Az orosz központi bank szerdán közölte, hogy 2024 végéig felfüggeszti a devizavásárlást a hazai piacon, mivel a rubel tovább csúszott a legalacsonyabb szintre azóta, hogy Oroszország 2022-ben megszállta Ukrajnát – írja a Moscow Times.
Az orosz rubel szerdán tovább gyengült az amerikai dollárral és az euróval szemben, csak ma 5% felett gyengült, augusztus óta pedig már több mint 25%-ot. A szakértők szerint az orosz deviza gyengülését az Oroszországra frissen kivetett szankciók okozzák.
Arra a hétvégi bejelentésre, hogy Scott Bessentet jelöli amerikai pénzügyminiszternek Donald Trump megválasztott elnök, eséssel reagáltak az amerikai államkötvény hozamok és a dollár, ugrással a határidős részvényindexek és a feltörekvő piaci fizetőeszközök, és mindez a forintnál is ugrást okozott a dollárral szemben. Hétfőn délelőtt aztán a forintot új kétéves mélypontra ütötték az euróval szemben 412,5-nél, amelyből gyorsan talpra állt, sőt határozottan erősödött. Emiatt és a tovább eső dollár miatt a zöldhasúval szembeni árfolyamban óriási fordulat alakult ki: a pénteken kialakult 398-as árfolyamhoz képest már csaknem 10 egységgel járunk lejjebb.
A ma reggeli európai beszerzési menedzserindexek ismét csalódást keltően alakultak. A feldolgozóipar szenvedését már megszokhattuk, de most már a szolgáltatószektorban is látszanak a problémák. Ennek hatására az euró óriásit gyengült a dollárral szemben, így a forint rövid időre 398 fölé került a dollárral szemben. Az euróval szemben viszont egyelőre stabilan 411 körül áll a forint.
Tovább csökkent az infláció és a maginfláció is Japánban, aminek hatására a jegybank is könnyebb helyzetbe került. A jen 0,2%-ot gyengült a reggeli órákban.
Az elmúlt napokban tovább eszkalálódott az orosz-ukrán háború, melynek nyomán a befektetők előnyben részesítették a dollárt, az euró gyengülésnek indult. Ez a piaci hangulat átragadt a forint árfolyamára is, a dollár ellenében volt látványos a leértékelődése, majd délután jött egy fordulat. Este viszont ismét gyengülésnek indult a hazai fizetőeszköz, így a dollárral szemben kétéves mélypontra bukott jóval 390 feletti árfolyam mellett.
A hétfő reggeli kis forinterősödést már a délelőtt esés váltotta fel, így az euró jegyzései 409-ig lendültek rövid idő alatt. Aztán délhez közeledve tovább esett a forint és 410-ig jutott az euróval szemben, ám délután visszaerősödött a pénteki szintre. A dollár jelentősen gyengül az euróval szemben, ez adott erőt a forintnak.
Fölényesen győzött Donald Trump az amerikai elnökválasztáson, de vajon mit tartogat ez a befektetők számára? A Portfolio által megkérdezett szakértők egy része szerint Amerika még mindig vonzó befektetés lehet, mások viszont már inkább a régiós részvényeket vennék. Abban a legtöbben egyetértenek, hogy érdemes kötvényeket is tartani, azt is elárulják, milyet. Eléggé megosztottak viszont a forint sorsa kapcsán, van, aki szerint már túl sokat gyengült a forint, mások szerint azonban van még tér a gyengülésre.
Változatlan marad az alapkamat holnap a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának ülése után, és idén már nem is számíthatunk több kamatcsökkentésre – vélik egyöntetűen a Portfolio által megkérdezett elemzők. A gyenge forint ellenére a közgazdászok nem várnak kamatemelést, ám jó darabig további kamatcsökkentést sem. A jövő évi alapkamattal kapcsolatban nagyon megoszlanak a várakozások: van olyan elemző, aki szerint 2025 végéig csak egyszer fog csökkenni az irányadó ráta.
Egyre többen gondolkoznak azon, hogy időskorukra külföldre költözzenek, vagy legalább a nyugdíjas éveik egy részét valamelyik jó klímájú, mediterrán országban töltsék. Egy magyar nyugdíj mellett azonban ez komoly árfolyamkockázattal jár, hiszen a havi jövedelmünk forintban kerül folyósításra, amit át kell váltani. Erre kínálnak megoldást a deviza alapú magán nyugdíjbiztosítások, amikkel a 20 százalékos adóvisszatérítés mellett ügyfélbónuszt is kaphatunk.
Az amerikai dollár csütörtökön tovább folytatta felértékelődését a főbb versenytársaival szemben, egyéves csúcsára erősödött, és már öt napja tart a menetelése. A háttérben Donald Trump visszatérésével kapcsolatos piaci várakozások állnak.
Az amerikai elnökválasztás óta hatalmas erősödött a dollár és ez számos országnak fejfájást okoz. Érdekesség, hogy Trump elnök első ciklusa alatt egy rövid erősödést követően óriásit gyengült a dollár, így adódik a kérdés, hogy érdemes-e most is erre számítani. Ha megértjük, mi történt akkor, és ezt összehasonlítjuk azzal, hogy mi van most, azzal értékes betekintést nyerhetünk abba, hogy mi várható.
Noha még nem volt hivatalos bejelentés az új jegybankelnök személyéről, Gulyás Gergely mai szavaiból egyértelműnek tűnik, hogy Varga Mihály lesz az utód. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint aligha várható majd gyors monetáris lazítás – írja a Bloomberg.
A hazai prémium banki piacot az elmúlt években jelentős növekedés jellemezte, mind ügyfélszám, mind kezelt vagyon tekintetében, ami annak is köszönhető, hogy folyamatosan növekvő trendet mutat a magas jövedelmű ügyfélkör bővülése – mondta el a Portfolio-nak adott interjúban Kótai Patrícia, a Gránit Alapkezelő prémium vagyonkezelési vezetője és Pozsgai Gábor, a Gránit Alapkezelő értékesítési vezetője. A szakemberek kifejtették, miben tér el a diszkrecionális vagyonkezelés a hagyományos értelemben vett prémium banki szolgáltatástól és azt is elmondták, hogy van egy piaci szegmens, amely eléggé elhanyagolt a befektetési szolgáltatók szempontjából. A forint kapcsán nem várnak drámai mértékű gyengülést, de Trump hivatalba lépése még okozhat meglepetéseket.
A nagy meglepetést okozó magyar inflációs adat után a forint tovább esett a forint, így és kora délután 411,5 körül egyhetes mélypontra bukott az euróval szemben, majd kicsit erősödni tudott. A nagy lendületben lévő dollárral szemben 388-nál új kétéves mélypontra esett a forint, majd ott is kicsit szépíteni tudott.
Már 411 felett a forint az euróval szemben, de a dollár ereje miatt már 1,8%-ot gyengült a magyar fizetőeszköz a zöldhasúval szemben. Egyelőre nem mutat erőt a forint a fordításra, miközben az amerikai és európai tőzsdéken jó a hangulat, a kötvénypiacok nyugodtak.
Már az első ciklusa alatt is folyamatosan támadta a jegybankot Donald Trump. A második ciklusában már övé a Szenátus és a Képviselőház is. Vajon kihasználja a lehetőséget, hogy precedenst teremtve csorbítsa a jegybank függetlenségét? Egy ilyen lépés példa nélküli lenne és még a távoli országok lakossági megtakarításaira is hatást tudna gyakorolni. Mutatjuk, mik a kilátások és a következmények.
Meglepte a világot, amikor a feltörekvő hatalmak összefogva, nagy elánnal vágtak neki a dollárra épülő pénzügyi rendszerrel szembeni alternatíva kiépítésére, beigazolódni látszottak a félelmek, hogy az Egyesült Államok a szankciós politikával a saját hegemón szerepét ássa alá. A törekvés nagyon is él, vannak látványos kísérletek a dollár kiváltására, ám ha a nagyképet nézzük, minden változatlan: a dollár vezető szerepe nem csökkent, az ambiciózus feltörekvők devizájának súlya a nemzetközi tartalékokban továbbra is elhanyagolható. A jövő hozhat némi változást, de belátható időn belül ne számítson senki előre a dollár vezető szerepének megszűnésére.
Kedden publikálja harmadik negyedéves gyorsjelentését a Richter, az elemzői várakozások alapján a bevétel szintjén kétszámjegyű növekedést könyvelhetett el a magyar gyógyszergyártó, és minden eredményszinten emelkedhetett a nyereség.
Az, hogy Donald Trump győzött az amerikai elnökválasztáson, az egész régió gazdaságaira, és devizáira kockázatokat jelent, amelyek mértéke attól függ, hogy a leendő elnök milyen mértékben valósítja meg például a vámemelésekkel kapcsolatos választási ígéreteit – mutatnak rá friss helyzetértékelésükben az Erste Group elemzői. A „gyenge marad-e a forint?” című szerdai anyagban azt vázolták, hogy igen, gyenge maradhat, mert azt valószínűsítik, hogy rövid távon a 400-410 közötti sávban ingadozhat a forint az euróval szemben, aztán közép távon folytatódhat a lassú forintgyengülés. Arra is rámutatnak, hogy a régiós devizák közül a forint a legsérülékenyebb a külpiaci környezet változásaira.
Hamarosan kezdődhet a tömeges modernizáció.
Kérdéses, lesz-e a közeljövőben újabb egyeztetés.
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza volt a vendégünk.
A türk delegáció érkezése miatt.
A friss díja kapcsán beszélgettünk vele számos témáról.
Szekeres Viktorral a Gloster Nyrt. alapítójával beszélgettünk
Kilépünk az összeszerelő-üzem szerepből?
