Szeptember 26-án, a Turizmus Világnapja alkalmából megtartott Fővárosi Turisztikai Kerekasztal és Budapest Kártya partnertalálkozón a főváros turisztikai szakemberei számoltak be az ágazat helyzetéről és jövőbeli terveiről.
A világgazdaság új realitásai – például a globalizáció lassulása, a gazdasági nacionalizmus térnyerése, a digitális technológiák megjelenése, a fenntarthatósági és klímakérdések középpontba kerülése – kiegészülve a Covid és az ukrajnai háború okozta bizonytalan üzleti környezettel jelentős alkalmazkodási kényszert okoznak a multinacionális vállalatok számára. Ez az international business (nemzetközi gazdálkodás) tudományterület tudósai számára is számos új kutatási kérdést vet fel – hangzott el a Nemzetközi Üzleti Akadémia (Academy of International Business – AIB) közép- és kelet-európai tagozatának X. éves konferenciáján, amelyet a Budapesti Corvinus Egyetem szervezett meg.
Évek óta nem volt olyan kedvező feltételekkel elérhető uniós támogatás, mint amely október 29-én nyílik meg a mikro és kisvállalkozások számára: cégenként 20 és 50 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás igényelhető, 50-70% közötti támogatási intenzitással. A work management szoftvereket fejlesztő DMS One Zrt. üzletfejlesztési igazgatója szerint a pályázat segítségével jóval korábban megvalósulhatnak olyan digitális fejlesztési tervek, amelyek a kedvezőtlen makrogazdasági viszonyok miatt fiókban maradtak a cégeknél. A pályázat keretösszegéből várhatóan 3700 vállalkozás részesülhet innovációs támogatásban.
Jól muzsikál a Mol kiskereskedelmi üzletága, a mesterséges intelligencia segítségével folyik az optimalizálás a meglévő kúthálózatokon, de a felvásárlási fronton is nagy tervei vannak a társaságnak. Ratatics Péter irányítja a Mol üzemanyagpiaccal foglalkozó szegmensét, a Portfoliónak adott interjúban többek között az akvizíciós célokról és stratégiáról árult el fontos részleteket, de a friss fejlemények kapcsán az orosz olaj és az ellátásbiztonság is szóba került, illetve az Újpest felvásárlásáról és a mögöttes tervekről és motivációkról is beszélt a vezető.
Stratégiai megállapodást kötött a független, integrált telekommunikációs infrastruktúraszolgáltató CETIN Hungary a Skanska Magyarország Ingatlan Kft.-vel.
A magyar építőipar jelentős változások előtt áll, amelyek a hatékonyságot és a fenntarthatóságot helyezik előtérbe. Az Építési és Közlekedési Minisztérium, a DVM Group és az ARKANCE Hungary szakértői osztották meg gondolataikat a szektor jövőjéről a XX. Property Investment Forum panelbeszélgetésén, amit megelőzően Koncz Vera Zsuzsa, a bitmist CEO-ja előadásában mondta el tapasztalatait.
Milyen trendek formálják az ingatlanhasználatot, szolgáltatásokat? És mindezek hogyan vannak kapcsolatban a mesterséges intelligencia legújabb vívmányaival és a száguldó digitalizációval, adatgyűjtéssel és -elemzéssel? Milyen újdonságokat hoz az ingatlanpiacra az AI? Ezeket a kérdéseket feszegették a meghívott szakértők a Property Investment Forum egyik kerekasztal-beszélgetése során.
Göröngyös volt az elmúlt 1 év a hazai és a nemzetközi ingatlanpiacon, de vajon tisztult-e már a kép az egyes szegmensekben? Éledeznek-e a befektetők? Lenyugodott a bérletipiac? Változtak a slágertermékek? Indulnak a finanszírozások? A digitalizáció, a zöldülés és az ESG berobbant már? Mi lesz a következő 1 és 20 év hazai ingatlanpiaci valósága? - ezekről a kérdésekről szólt a Property Investment Forum második kerekasztal-beszélgetése.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BvOP) megkezdi a Heves és a Tolna Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet kiürítését.
A követeléskezelés területén egyre fontosabbá válik a hatékony dokumentumkezelés és a mesterséges intelligencia (AI) alkalmazása: sok esetben azonban a pénzügyi szektor AI-adaptációját azonban lassítják a szigorú szabályozói elvárások.
A technológiai beruházásokban látják a megoldást az ágazat gondjainak enyhítésére az építőipar szereplői, ugyanakkor az új eljárások bevezetése továbbra is lassan halad - derül ki a PlanRadar 17 országra, köztük Magyarországra is kiterjedő, 669 vállalat bevonásával végzett felméréséből. Az építőipar szereplőinek többsége hazánkban is egyetért azzal, hogy a korszerű technológiák alkalmazása optimizmusra adhat okot és növelheti a hatékonyságot.
Az adatjártasság ma már nemcsak az üzleti életben jelent előnyt, hanem mindenki számára fontos ahhoz, hogy el tudjon igazodni az adatvezérelt világban, és helyesen tudja értelmezni az információkat. Ennek elősegítése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal KSH Stat Akadémia néven idén is elindította ismeretterjesztő programsorozatait, amelyek a gazdasági élet szereplői mellett a diákokat is igyekeznek megismertetni a statisztika és az adatkezelés világával.
Szeptembertől elindult a kormány DÁP (Digitális Állampolgárság Program) mobilappja, amely több millió magyar számára jelentheti a belépési pontot a digitális államhoz. Az alkalmazást a piac felé is kinyitják: a digitális aláírást és azonosítást a bankoknak, biztosítóknak, közműszolgáltatóknak és telekommunikációs cégeknek is biztosítaniuk kell majd, ami jelentős back office fejlesztést igényel, ráadásul még elég sok a kérdőjel a részletekkel kapcsolatban. A határidő azonban már megvan: 2025. június 1-jétől a piaci szereplőknek is meg kell felelniük a törvényi szabályozásnak, a közigazgatásban pedig már idén július 1-jétől hatályba lépett a DÁP törvény.
A digitális gazdaság a magyar bruttó hozzáadott érték (GVA) 18%-át adja – derül ki az IVSZ és a Századvég kutatásásból.
Magyarország egyre közelebb kerül az uniós átlagjövedelemhez, ám a látványos gazdasági növekedés mögött súlyos regionális egyenlőtlenségek rejtőznek. Míg Budapest és környéke virágzik, az ország déli és északi területei stagnálnak. Az IMF friss elemzése szerint ezek a különbségek tovább mélyülhetnek, ha a zöld és digitális átmenet nem kap célzott támogatást, amely az egyenlőtlenségek felszámolására koncentrál, amelyet már az Európai Unió új kohéziós jelentései is megkövetelnek. Súlyos válságtünet, hogy az EU-ban Magyarországon az egyik legrosszabb az AI-felkészültség, ami csapást jelenthet a szegényebb régiókra.
Előadásokkal és panelbeszélgetéssel folytatódott szerdán a Portfolio és az EOS közös szervezésű félnapos konferenciája, a Követeléskezelési trendek 2024. A szakértők arról is beszéltek, hogy hol van az AI szerepe a pénzügyi szektorban, azon belül a követeléskezelésben.
A dimenzióváltást a bankolásban a technológia újabb forradalmi vívmánya, a generative és az agentic AI fogja elhozni, ami nagy kihívást és egyúttal nagy lehetőséget is jelent a bankszektor számára – jelentette ki a Portfolio Future of Finance rendezvényén tartott előadásában Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója.
138 ezren töltötték le eddig a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást, 48 ezren regisztráltak hozzá, 30 ezren pedig már használták is valamire.
Alapjaiban határozza meg a hazai vállalati piacot az, hogy mennyire lehet felgyorsítani a digitalizációt az élet minden területén. Magyarország lemaradása jelentős, a fejlesztésekhez pedig szükséges az IT- rendszerintegrátorok hatékony működése és tudásbázisa is – mondta el a Portfolio-nak Kóté László, a Delta Systems nemrég kinevezett operatív és marketing vezérigazgató-helyettese. A szakembert a piaci folyamatok és a cégcsoport növekedési tervei mellett az iparági marketing-kihívásokról is kérdeztük.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter részt vett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) üzleti rendezvényén. A tárcavezető előadásában hangsúlyozta: magyar kkv-k felé kell fordulni, ezt szolgálja a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül hamarosan felállításra kerülő új államtitkárság is.
KC-46-osok kísérik útjukon.
Folytatódtak a rakétatámadások.
A globális piacok átárazzák a zöldhasú tartásának prémiumát, és most magasabb hozamokat követelnek.
De azért megvizsgálják őket.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
