A múlt hétvégén egy lépéssel közelebb kerültünk ahhoz, hogy a Közel-Keleten regionális háború söpörjön végig, amit térség és a nyugati világ hatalmai mindenáron megpróbáltak elkerülni. Köztük volt az Egyesült Államok is, ahol az eszkaláció veszélye a gúzsba kötött Kongresszust is cselekvésre ösztökélte. A képviselőházban azonban hónapok óta patthelyzet uralkodik a hajszálvékony többséggel bíró republikánusok Ukrajna körüli belharcai, valamint a demokraták ukrán és izraeli segély párhuzamos elfogadásához való ragaszkodása miatt. Mindez annak ellenére, hogy az alsóház kétpárti mérsékelt többsége támogatja mindkettőt, de Mike Johnson házelnököt a saját pártjának trumpista szárnya gyakorlatilag fojtó szorításban tartja az eltávolításával fenyegetőzve. Johnson a héten új, bonyolult és kockázatos javaslattal állt elő, ami akár a pozíciójába is kerülhet, ennek pedig a választások előtt a demokraták örülnének a legjobban.
Az elmúlt napokban szinte az egész világot az a kérdés foglalkoztatta, hogy Izrael mikor és milyen választ fog adni az országot szombat éjjel ért iráni támadást követően.
Az Egyesült Államok beleegyezett Izrael azon tervébe, hogy katonai műveletet hajtson végre a gázai Rafahban, cserébe azért, hogy Izrael ne indítson nagyszabású támadást Irán ellen válaszul Teherán rakéta- és dróntámadásaira - jelentette a Times of Israel.
Izrael fontolóra vette, hogy azonnali megtorló katonai akcióval reagáljon az Irán által elkövetett múlt szombati támadássorozatra, de végül tartva az esetleges eszkalációtól, elvetette ezt a lehetőséget - számolt be az Axios hírügynökség értesüléséről a Sky News.
Az izraeli kormány egy ötéves, 19 milliárd sékel (körülbelül 1 852 milliárd forint) keretösszegű programot hagyott jóvá, amelynek célja a gázai határ menti közösségek helyreállítása és megerősítése a tavaly októberi, Hamász által végrehajtott terrortámadás után.
Jair Lapid, az ellenzéki Jesh Atid vezetője, washingtoni látogatása után kritizálta az izraeli kormányt, mondván, hogy annak magatartása veszélyezteti az ország biztonságát - jelentette a Jerusalem Post.
Ellentámadásra készül az izraeli haderő, megtorolva Irán tegnapi katonai akcióját – írja több izraeli hadsereghez köthető forrás alapján a Times of Israel.
Izrael a legrosszabb forgatókönyvre készül, mivel amerikai tisztviselők szerint Irán néhány órán belül közvetlen támadást indíthat az ország ellen - írta meg a CBS.
Vasárnap szinte a semmiből érkezett az a hír, hogy az Izraeli Védelmi Erők (IDF) egy dandáron kívül minden katonáját kivonja a Gázai övezetből. Jeruzsálem október óta igyekszik felszámolni az övezetet irányító Hamászt, most mégis úgy tűnik, hogy ha csak ideiglenesen is, de felhagy a terület ostromával. Cikkünkben végigvesszük azokat a tényezőket, amelyek ehhez a döntéshez vezettek.
Joe Biden amerikai elnök egy kedden sugárzott interjúban "hibának" nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai konfliktus kezelésében tanúsított hozzáállását, és felszólította az izraeli kormányt, hogy haladéktalanul kössön tűzszünetet a Hamász palesztin terrorszervezettel a segélyek bejuttatása céljából.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt közölte a kormány vasárnapi ülésének kezdetén, hogy egyetlen lépésre van a győzelem a Hamász elleni háborúban, és a terrorszervezet akadályozza a megállapodást.
A pártja nézőpontjával nem teljesen egyező kijelentéseket tett Izrael Hamász elleni háborújáról Donald Trump volt amerikai elnök, aki idén is megszerezte a Republikánus Párt jelöltségét, hogy újból összecsapjon a demokrata Joe Bidennel. Egy interjúban ugyanis a zsidó állam Gázában végrehajtott pusztítását kritizálta, ami éket verhet közte és a többi republikánus politikus között, bár Trump bizonytalan lábakon álló külpolitikájára is fényt vet.
Izrael elismerte, hogy tévedésből végrehajtott légicsapásban vesztette életét a World Central Kitchen hét munkatársa, akik élelmiszert szállítottak a Gázai övezetbe - közölte a Times of Israel.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő hozzájárult ahhoz, hogy megtartsák a Dohában és Kairóban folytatott tűzszüneti tárgyalások újabb fordulóját - közölte a miniszterelnöki kabinet pénteken.
A mostanra gyakorlatilag lezárult demokrata előválasztás nem sok izgalmat tartogatott: Joe Biden amerikai elnök minden egyes államban elsőként futott be a célvonalba, és hivatalosan is elég delegáltat gyűjtött a párt jelöltségének megszerzéséhez a 2024-es elnökválasztáson. Ám Biden sorozatos diadalainak árnyékában felsejlik egy olyan hiányosság, amely, ha nem kezelik, igazán fájdalmassá válhat: amellett, hogy Trump egyre több függetlent és színesbőrűt, különösen munkásosztálybelieket csábít át magához, a fiatal szavazók körében is csökken Biden támogatottsága. Ez pedig az elnök Izrael-politikájának is köszönhető.
Izrael nem küldi el tárgyalóküldöttségét Washingtonba, miután az Egyesült Államok nem vétózta meg hétfőn az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) a Gázai övezeti tűzszüneti javaslatot, hanem csak tartózkodott az arról szóló szavazáson – jelentette be Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hivatala.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
