A német Proxima Fusion 130 millió eurós rekordfinanszírozást szerzett a jövő energiatechnológiájának fejlesztésére - tehát egy "földi nap" megépítéséhez.
Amikor megújuló energiáról esik szó, a legtöbben tetőkre szerelt napelemekre vagy szélturbinákra gondolnak, pedig léteznek más rendszerek is, amelyek helyi alapanyagokra építve kínálnak hatékony és fenntartható megoldást. Ilyen a biomassza-alapú fűtés is, amelynek komoly potenciálja van a mezőgazdasági üzemekben is, a kiépítéséhez szükséges befektetés ráadásul igen gyorsan megtérülhet. Erről a témáról beszélt az Alapvetés podcast új műsorában Sarusi-Molnár Andrea, az Altherm Kft. ügyvezető igazgatója.
A magyar lakosság leginkább a megújuló energiaforrások fejlesztésére fordítaná az állam erőforrásait, de a megkérdezettek kétharmada szerint a fenntartható üzemanyagok elterjedéséhez is ösztönző szabályozási környezetre van szükség. A válaszadók háromnegyede a saját lakóhelyén is elfogadna egy szélerőművet, a naperőművek támogatottsága pedig ennél is magasabb. A klímaváltozás miatt egyre többen aggódnak Magyarországon, elsősorban a képzettebbek és a városban élők és a zöldenergia gyorsabb hazai terjedésének fő akadálya a magas ár és a támogatások hiánya – derül ki a Mol megbízásából készített országos reprezentatív kutatásból.
Csehország és Dél-Korea aláírta a végleges szerződéseket két új atomreaktor építésére, miután a cseh bíróság feloldotta a megállapodást akadályozó végzést. A 18 milliárd dolláros ügylet az ország eddigi legnagyobb beszerzési szerződése.
Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) főigazgatója szerint jelenleg nem adottak a feltételek az oroszok által megszállt zaporizzsjai atomerőmű újraindításához.
Kettős légköri szennyeződés fogta vissza a napenergia-termelést Észak-Afrikában és Dél-, illetve Kelet-Európa bizonyos részein május közepén. A szaharai por és a kanadai erdőtüzekből származó légköri részecskék a napsugárzás csökkenéséhez és a napelemek szennyeződéséhez vezettek a május 16-21-i időszakban az érintett térségben - köztük Magyarországon is.
Hiába pörögnek a villamosenergia-beruházások világszerte, egy kevéssé ismert iparági szűk keresztmetszet, a transzformátorhiány lassítja az átállást: Európában és Észak-Amerikában akár öt évet is várni kell a kulcsfontosságú berendezésekre.
2025-2026-ban lelassulhat az évente világszerte telepített naperőmű kapacitás növekedése, de még így is újabb rekordok születhetnek a következő években és 2030-ra évente egy Európányi mértékben növekedhet a telepített beépített teljesítmény - olvasható ki a SolarPower Europe előrejelzéséből. Az anyagból az is kiderül, hogy Magyarországnak nincs szégyenkeznivalója, ha a napenergiáról van szó: az egy főre jutó napelem-kapacitásban és a napenergia villamosenergia-termelési mixen belüli arányában is az élmezőnyben szerepel - ám a lendület kifulladóban lehet.
A Vas vármegyei Söptén egy olyan innovatív hibrid erőművi egységet avattak fel, amely a napelemes energiatermelést Vanadium Redox Flow technológián alapuló energiatárolással egészíti ki. A projekt előremutató példája annak, hogyan kapcsolható össze a megújuló alapú energiatermelés – jelen esetben egy fotovoltaikus rendszer – ipari léptékű, korszerű tárolási megoldással. Az 5,8 millió eurós beruházás nemcsak technológiai mérföldkő, hanem választ ad a hazai villamosenergia-rendszer egyik legnagyobb kihívására is: miként hasznosíthatók hatékonyan és rendszerszinten a megújuló energiaforrások. Bár egyre több naperőmű működik, a termelés időbeli ingadozása és az ehhez kapcsolódóan hiányzó tárolási kapacitás továbbra is szűk keresztmetszetet jelent, amely a villamosenergia-piac áringadozásaiban is érezhető. A Portfolio ennek kapcsán Mihalovics Pétert, az Ideona Zrt. igazgatóságának elnökét kérdezte, aki a projekt szakmai hátteréről és a rendszerintegrációs kihívásokról is beszélt.
Elon Musk szerint már 2026 közepére súlyos energiaválsággal szembesülhetnek az USA technológiai vállalatai, mivel az AI fejlődésével párhuzamosan épülő óriási adatközpontok energiaellátását nem biztos, hogy le lehet majd fedni, ha a jelenlegi tempóban épülnek az új energiaforrások. Eközben a techmágnás egy új adatközpont terveiről is szót ejtett, aminek akár 1 GW-nyi energiaigénye is lehet majd.
A MET Csoport hivatalosan bejelentette, hogy eláll a litván Achemos Csoport többségi részesedésének felvásárlásától. A döntés mögött részvényesi jogi bizonytalanságok és a műtrágyapiaci környezet romlása áll.
Németország új szabályozási irányt jelölt ki a villamosenergia-hálózati díjak terén: a jövőben a megújuló termelőknek is fizetniük kellene forgalmi alapú rendszerhasználati díjat a hálózatra betáplált energia után - legalábbis ez olvasható a német szabályozó vitaindító anyagában.
Egy olyan nagy üzemzavar és nagy területre kiterjedő tartós áramkimaradás után, mint ami 2025. április 28-án hétfőn történt az Ibériai-félszigeten, teljesen jogos a kérdés, hogy nálunk ilyen megtörténhet-e, illetve mit tanulhatunk a spanyolok és portugálok problémáiból. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt a kérdést, hogy nálunk jobb vagy rosszabb a helyzet? A kérdést részben már érintettem 2025. április 30-i, a Portfolio-n megjelent írásomban, de szeretnék most kicsit a magyar villamosenergia-rendszerre koncentrálni. Ehhez pedig egy közelmúltbeli magyar eseményre érdemes visszatérni.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) a napelemeket a villamosenergia-piacok új királyaként jellemezte a technológia elmúlt évekbeli árzuhanása és terjedése miatt, ezzel együtt a szervezet szisztematikusan alábecsülte a napenergia globális térnyerésének sebességét. Míg a megújuló technológiák, különösen a napelemek és szélturbinák terjedésének várható ütemét sokszor megközelítőleg pontosan sem sikerült modelleznie, a mértékadó jelentéseiről ismert szervezet az olyan fő mutatók jövőbeli alakulását viszonylag pontosan prognosztizálja, mint az energiaigény. A fosszilis források és a nukleáris energia területén viszont az IEA rendre túlbecsülte a várható növekedést.
Újraindulhat a Tomari atomerőmű egyik reaktora Japánban, miután az ország nukleáris hatósága előzetes jóváhagyást adott a Hokkaido Electric Power egységére - írta meg a Bloomberg. Ez az első ilyen döntés négy év óta, és fontos lépés lehet a kormány atomenergia-használatot ösztönző stratégiájában.
A spanyol hálózatüzemeltető nyilatkozata szerint az Ibériai-félszigetet sújtó áramszünet hátterében egy kisebb spanyol régió állhat, ahol feltehetően egy (vagy több) napelempark esett ki a rendszerből. Megdöbbentő, de a Portfolio számításai alapján ebben a térségben található Spanyolország teljes napelemes kapacitásának csaknem egynegyede – így nem meglepő, hogy az innen kiinduló zavar komoly hatással volt az országos ellátásbiztonságra.
Az emberekre ugyanakkor nem jelent veszélyt.
A bankoknak kedvező szabályozói attitűd rajzolódik ki.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
