A magyar munkáltatók visszafogottan optimisták az év első negyedévre vonatkozó felvételi szándékaikkal kapcsolatban: 14 százalékuk felvételt, míg 5 százalékuk leépítést tervez és 73 százalékuk nem szándékszik változtatni - derült ki Manpower 750 magyarországi munkaadó megkérdezésével készült legfrissebb kutatásából.
A feltörekvő országok, elsősorban Kína gazdasági növekedésének lelassulása visszaveti a világkereskedelmet és ezzel együtt a világgazdaság növekedési ütemét - áll a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) hétfőn közzétett jelentésében. Az OECD által a magyar gazdasági kilátásokról közzétett előrejelzését külön saját cikkünkben írtuk meg:
Erős növekedést produkált 2015-ben a magyar gazdaság, azonban az állami beruházások csökkenése és a kevésbé támogató költségvetési politika miatt jövőre várhatóan lassulni fog a bővülés - állapítja meg az OECD legfrissebb gazdasági előrejelzésében. A szervezet (melynek anyagaira mostanság a kormány illetékesei hivatkozási alapként tekintenek) a júniusi prognózissal megegyezően idén 3 százalékos növekedésre számít, míg jövőre a júniusi előrejelzésnél 0,2 százalékponttal nagyobb - 2,4 százalékos GDP-növekedést vár. Az új uniós ciklus forrásaiból megvalósuló beruházások 2017-től ismét löketet adnak a gazdasági expanziónak, így a növekedés üteme ekkor ismét 3 százalék feletti lehet.
A tavalyi kiemelkedő gazdasági növekedés után idén és jövőre valamivel visszafogottabb lehet a bővülés üteme Magyarországon, ám 2017-ben az új uniós ciklus beruházásainak köszönhetően ismét lendületet kaphat - állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb, őszi makrogazdasági előrejelzésében, melyben a tavaszi prognózisnál 10 bázisponttal magasabb, 2,9 százalékos reál GDP-növekedést vár idén. A Bizottság szerint a kockázatok alapvetően lefelé mutatnak, köztük szerepelnek a Volkswagen botrány esetlegesen Magyarországra kiterjedő hatásai is, amik hosszú távon árthatnának az itthoni termelésnek.
Annak ellenére, hogy az elmúlt hónapokban növekedtek a magyar gazdasági és piaci kilátásokat meghatározó külső kockázatok, összességében a CIB Bank elemzőinek véleménye szerint a gazdaság és a forint eszközök viszonylag ellenállóak maradnak a negatív külső sokkokkal szemben. Az elemzők - a gyengébb második negyedéves növekedési adatok ellenére - továbbra is 2,8 százalékos GDP bővülést várnak 2015 egész évre. Ugyanakkor jövőre már csak 2%-os növekedést prognosztizálnak.
Bár az elmúlt hetekben a legtöbb elemző lényegesen lejjebb hozta idei növekedési előrejelzéseit, jegybank nem igazán lett borúlátó a magyar gazdaság kilátásaival kapcsolatban. Az inflációs pályát viszont lejjebb húzta, jövőre 2% sem lesz a pénzromlás üteme.
A feltörekvő piacok - különösen Kína és Brazília - lassulása miatt a világgazdáság kilátásai borúsabban festenek, mint pár hónappal ezelőtt, azonban az Egyesült Államok elég jól teljesít ahhoz, hogy a Fed a pénzügyi válság óta először ismét kamatot emeljen - lényegében ez a legfőbb üzenete az OECD szerda délelőtt ismertetett friss makrogazdasági előrejelzésének. Catherine Mann, a szervezet vezető közgazdásza ugyanakkor kiemelte: a szigorítás megkezdésének időpontjánál sokkal fontosabb, hogy az milyen ütemben zajlik majd.
3,3 százalékról 3,1%-ra mérsékelte idei GDP-növekedési előrejelzését a Takarékbank. A változtatás oka a mezőgazdaság vártnál gyengébb idei szereplése, de a magyar gazdaságra jövőre ettől függetlenül is lassulás vár - mondja Suppan Gergely vezető elemző.
Nyomott lehet a világgazdasági növekedés az elkövetkezendő két évben, ami most leginkább a kínai lassulásnak, illetve a latin-amerikai gazdaságok visszafogott teljesítményének lesz köszönhető - állapítja meg a Moody's ma napvilágot látott negyedéves makrogazdasági jelentése. A legnagyobb kockázatok között a kínai részvény- és ingatlanárak további zuhanását, a Fed-döntésre való rossz reakciót és a Grexitet említik meg.
A globális gazdasági növekedés várhatóan erősödni fog idén és 2016-ban is, de a válság előtti időszakhoz képest továbbra is alacsony marad - állapítja meg az OECD legfrissebb makrogazdasági előrejelzésében. Ráadásul a szerepek is felcserélődhetnek: a korábbi tendenciákkal ellentétben most az eurózónától és Japántól számítanak gyorsabb bővülésre, míg az Egyesült Államok gazdasága a tavaly ősszel vártnál gyengébben teljesíthet.
Erőteljes és megalapozott a magyar gazdasági növekedés, ami 2015-ben is 3 százalék körül lehet, jövőre viszont 2,2 százalékra lassulhat - olvasható az OECD szerdán közölt gazdasági előrejelzésében. A szervezet szakemberei üdvözlik a bankadó csökkentését és a bankok mérlegének megtisztítását, de további strukturális reformokat várnak a kormánytól.
A tavalyi 3,6%-os, igen gyors ütem után idén 2,8%-os, jövőre pedig 2,2%-os GDP-növekedés várható Magyarországon - vetíti előre ma közzétett tavaszi előrejelzései között az Európai Bizottság. A testület szerint ennek oka jórészt abban keresendő, hogy azok az egyszeri hatások, amelyek a tavalyi, illetve idei növekedést még jelentősen hajtják, kifutnak. Ilyen tényező például az EU-források csúcsra pörgetett lehívása, ami a tavalyi, illetve az idei beruházási számokat még jócskán húzta, jövőre viszont már mínuszos előjelet látunk. A javuló munkaerőpiaci helyzet és a devizahiteles gondok nagy részének rendezése csak részben tudja mindezt ellensúlyozni a fogyasztás élénkülésén keresztül. A Bizottság prognózisai szerint szépen csökkenni tud jövőre a magyar adósságráta amellett is, hogy a büdzséhiányt nem tudjuk érdemben lejjebb faragni és az alap költségvetési folyamatokban sem várható jelentős további javulás.
Az ING Bank legfrissebb előrejelzései meglehetősen érdekes képet vetítenek előre a forint kapcsán. Szerintük idén 295 körül zárhatja az évet a forint az euróval szemben, sőt 2017-ben is még 292 körül alakul majd a kurzus.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) örvendetesnek tartja, hogy végre fellendülőben van a magyar gazdaság, ugyanakkor szerintük a középtávú kilátásaink már visszafogottak, plusz továbbra is kockázatot jelent a magas eladósodottságunk. Ajánlásuk szerint ezért továbbra is a sérülékenységünk csökkentésére kéne koncentrálnunk, illetve kiszámíthatóbbá kellene tennünk a gazdaságpolitikánkat. Az IMF végül arra is kitért, hogy nem kéne növelni az állami szerepvállalást a gazdaságban és nem jó, hogy bankot vásárolunk.
Régóta nem voltak ilyen jók a magyar makrogazdasági kilátások, mint 2015-ben - írják friss elemzésükben a Standard Bank londoni elemzői. Amellett, hogy az idei gazdasági várakozások kiválóak, a bankok és az állam viszonya is rendeződni látszik. A bizonytalanság csupán politikai színterén jelentkezhet: míg a kormánypárt népszerűségvesztése "kezelhető" a szakértők szerint, a miniszterelnök és Simicska Lajos konfliktusa veszélyeztetheti a belső stabilitást.
Megjelent a jegybank friss inflációs jelentése, ami magas gazdasági növekedést, stabilan 3% alatti költségvetési hiányt, valamint az előrejelzési horizont végére elérhető inflációs célt prognosztizál. A munkapiaci folyamatok is tovább javulnak, a versenyszektor foglalkoztatása bővül, a munkanélküliség csökken.
2,8%-ról 3,2%-ra emelte idei GDP-növekedési előrejelzését a Takarékbank. A külső kereslet kedvező alakulása és a hazai fogyasztás élénkülése ellensúlyozni tudja a beruházási dinamika visszaesését, így alig lassul idén valamit a gazdaság, vélik az elemzők.
Tíz hónapra előre megjósolja a magyar gazdasági teljesítmény alakulását egy új modell. A sikerességét természetesen majd a következő hónapokban lehet tesztelni igazán, de az mindenképpen érdekes vállalkozás, hogy ne feltevésekből, hanem kizárólag ma már ismert tényadatokból próbáljunk a jövőre vonatkozó prognózist adni.