• Megjelenítés

béremelés

Akkora béremelés jöhet Magyarországon, amit mindenki megemleget

Akkora béremelés jöhet Magyarországon, amit mindenki megemleget

Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.

Egyeztetést és béremelést követelnek az állami szférában dolgozók

Egyeztetést és béremelést követelnek az állami szférában dolgozók

Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek - hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostor előtt.

A félelem és az árrobbanás préseli a magyarokat - Több megyére súlyos csapást mért a járvány

A félelem és az árrobbanás préseli a magyarokat - Több megyére súlyos csapást mért a járvány

A koronavírus-járvány időszakában százezrek veszítették el az állásukat Magyarországon, azonban az elmúlt hónapokban már egyre többen találnak maguknak munkát, ahogy lábal ki a gazdaság a válságból. Igaz, tízezrek lehetnek, akik teljesen más szektorban kell, hogy dolgozzanak, mint korábban, hiszen az elbocsátottaknak 3 hónap alatt állást kellett találniuk, ha nem akartak pénz nélkül maradni. Ennyi idő alatt pedig nagyon nehéz megfelelő állást találni, főképp a járvány időszakában. Miközben a munkaerőhiány újra megjelent több iparágban és régióban, az ország északi, keleti és dél-nyugati részén továbbra is súlyos a munkanélküliség.

Nem lesz alapbéremelés idén a BKV-nál, de létszámcsökkentés sem

Nem lesz alapbéremelés idén a BKV-nál, de létszámcsökkentés sem

Alapbéremelést nem, az eddigi Budapest-pótlék fenntartását viszont tartalmazza a BKV vezetése, valamint a szakszervezetek között megszületett 2021-es "bér-részmegállapodás", amit hétfői ülésén a társaság igazgatósága is egyhangúlag jóváhagyott. A BKV által az MTI-hez eljuttatott közleményben kitértek arra is, hogy nem lesz létszámcsökkentés az idén.

Óriási csapást mér az árrobbanás a legszegényebb magyarokra

Óriási csapást mér az árrobbanás a legszegényebb magyarokra

Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.

414 ezer forint a bruttó átlagkereset

414 ezer forint a bruttó átlagkereset

Februárban is folytatódott a bérek dinamikus növekedése, a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 414 400 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 275 600 forint volt, mindkettő 9,8%-kal magasabb, mint egy évvel korábban - derült ki a KSH adataiból. A bruttó keresetek a vállalkozások körében 8,9%-kal, a költségvetésben, az egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremeléseivel összefüggésben, ezt jelentősen meghaladóan, 13,5%-kal nőttek. A bruttó mediánkereset azonban közel 100 ezer forinttal alacsonyabb az átlagnál.

Orvosi béremelés: Korszakos vívmány vagy elszalasztott lehetőség?

Orvosi béremelés: Korszakos vívmány vagy elszalasztott lehetőség?

Óriási változást hozott az új orvosi bértábla: az egészségügyi szolgálati jogviszony kezdő illetménye félmillió körüli, 2 év múlva pedig több mint 2,3 milliós alapbért is kaphat a tapasztalt szakorvos. A kormányzat a külföldre távozottak visszatérésében bízik, a magasabb bérek a hálapénz visszaszorítását is segíthetik. Nem ártana viszont, ha az erre költött rengeteg pénz az ellátórendszer színvonalának általános javulásához is hozzájárulna.

Kiderült, miért utazott pénteken Brüsszelbe Orbán Viktor: belekötött az Európai Bizottság a gigantikus magyar EU-s terv több fontos elemébe

Kiderült, miért utazott pénteken Brüsszelbe Orbán Viktor: belekötött az Európai Bizottság a gigantikus magyar EU-s terv több fontos elemébe

Bár Orbán Viktor pénteken reggel a közrádióban azt mondta, nem akar tárgyalni helyreállítási EU-pénzek témájáról, mert 3-4 vitás kérdés mellett pénzügyileg rendezett az ügy, valójában elsősorban mégis az 5900 milliárdos gigantikus terv vitás ügyeiről tárgyalt péntek délután/este Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel. Kiderült az is, hogy mi az a 3-4 legfőbb vitás kérdés, ami egyelőre akadályozza a magyar terv hivatalos leadását, bár lehet, hogy az április végi félhivatalos határidőig mégis le fogja adni az anyagot a magyar kormány. A pénteki egyeztetést egyébként fontos lépések előzték meg, mert az Európai Bíróságon már régebben elkaszált CEU-törvény, illetve a civiltörvény módosítására tett javaslatot a kormány a napokban, és közben éppen a pénteki látogatásra időzítve szivárgott ki, hogy aggodalmát juttatta el a német vezetésű Bizottságnak a Budapest Airport üzemeltetőjének legnagyobb tulajdonosa, a német AviAlliance, hogy még erősebb politikai nyomás alá került itthon azután, hogy tavaly nemet mondtak a részesedésük eladására kormányközeli üzletemberek részére.

Drasztikus változást hozhat a kilábalás a magyar gazdaságban

Drasztikus változást hozhat a kilábalás a magyar gazdaságban

Míg 2020 első negyedévében mindenki arról vitatkozott, mennyi tartós élelmiszert halmozzon fel, addig 2021 első negyedévében ismét felhalmozásról vitatkozunk. Most azonban az infláció felhalmozódásáról lesz szó, és arról a rendkívüli bizonytalanságról, hogy vajon az előttünk álló hónapok vágtató inflációja mennyire marad velünk hosszabb távon és meddig tartható az alacsony kamatkörnyezet.

Több kórházban kaphat irodát a hálapénz-kommandó

Több kórházban kaphat irodát a hálapénz-kommandó

Mostantól a hálapénz-kommandóként emlegetett akciócsoport tagjainak, vagyis a Nemzeti Védelmi Szolgálat munkatársainak is lesz irodájuk egyes kórházakban, valahol már el is kezdték kialakítani azokat.

Sztrájk jöhet a BKV-nál

Sztrájk jöhet a BKV-nál

Jóval infláció feletti fizetésemelést remélnek a BKV dolgozói. A koronavírus miatt ugyanis kevesebbet dolgoznak, így jelentősen csökkent a fizetésük. Munkaügyi vitában dőlhet el, hogy megvalósulhat-e a béremelés, a főváros azonban azt mondja, erre nincs forrásuk. A városvezetés az utolsó napra, azaz péntekre hívta össze az érintett cégek és szakszervezetek vezetőit. Ha nem sikerül a megállapodás, sztrájk következhet, írja az ATV.

Béremelést kérnek az egészségügyi szakdolgozók

Béremelést kérnek az egészségügyi szakdolgozók

  Háromlépcsős béremelési koncepciót dolgozott ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK), érvelésük szerint kritikus a szakdolgozói létszámhelyzet - olvasható a Világgazdaság hétfői lapszámában.

Hurráoptimizmus vagy földbe állás: mi vár idén a magyar munkaerőpiacra?

Hurráoptimizmus vagy földbe állás: mi vár idén a magyar munkaerőpiacra?

Egymásnak gyökeresen ellentmondó híradások, jövendölések röppennek fel az utóbbi hónapokban a munkaerőpiacról: egyesek hurráoptimizmussal bíznak a gyors fellendülésben, mások apokaliptikus próféciákat mormolnak a munkaerőigényt és a fizetések változását illetően. Mindegyik igaz, és az ellenkezőjük is.

Kiderült az igazság a magyarországi fizetésekről

Kiderült az igazság a magyarországi fizetésekről

Évekig mindenki a sötétben tapogatózott, amikor szóba került a mediánbér kérdése. A legfrissebb adatok néhány héttel ezelőttig csak 2016-ra vonatkozóan voltak elérhetőek, majd az LMP adatigénylése dobta be a követ az állóvízbe. Azóta a KSH számos adatot nyilvánosságra hozott. Az alábbi elemzésben azt vizsgáljuk meg, hogy az elmúlt évtizedben miként alakult az átlagkereset és a mediánbér, illetve azt, hogy mi várható a jövőben. Annyi biztos, hogy a társadalom több mint fele joggal bosszankodik, amikor az átlagkeresetre vonatkozó adatokat meglátja, és egy ideig ez még így is maradhat, hiszen nagyon sokan nem érik el ezt a szintet.

Idén már jobb évet várnak a cégek a munkaerőpiacon

Idén már jobb évet várnak a cégek a munkaerőpiacon

A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a Randstad HR Trends Survey 2021 kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.

Bepöccentek a budapesti szakszervezetek, bérszövetséggel kényszerítenék ki a fizetésemelést

Bepöccentek a budapesti szakszervezetek, bérszövetséggel kényszerítenék ki a fizetésemelést

Bérszövetséget alakítottak azok a fővárosi közszolgáltató cégeknél működő szakszervezetek, amelyek vezetői megelégelték a béremelés halogatását, egészen pontosan a munkáltatók nulla százalékos ajánlatát. A szövetség várható akcióinak, valamint a fővárossal folytatott tárgyalásoknak a koordinálását Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke vállalta.

Az orvosi béremelések margójára

Az orvosi béremelések margójára

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény (Eszjtv.) és a november végi megjelenése óta is már módosított végrehajtási rendelete (528/2020. (XI. 28) Korm. rend.), valamint a veszélyhelyzet idejére ezektől eltérő szabályokat megállapító kormányrendeletek alapján az állami fenntartású egészségügyi szolgáltatóknál eddig más, főként közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott orvosoknak a napokban kell aláírniuk az új, sokat vitatott egészségügyi szolgálati jogviszonyt létrehozó munkaszerződéseket. Ha nem írják alá, a jogviszonyuk a törvény erejénél fogva megszűnik.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Furcsaság az izraeli támadás kapcsán: mégis hova tűntek az iráni vadászgépek?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility