felzárkózás

Nyugati életszínvonal Magyarországon - de mikor?

Még ebben az évben, február elején az MNB által alapított Lámfalussy-díjat átadó konferencián felszólalt Ewald Novotny, a tavalyi díjazott. Az osztrák jegybank-elnök egy figyelemre méltóan szomorú prognózist említett a felzárkózás kitolódásáról. Amikor a vasfüggöny lebontása óta eltelt időszak politikai és pénzpiaci változásait vette számba, Novotny úr arra figyelmeztetett, hogy 2008 után jelentősen lelassult a felzárkózás, és számos előrejelzés szerint, ismét távolabbra kerülhet a nagyon várt életszínvonalbeli felzárkózási dátum. Amennyiben a közép-európai régió a fejlett országoknál csupán évi egy százalékkal nő majd gyorsabban, akkor csak 2060-ban érhetjük utol a fejlett Európát. Ez, akárhogy is vesszük, bizony 45 év! Majd egy fél évszázad! Bár a prognózis a meglehetősen sokarcú és egyenetlen fejlettségi szinteket takaró kelet-közép európai régió egészére vonatkozik ugyan, mégsem túl szívderítő ez a perspektíva.

Alaposan leszólták Orbán álmát

A feldolgozóipart gyakran tekintik a fejlődés első számú felelősének, amely jellegénél fogva szinte kizárólagosan alkalmas arra, hogy az országok felzárkózását biztosítsa. Ez azonban félreértés - állítja egy közgazdász professzor, aki szerint sokkal sikeresebbek azok az országok, amelyeknél a tanulás, termelékenységnövekedés és a beruházási tevékenység a gazdaság minden szektorát egyszerre érinti. Éppen ezért a feldolgozóipart favorizáló gazdaságpolitikáknak sokkal inkább arra kellene koncentrálni, hogy a gazdaság egészében növeljék a tanulási folyamatot.

Felzárkózunk vagy lemaradunk? - Így teljesít Magyarország

A magyar gazdaság európai konvergenciájának elmúlt két évtizede sommásan azzal jellemezhető, hogy az ország kezdeti lehetőségeihez és a mérvadó összehasonlítást jelentő visegrádi országokhoz képest egyaránt messze alulteljesített - állapítja meg Oblath Gábor. A közgazdász a Tárki Társadalmi Riport kiadványában minden korábbi kutatásnál alaposabban járja körül, hogy a magyar gazdaság a régiós társaihoz képest miként teljesített a rendszerváltás óta.

Az IMF szerint rossz úton járunk

A 2008-as gazdasági és pénzügyi válság begyűrűzése óta gyakorlatilag leállt az egykori szocialista tábor tagjainak felzárkózása a nyugat-európai gazdaságok színvonalához - állapítja meg egy, a térségbeli országok gazdasági átalakulásának elmúlt 25 évéről készült IMF-jelentés. A dokumentum szerint a piacbarát gazdaságpolitika melletti szilárdabb elkötelezettség a záloga a gyorsabb felzárkózásnak - összegez a Bruxinfo.

Tényleg jó példa nekünk Kína és India?

Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.

Joguralom és a gazdasági felzárkózás

A gazdasági jólét folyamatos emelését - minden eddigi tapasztalat szerint - a joguralomra épülő piacgazdaság tudja biztosítani. A joguralom garanciái az elmúlt négy évben Magyarországon megrendültek. Ezért nem valószínű, hogy a magyar gazdaság az elkövetkező évtizedben olyan gazdasági növekedést produkáljon, amely az Európai Unió gazdag országaitól való lemaradásunkat lényegesen csökkentené.

Forradalom a status quo-ért: megérte?

2010. áprilisban a Fidesz-KDNP egy új korszak ígéretével kapott kétharmados felhatalmazást. Radikális változások sorát hajtották végre kormányzásuk kezdetétől, és a gazdaság átalakításának ígéretével a jogállamiság korlátait feszegették. Írásom fő kérdése, hogy vajon mennyiben lett sikeres ez az átalakítás. Az értékelés során a költségvetési politika minőségét a növekedési szempontok alapján értékelem hat dimenzióban - annak tudatában, hogy a növekedés nem a költségvetési politika egyetlen mozgatója, hiszen egyéb szempontok, mint pl. méltányosság, egyenlőség, stb. szintén fontos szerepet játszanak. Referenciaként egyrészt a megelőző négy év másrészt a többi kelet-közép-európai EU tagállam (EU-10) adatait használom. Az adatokból eredő következtetés, hogy a felszínen zajló radikális átalakítások meglepő módon konzerválták a korábbi időszak gyengeségeit, mely tükröződik a szinte változatlan növekedési teljesítményben, azaz a régiós lemaradás folytatódásában.

Lemaradunk a régiós versenytársaktól

Az EEAG idén is bemutatta Budapesten éves jelentését az európai gazdaságról. A 2014-es előrejelzés szerint a világgazdaság növekedése gyorsul, az európai növekedés azonban törékeny. A magyar növekedés 2014-ben várhatóan meghaladja az EU átlagot, de elmarad a régiós versenytársakétól.

Hogy állunk Európához képest a válságban?

Az Európai Unióban a válság kirobbanása óta a lengyel és a szlovák gazdaság teljesített a legjobban, a görög mellett pedig a horvát és a lett gazdasági visszaesés a legnagyobb. Ez is mutatja, hogy a kelet-közép-európai régió alaposan szétzilálódott a válság előtti helyzethez képest. A 2007-hez viszonyított kép alapján a magyar gazdaság is a nagyobb visszaesők közé tartozik, sőt, azok közé sorolható, akik az előrejelzések szerint 2015-re sem érik el a krízis előtti gazdasági teljesítményt.

Növekedési fordulat, épülő államkapitalizmus (TOP 10 sztori - 5.)

Sajátos kettősség jellemzi a magyar gazdaság megítélését: egyrészt (az európai adósságválság, illetve a hazai megszorítások enyhülésével párhuzamosan) véget ért a recesszió Magyarországon. Másrészt a tőke megadóztatásában, a piaci logikával szembeni intoleranciában, az állam növekvő tulajdonosi és szabályozói szerepvállalásában sokan a jövőbeli felzárkózásunk esélyének elhalasztását látják.


Chikán: "Az én szememben ez nem egy koncepció"

A beinduló növekedés nem szerves és tartós folyamatok eredménye - nyilatkozta Chikán Attila az Origónak adott interjújában. A volt gazdasági miniszter szerint nincs gazdaságpolitikai koncepció, az egyik intézkedést azért hozzuk, hogy a másik felismert negatív hatását semlegesítsük.

Az EU-hoz képest kétharmadosak vagyunk

Tavaly a magyar gazdaság fejlettségi szintje az Európai Unió átlagának 67 százalékát tette ki - derül ki az Eurostat számaiból. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az utóbbi 10 évben alig volt felzárkózás: ezalatt az egy főre jutó GDP tekintetében négy ország is utolért, illetve lehagyott minket.

Mi kell ahhoz, hogy egy magyar Apple nőjön ki a földből?

Számos, mélyen gyökerező, de idővel alakítható tényező határozza meg azt, hogy egy ország a válság után fel tud-e zárkózni a korábbi trendnövekedési üteméhez, vagy sem és ezek között az oktatás és az intézményrendszer minősége, valamint az üzleti környezet jellege kiemelten fontos - mutatott rá a Budapest Economic Forumon tartott elgondolkodtató előadásában Székely István Pál. Az Európai Bizottság ország igazgatója - aki többek között az olasz és az írországi gazdasági programokat kiemelten szorosan követi - felvázolta azt, hogy melyek azok az összefüggések, amelyek miatt óriási gazdasági lehetőségek előtt állnak a kelet-közép-európai országok, illetve melyek azok a keretek, amelyek segíthetnek abban, hogy idővel egy magyar Apple is "kinőjön a földből".

Lesz-e magyar felzárkózás? - Csípős megjegyzések

Török Gábor szerint az elmúlt 3 év legfontosabb jellemzője a politikai kormányzás Magyarországon, de már átestünk a ló túloldalára, és a gazdaság autonómiájáért kell küzdeni. A kormány "kerül, amibe kerül" alapon próbálja megvalósítani céljait, és részigazságot hangsúlyoz Chikán Attila szerint. Jaksity György szerint az USA-ban történtek világítanak rá, hogy a politikához értők ma sokkal jobban értik, mi történik a gazdaságpolitikában, mint egy pallérozott közgazdász. Kisgergely Kornél, az NGM államtitkára vitatja, hogy önmagában az intézményrendszer problémái akadályoznák a felzárkózást. A magyar gazdaság felzárkózásának esélyeiről folyt az első panelbeszélgetés a Portfolio.hu mai Budapest Economic Forum konferenciáján.

Lesz-e ebből magyar felemelkedés?

Kevés dolog valósult meg a rendszerváltozás gazdasági illúzióiból Magyarországon. 20-25 évvel a rendszerváltozás után már teljesen nyilvánvaló, hogy a felzárkózási folyamatunk elakadt, a régióban pedig egyre hátrébb csúszunk vissza. Nem lettünk sikeres ország, és utólag visszanézve sokkal jobban értjük, milyen okok vezettek ide. Kétrészes írásom első felében vázlatosan áttekintem, miként változott a felzárkózási kilátásainkról szóló felfogásunk, értékelésünk az évek során, a második részben pedig arról írok, hogy melyek azok a tényezők, amelyek megváltoztatása nélkül a konvergencia továbbra is ábránd maradhat. Természetesen ebben a kérdésben nincsenek örök igazságok, csak folyamatosan változó ismereteink. Ezek azonban jelenleg arra mutatnak, hogy ha egyszer majd a gazdaságpolitika elégedetten hátradől a nagy átalakítások után, meglepődve fogja tapasztalni, hogy továbbra sincs érdemi felzárkózás.

Mindent elrontunk, amit lehet?

A humántőke fejlesztése, a gazdasági komplexitás, az innováció azok a tényezők, amelyek sikeres felzárkózó pályára állíthatják a gazdaságokat - állítja a téma hazai kutatója. Bár a sikeresség feltételeiről még nem tudunk eleget, Fazekas Károly kitűnő összefoglalása jól azonosítja azokat a pontokat, ahol nekünk is lennének tennivalóink.

Magyar felemelkedés - Pályát tévesztett a kormány?

Nagyjából egyetértés van abban a közgazdaságtanban, hogy a humán tőke és az intézményi környezet fejlődése a legfontosabb tényező a felzárkózás sikerében, amit az intenzív strukturális átalakulások gyorsíthatnak. Alábbi írásunkban azt próbáljuk röviden áttekinteni, hogy miben reménykedhetünk mindezek alapján.

Fiataloknak indít ösztöndíjprogramot a kormány

Főleg hátrányos helyzetű fiatalokat karolnának fel, hogy nagyobb számban fejezzék be tanulmányaikat, tanuljanak tovább és első munkatapasztalatot szerezzenek.

Mit jelent Orbán 90 százalékos szabálya?

A korábbi 2020-as "lebegtetett céldátumot" is zárójelbe teszi a miniszterelnök nyilatkozata, ami szerint 90%-os fejlettségi szint előtt nem érdemes csatlakozni az eurózónához. Kiszámoltuk, különböző felzárkózási ütemek mellett, mikor érhető el a cél. Nem biztos, hogy a mi életünkben.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.