Az ENSZ kedden közzétett jelentése szerint Ukrajna lakossága drámai mértékben, mintegy 10 millió fővel csökkent az orosz invázió kezdete óta. A népességfogyás hátterében a menekültek távozása, a termékenységi ráta zuhanása és a háborús veszteségek állnak – írja a Reuters.
Magyarország gazdasági teljesítménye elmarad a régiós országokétól, miután az EU-transzferek gyakorlatilag leálltak, és a keletre fókuszáló stratégia nem bizonyul hatékonynak – mondta Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjújában. Rámutatott, hogy a munkaerőpiac és a humántőke állapota, valamint a bérpolitika problémás, amit tovább súlyosbít a nem megfelelő oktatási és egészségügyi rendszer. Véleménye szerint a minimálbér túlzott emelése öngyilkos megoldás lehet, hiszen a bérlemaradás oka részben a gyengébb össznemzeti hatékonyság. Kifejtette, hogy az utóbbi évek piacidegen intézkedései és a globális bizonytalanság csökkentik a fogyasztási kedvet, ami kedvezőtlenül hat a gazdaságra. Sinkó hangsúlyozta, hogy Magyarország uniós és NATO-tagsága történelmi eredmény, ezeket pedig nem szabad veszélyeztetni. "Ha kilépnénk az EU-ból, óriási recessziót élne át Magyarország, ami egy csapásra hosszú évek felzárkózását tenné semmivé. (...) A NATO tagság elvesztésének kockázataiba pedig belegondolni sem szeretnék."
Szinte alig esik szó róla, de egyre nagyobb a baj a világ adórendszereivel, ami egyre erősebb nyomást helyez az egyes országok költségvetéseire. Az államoknak egyre több és több pénzre lesz szükségük az elöregedő népesség ellátására, valamint a klímaváltozás hatásainak tompítására. Egyelőre hiányoznak a válaszok rá, mit és hogyan kellene megváltoztatni, de az Európai Bizottság 2023-as közkiadásokról szóló jelentése, valamint az abban felvázolt gazdasági helyzet- és jövőkép alapján már most égető szükség lehet egy reformra.
A nemzetközi vándorlási folyamatokba az utóbbi évtizedekben mind jelentősebb mértékben kapcsolódnak be az idősebb korosztályba tartozók (60+ évesek). A vándorlásnak ez a szelete globális szinten is sajátos változáson megy át, ahogy mind szélesebb társadalmi csoportok kapcsolódnak be, úgy válik mindinkább földrajzilag is differenciálttá a folyamat. Hazai adatok alapján megállapítható, hogy az utóbbi évtizedekben Magyarország az idősek nemzetközi vándorlásának célterületévé vált, a 2022-es népszámlálás során közel 38 ezer 60 évesnél idősebb külföldi állampolgárt írtak össze. Kutatásunk a legnépesebb csoportot alkotó német idősek térválasztásának vizsgálatára irányul: többváltozós statisztikai módszerek bevonásával azt szándékozik felderíteni, hogy milyen települési szintű vonzerők és taszítóerők befolyásolhatják letelepedési döntéseiket.
Elgondolkodtató jelentést tette közzé a UBS a napokban, ebben azt nézték meg, hogy elegendő-e valakinek csak egy vállalati nyugdíjprogramban részt vennie (ilyen sajnos már nincs Magyarországon), vagy szükség van-e extra megtakarításra is ahhoz, hogy nyugdíjas korában ne nélkülözzön. Sajnos a számok azt mutatják, kevés olyan hely van a világon, ahol ne lenne szükség további megtakarításokra, listába is szedték, melyik városban mennyit kellene pluszban félretenni.
A közel-keleti konfliktusoknál a nemzetközi figyelem elsősorban a katonai, politikai és esetleg a gazdasági szempontokra koncentrál, ezek mellett jóval kisebb reflektorfényt kap a demográfiai perspektíva. Az izraeli-palesztin konfliktus esetében ez az egyik legfontosabb megközelítés gyakorlatilag a vita kezdete óta, ebben pedig vajmi kevés változás volt az elmúlt évtizedekben. Sorozatunk első részében az izraeli demográfiai tendenciákkal és azok várható alakulásával foglalkoztunk, a második részben pedig a palesztin társadalmi átalakulással és annak jövőbeni kilátásaival foglalkozunk.
A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság (NHC) nagyszabású felmérést indított 30 000 ember bevonásával, hogy feltérképezze a gyermekvállalással kapcsolatos attitűdöket és a „gyermekvállalást övező félelmeket” befolyásoló tényezőket, írja a Reuters. A lépés mögött a hatóságok erőfeszítései állnak, hogy megfordítsák a kedvezőtlen demográfiai tendenciát és ösztönözzék a születésszám növekedését, miután az ország 2023-ban már második egymást követő évben regisztrált népességcsökkenést.
Németországban a négynapos munkahét bevezetésére irányuló kísérleti projekt kimagasló eredményeket hozott: a résztvevő vállalatok 73%-a úgy döntött, hogy vagy véglegesen átállnak erre a munkarendre, vagy meghosszabbítják a tesztidőszakot. A munkavállalók egészségi állapota jelentősen javult, miközben a cégek stabil pénzügyi teljesítményt és némi termelékenységnövekedést tapasztaltak.
Hollandia megőrizte a világ legjobb nyugdíjrendszerének címét egy nemzetközi indexben, amely arra figyelmeztet, hogy világszerte túl sokan mennek nyugdíjba anélkül, hogy elegendő útmutatást kapnának arról, hogyan tegyék megtakarításaikat tartósan fenntarthatóvá. Kifejtik azt is, hogy az országoknak rugalmasabb megközelítést kell alkalmazniuk a nyugdíjba vonulással kapcsolatban, ahelyett, hogy meghatározott életkort határoznának meg a munka abbahagyására.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
Ritkán esik szó arról, hogy a közel-keleti konfliktusnak pontosan milyen demográfiai vonatkozásai vannak, sokkal inkább a katonai, valamint a gazdasági szempontok kerülnek elő az értékeléseknél. Fontos viszont, hogy a háborúkat – az egyre modernebb autonóm haditechnológiai eszközök elterjedése ellenére is – emberek vívják meg, ezért alapvető szempont, hogy mekkora népességszámú országokról van szó, illetve a jövőben pontosan hogyan fognak átalakulni a súlypontok. A közel-keleti demográfiai trendekről szóló cikksorozatunk első része, benne az izraeli népesedési trendek bemutatásával.
Egy kevéssé ismert norvég robotikai cég a napokban mutatta be az első háztartási robotját, egy „mindennapi segítőt” (everyday assistant), amelynek bemutató videóját hitetlenkedve fogadták a közösségi médiában, átverést sejtve. Ettől függetlenül a kecskeméti Mercedes-gyárban már próbaüzemmódban dolgoznak a humanoid robotok. Sőt, egy japán cég már „élő” bőrt is képes robotokra huzaloztatni. Látványosan fejlődik a biotechnológia is, amely szintén a maga nemében egy sötét ló a jövő gazdasága tekintetében. A robotika és a biotechnológia egyre inkább formálja a jövőt, melyben a technológiai fejlődés és a társadalmi változások szoros összefonódása új kihívásokat és lehetőségeket hoz. Ahogy ezek a technológiák tovább fejlődnek, komoly társadalmi és gazdasági kérdéseket vetnek fel, amelyek megválaszolása elengedhetetlen az EU versenyképessége szempontjából is.
Eperjes önkormányzata egymillió forint támogatást ad a településre költöző családoknak, ha van erkölcsi bizonyítványuk és munkahelyük, és vállalják, hogy tíz évig a településen élnek - írja a Délmagyar.
Az elmúlt évtizedben Magyarországon jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma, azonban a demográfiai változások egyre nagyobb kihívásokat jelentenek a munkaerőpiac számára a jegybank friss elemzése szerint. A népességcsökkenés és a társadalom idősödése miatt a munkaerő-tartalékok szűkülnek, ami a foglalkoztatási növekedés korlátait jelzi. A következő években már nagyon nehéz lesz növelni a foglalkoztatást, miután a népességfogyás meg fogja haladni az előző másfél évtized átlagát.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
A román miniszterelnök szerint az egész rendszerváltás utáni politikustársadalom hibás azért, hogy immár a 6,5 milliót közelíti a szülőföldjükről elvándorolt, boldogulását külföldön kereső románok száma.
Orbán Viktor szeptember 25-én bemutatta tervét, amelyben a korábban már ismertetett világrendszerváltásról beszélt, és Magyarország gazdasági semlegességét hirdette meg. A miniszterelnök szerint a jelenlegi nemzetközi rend összeomlóban van, és egy többpólusú világ felé haladunk, ahol a globális Dél és Kelet felemelkedik. Azonban az adatok azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak hegemóniáját kevés veszély fenyegeti a következő időszakban. Az Egyesült Államok gazdasági és katonai fölénye továbbra is jelentős, miközben egyetlen kihívója, Kína nem tudja fenntartani korábbi lendületét.
2024 szeptemberében India némileg váratlanul arra szánta el magát, hogy a víz elosztásáról szóló szerződés megváltoztatását vesse fel riválisánál, Pakisztánnál. A kérdés olyan történelmi sebeket téphet fel, amely ismét minden eddiginél kiélezettebbé teheti a helyzetet a két atomhatalom között, pedig kézzelfogható érveket sorolt fel Újdelhi. A téma rendkívül kényes, hiszen alapvető biztonsági szempontokat sérthet mindkét oldalon, közben a háttérben már egy harmadik óriás, Kína és készülhet a beavatkozásra.
Az egri kórház csecsemőosztályán példátlan helyzet alakult ki: jelenleg 12 olyan kisbabát gondoznak, akiket szüleik elhagytak. A Belügyminisztérium megerősítette ezt az információt a Népszava megkeresésére. Az eset rávilágít egy országos problémára: a tárca közlése szerint az elmúlt három hónapban 280-300 elhagyott csecsemő rekedt kórházakban Magyarországon - közölte a Népszava.
Talán kevesen tudják, de az európai országok többsége lehetőséget biztosít a felmenők révén történő állampolgárság megszerzésére, azonban a jogosultsági feltételek jelentősen eltérnek egymástól. Sophie Jo Wasson, a Fragomen bevándorlási jogi cég londoni irodájának szakértője szerint a legnépszerűbb útvonalak Olaszország, Spanyolország, Ausztria, Lengyelország, Írország és Románia felé vezetnek - számolt be a CNN.
Feladja a Fehér Ház a közvetítői szerepet.
Mostantól rajtuk múlik minden.
A Jog és Igazságosságnak szurkol?
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
