Csaknem teljes foglalkoztatásról szóló munkaerőpiaci adatok érkeztek Magyarországról. Ez kifejezetten kedvező hír, ugyanakkor elemzők szerint azt is jelenti, hogy mindez hordoz néni kockázatot az infláció és a bérek terén.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
Elhibázott lépés lenne a minimálbér és a garantált bérminimum összeolvasztása, ezzel ugyanis a szakképzett munkavállalók megbecsülése elértéktelenedne – vélekedik a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete (VDSZ).
A Ford és a United Auto Workers szakszervezet előzetes megállapodásra jutott a hathetes sztrájk befejezéséről, amely többek között rekord mértékű béremelést is tartalmaz. A megállapodás azonban még a szakszervezeti vezetők és tagok jóváhagyására vár - írta a BBC.
2024. január 1-jével a minimálbért bruttó 840 euróra (322 ezer forint) emeli meg Horvátország kormánya az eddigi 700 euróról (268 ezer forint) - jelentette be Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök a kormány szerdai ülésén.
Sorban utasítják vissza a tankerületi központok azoknak a pedagógusoknak az ajánlatait, akik az új pedagógus életpályatörvény alapján megpróbálkoztak a béralkuval 2024. januártól, mert leghamarabb csak 2024. szeptembertől lehetséges béremelés – értesült több pedagógus konkrét esetéről a Népszava.
A Fidesz november 18-án tartja tisztújító kongresszusát, ahol várhatóan újra Orbán Viktor választják pártelnöknek. A két évvel ezelőtti esemény alapján könnyen lehet, hogy a miniszterelnök vadonatúj lépéseket jelent be.
Nem véletlenül beszélt Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a Portfolio Checklist podcastjában és a Budapest Economic Forum 2023 konferencián arról, hogy a minimálbér felett eljárt az idő, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) is megerősítette lapunknak, hogy hosszabb távon egybeolvadhat a garantált bérminimummal.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
A Mozdonyvezetők Szakszervezete szerint három év alatt 10 százalékos reálkereset-csökkenést szenvedtek el, ezért friss béremelési javaslattal álltak elő.
Az Egyesült Autóipari Dolgozók (United Auto Workers - UAW) szakszervezete szerdán ellehetetlenítette a munkálatokat a Ford legnagyobb üzemében, gyakorlatilag minimális figyelmeztetéssel állították le a jövedelmező pickup teherautók gyártását. Ez a szakszervezet négy hete tartó, a három detroiti autógyár elleni célzott sztrájkjának éles eszkalációját jelenti.
November 20-ra várható egy olyan átfogó bérmegállapodás, amely nemcsak az idei bérkompenzációról, a jövő évi emelésről, de a következő 4 év béremelési stratégiájáról is szól. Lényegében célegyenesben van a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma mai ülése után a teljes bérmegállapodás. Az egyik munkáltatói szervezet kért egy kis haladékot, hogy még várják meg a harmadik negyedévi GDP-adatokat, mert recessziós környezetben azért nem biztos, hogy ugyanúgy terhelnék a vállalatokat a jövő évi béremeléssel, mint akkor, ha véget ért a visszaesés. A következő négy évben 400 ezer forint közelébe kellene, hogy emelkedjen a minimálbér, már csak az uniós irányelvek miatt is.
A csütörtökön kiszivárgott információk szerint nagyon úgy tűnik, hogy 2024-ben akár 15 százalékkal is emelkedhet idehaza a minimálbér. Ez egybecseng az eddigi kormányzati nyilatkozatokkal is. Ami pedig valódi újdonság, hogy a munkavállalók és a munkáltatók egyeztetése alapján az idei évre körvonalazódik egy egyszeri bérkompenzáció.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével; 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, illetve több mint felük érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.
Csalódtak a pedagógusok, miután a státusztörvény nem garantálja az ígért 10%-os béremelést. Vannak, akiknek egyáltalán nem nőtt a fizetése. Az elégedetlenség miatt újabb sztrájkra készülnek a szakszervezetek.
Újabb tárgyalás volt az idei és a jövő évi bérekről a munkáltatók és a munkavállalók képviselői között. Mindkét fél arról beszélt a Portfolio-nak, hogy októberre, esetleg novemberre nemcsak az idei bérkompenzációról, vagyis a minimálbéresek és a garantált bérminimumból élők számára egy "pótlólagos fizetésemelésről" dönthetnek, de közel a megállapodás a jövő évi legkisebb bérekről is. Sőt, a felek egy 3-4 éves béremelési javaslatcsomagját is kidolgozták, és elküldik a kormány számára.
A kormány honlapján szombat este megjelent egy belügyminisztériumi törvénytervezet, amely alapján a márciusban esedékes egészségügyi béremelés előtt új fizetési kategóriákba sorolnák be a dolgozókat – írja a hvg.hu.
Az amerikai autógyártók és a legnagyobb iparági szakszervezet tagjai a hétvégén is folytatták a tárgyalásokat a kilenc napja zajló sztrájk lezárásáról, de az álláspontok távol vannak - közölték a munkáltatók szombaton.