszektor súlyos pénzügyi nehézségei ellenére sem lesz szüksége uniós segélycsomagra.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Ennyi volt! - Lázár János rendelettel irtja ki a nyerészkedést az építőiparból
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.