Szabálylazítás ide vagy oda, a fenntarthatóság stratégiai fontosságú marad a vállalatok életében

Amióta kiderült, hogy az uniós ESG-jelentéstételi kötelezettségek lazulnak, mindenki azt találgatja, hogy vajon elengedik-e a vállalatok a témát, avagy kitartanak a zöld célok megvalósítása mellett. A Portfolio Sustainable World 2025 konferencia vállalatvezetői kerekasztala a legfrissebb gyakorlati tapasztalatokat járta körül.

Bognár Tünde, a Graphisoft Park vezérigazgatója rámutatott, hogy náluk a fenntarthatóság a stratégia szerves része része. A cég annak ellenére folytatja a fenntarthatósági jelentések publikálását, hogy az új előírások szerint már nem lenne kötelező számukra. Bognár Tünde ugyanakkor kiemelte, hogy van piaci nyomás is erre vonatkozóan: a nemzetközi bérlők elvárják, hogy a bérbeadók támogassák őket zöld vállalásaik megvalósításában.

ifj. Chikán Attila, az Alteo vezérigazgatója szerint a fenntarthatósági erőfeszítések nem csökkennek, inkább átalakulnak: "Ahol a szabályozó volt a legfőbb motiváció, ott most valóban esetleg kidobták az ablakon a fenntarthatóságot és mással foglalkoznak, ahol viszont a stratégiának a része, ott erre nem kerül sor, mert a megfelelés csak egy a tényezők sorában." Hozzátette ugyanakkor, hogy

a vállalatok inkább átallokálják erőforrásaikat más fenntarthatósági célokra, és kiemelte, hogy a fenntarthatósági befektetések jelentős része megtérül.

Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária vezérigazgató-helyettese az energiaátmenet hosszú távú jellegét hangsúlyozta:

Mi években mérjük a folyamatot, tehát mi állandóan 40-50 éveket futunk, mert egy hálózati beruházást, ha ma eldöntünk, megvalósítunk, annak az életciklusa több évtized.

Példaként említette a BMW debreceni gyárával kötött 30 éves megállapodásukat, ahol 43 megawattnyi napelem telepítését végzik.

Szilágyi Zsolt, a Duna-Dráva Cement elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy bár a jelenlegi gazdasági és szabályozási környezet nem kedvez a magyar cementiparnak, a fenntarthatósági törekvéseiket nem állítják le. A cég új környezetbarát termékcsaládot vezetett be, amelynek környezetvédelmi lábnyoma 30 százalékkal alacsonyabb az átlagos termékeknél.

Azt gondolom, hogy a mi szerepünk gyártóknak és minden szereplőnek, hogy a környezettudatosság irányába toljuk az ipart, az építőipart és a gazdaság minden területét

fogalmazott.

Miklós Rozália, az MSCI budapesti irodájának ügyvezető igazgatója a befektetői igények változásáról beszélt. Az igény megvan a fenntarthatósági befektetésekre, amelynek piaca nem csökken, hanem átalakul, mutatott rá egy jelenségre. Kiemelte továbbá, hogy

míg a tőzsdén továbbra is nagy fókusz van az elektromobilitáson, a magánpiacokon egyre inkább előtérbe kerül a megújuló energiaforrások finanszírozása és az adaptációs projektek.

A beszélgetés során szó esett az energiabiztonság kérdéséről is. Jamniczky Zsolt felhívta a figyelmet a klímaváltozás okozta extrém időjárási események kockázataira, amelyek komoly kihívást jelentenek az energiaellátás szempontjából. Az utóbbi időszakban Európát is sújtó black-outok kapcsán megjegyezte, hogy a klímakockázatok nőnek, és sajnos nem állnak rendelkezésre mindenható megoldások.

Ifj. Chikán Attila pedig a megújuló energiaforrások diverzifikálásának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a naperőművek mellett szükség van más technológiákra, például szélerőművekre és energiatárolókra is.

Jó lenne tudni keverni a különböző energiákat, de ezeknek a finanszírozása nem egységes

– hívta fel a figyelmet egy valós nehézségre a fenntarthatósági projektek megvalósíthatósága kapcsán, és a naperőművek példáját említette, ahol már van jól kialakult gyakorlat, szemben pl. egy tárolófinanszírozással.

Galéria262 képSustainable World 2025

Címlapkép forrása: Portfolio