A dél-koreai pénzügyi felügyelet rekordösszegű bírság kiszabását javasolja két globális befektetési bankra, mivel azok rutinszerűen és szándékosan részt vettek az országban illegálisnak számító fedezetlen shortolásokban – számol be a hírről a Bloomberg. A helyi média értesülései szerint a BNP Paribas-ról és az HSBC-ről van szó.
Két nap hallgatás után Giorgia Meloni olasz miniszterelnök is elmondta véleményét a bankok 40%-os profitadójáról – számol be a hírről a Bloomberg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken aláírta azt a törvényt, amely alapján adót vetnek ki az orosz vállalatok extraprofitjára – írja a Reuters.
Egyelőre nem úgy néz ki, hogy különösebben meglepte volna a befektetőket a tegnap éjfél előtt kiadott Magyar Közlöny, ami két hazai blue chip adózásában is változásról számolt be.
Szerdán késő este jelent meg a Magyar Közlönyben az extraprofitadók módosítása, amely több szektort is érzékenyen érint, a bankok és pénzügyi vállalkozások extra terhelését a kormány a korábban tett vállalásokkal ellentétben továbbra is fenntartja, igaz, annak mértéke felére csökkenhet, a legnagyobb kiskereskedelmi cégekre vonatkozó különadó-kulcs pedig emelkedik. A vállalatokat képviselő szövetségek már reagáltak a kormány bejelentéseire.
Tudomásunk szerint a bankok számára is teljesen váratlanul jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a második félévtől átrendezi a bankok extraprofitadó-terhelését. A változtatás a nettó árbevételről a különadókkal korrigált eredményre helyezi át az adó alapját, és sávossá alakítja a kulcsát. A Portfolio értesülése szerint az OTP a legnagyobb nyertese, a Raiffeisen, az UniCredit és a K&H pedig a legnagyobb vesztese lehet a változásnak.
A légitársaságokat sújtó extraprofitadó miatt nyújtott be tavaly alkotmányjogi panaszt a Ryanair az Alkotmánybíróságon arra hivatkozva, hogy az sérti az arányos közteherviseléshez való jogát. Az Alkotmánybíróság azonban a szerdán nyilvánosságra hozott döntésében elutasította a panaszt. A Ryanair nem hagyta szó nélkül a döntést, közleményben reagált arra pénteken.
Varga Mihály pénzügyminiszter szavai alapján nagyon úgy tűnik, hogy a különadók 2024-ben sem szűnnek meg. Egyes szektorokban lehet megkönnyebbülés, de könnyen lehet, hogy nem mindenhol lélegezhetnek fel.
A háború miatt felrobbanó kőolaj-és földgázárakat rengeteg szektor megszenvedte Európa szerte, az energiaipar azonban egyértelműen haszonélvezője volt a helyzetnek: a kitáguló finomítói árrések mentén rekordot rekordra halmozva teljesítettek a supermajor olajcégek 2022-ben. Most kiderült, hogy az utolsó negyedévben mekkora különadót fizethet szolidaritási hozzájárulásként a terhek enyhítése érdekében az egyik legnagyobb európai szereplő, a Shell.
A hazai tőzsde zárása után, pénteken éjjel jelent meg az új kormányrendelet a Magyarországon termelő gyógyszergyártók árbevétel-arányos különadójáról, ami a legnagyobb hazai gyógyszergyártóként a Richtert érintheti a leginkább. A Budapesti Értéktőzsde oldalán tette most közzé a társaság, hogy pontosan mekkora adóteher fog vonatkozni a cégre.
Horvátország is meg fogja adóztatni a háború okozta energiaválság miatt "extraprofitot" elérő ágazatokat, most ki is derültek a konkrét részletek. A vezető horvát energiaipari konszernben, az INA-ban való többségi tulajdonrésze apropóján ez kimondottan kedvezőtlen körülmény a Mol számára, a magyar olajcég ugyanis 49,08 százalékos részesedéssel rendelkezik a horvát vállalatban. De pontosan mekkora extra adót fizethet ki az INA az idei eredményéből, és ez milyen mértékben fogja rontani a Mol nyereségességét?
Véleményírást közölt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Magyar Nemzet hasábjain az extraprofitadók nemzetközi terjedéséről és az új sarcok indokoltságáról.
Egy csütörtök este megjelent rendeletével, minden előzmény nélkül a kormány módosította a bankok különadóját.
A kőolaj termelőkre eddig kivetett 40%-os mértékű különadó (a kormány által extraprofitadónak nevezett teher) kulcsát 95%-ra emeli a kormány. Vagyis a Molnál - az olcsóbb orosz beszerzéséből - lecsapódó többletprofit közel egészét elviszi a kormány. Ezzel számításaink szerint százmilliárd forintokat nyer az állami költségvetés.
Az üzemanyag-árstop eltörléséből fakadó Mol-profitnövekedést az állam elvonja, és a rezsivédelmi alapba irányítja - jelezte Orbán Viktor miniszterelnök Facebook oldala. A lépés nem meglepetés, a Mol így is jelentős profitot könyvel el, a büdzsének pedig jövőre nagy szüksége lesz plusz forrásokra.
Rendkívüli adót fognak fizetni jövő évtől kezdve három éven át az energetikai, vegyipari és bányaipari cégek, valamint a bankok Csehországban.
Ugyan vannak fordulós jelek, de továbbra is nagyon erős a papír.
Kormányinfót tartottak ma.
Washington egyelőre nem tart tőle.
A KSH a korábbinál 15 nappal gyorsabb adatközlési rendszerre áll át.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
