felzárkózás

2019. április 23. 15:58 | Portfolio

Új fejlesztési programot indít a kormány: 445 település került a célkeresztbe

Egy komplex feltételrendszer alapján 445 magyarországi hátrányos helyzetű települést választott ki a kormány arra, hogy a gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentő programot indítson el, amely egyaránt tartalmazna támogatásokat és hitelkonstrukciókat is - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A kormányhatározat egyik pontja konkrétan azt is előírja, hogy a legnagyobb EU-s hátterű fejlesztési program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), terhére az érintett települések vállalkozásainak fejlesztése érdekében pályázati felhívást kell kidolgoznia Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.

2019. április 18. 10:50 | Becsey Zsolt, Szabó Eszter

Ritkaságszámba menő hét bő esztendő

Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.

2019. április 14. 05:55 | Weinhardt Attila

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

2019. március 25. 13:07 | Szepesi Balázs, Pogácsás Péter

Miért nem zárkóztunk fel Nyugat-Európához?

A nemzeti össztermék és a háztartások fogyasztása jelentősen nőtt a rendszerváltás óta, azonban a többi volt kommunista ország gazdasága gyorsabban fejlődött, mint a miénk. Ha a többi visegrádi ország átlagát hoztuk volna a GDP növekedésében az egy főre jutó nemzeti termék 1,4 millió forinttal lenne magasabb. Mitől ragadtunk be? - teszi fel a kérdést az Összkép magazin, és ennek kapcsán áttekintést nyújt a magyar gazdaság fejlődéséről, és annak időnként látványos megrekedéseiről.

2019. március 07. 06:05 | Portfolio

Hiába dübörgött a magyar gazdaság, a kormánynak még ez is kevés

Nagyon kevés ország van, amelyik tartósan gyors GDP-növekedésre volt képes az elmúlt évtizedekben. A Pénzügyminisztérium napokban kiadott elemzése - amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslataira épül - bemutatja, hogy a felzárkózás nem automatikus, inkább kivételnek tekinthető. Ha valamiért azt gondoltuk volna, hogy a magyar gazdaság kirobbanó formában van, akkor érdemes rápillantanunk a jelentés egyik megállapítására: "a növekedési mintázatokat összevetve a hazánkban kibontakozott fellendüléssel bizonyosan kijelenthető, hogy átlagos növekedésünk és beruházási rátánk 2013-2017 között lényegesen alacsonyabb volt, mint az érintett országoké".

2019. február 28. 09:53 | Portfolio

Erre várt mindenki: elkészült a kormány hatalmas programja

"Program a versenyképesebb Magyarországért" címmel tegnap délután egy friss dokumentum jelent meg a kormány honlapján. A közel 100 oldalas anyag egyik érdekessége, hogy alig néhány órával az MNB "Versenyképességi program 330 pontban" című kiadványa után került nyilvánosságra. A kormány anyaga hasonlóképp a kritikus területeket járja körül: az adózás, a foglalkoztatás, az államigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet témáján keresztül vázolja fel a tennivalókat. A másik érdekesség, hogy miközben a kormányzati anyag nem tartalmaz annyi konkrét lépést, mint az MNB 330 pontba szedett javaslatcsomagja, részletesebben ismerteti azok növekedési és költségvetési hatásait.

2018. november 15. 12:30 | Portfolio

Kiderült: csak jövőre jön a kormány őszre ígért nagy csomagja

Idén még nem lesz versenyképességi csomag - derült ki Rákossy Balázs pénzügyminisztériumi államtitkár szavaiból. A Versenyképességi Tanács a stratégiák összehangolásán dolgozik, és úgy véli, hogy a programmal elérhető a tartós felzárkózás a fejlett országokhoz. A bejelentés kisebb meglepetésnek tekinthető, hiszen az eredetileg augusztus végére ígért tervezet ezek alapján decemberre sem készül el.

2018. november 07. 13:52 | Portfolio

Magyarország most tart ott, ahol Ausztria a rendszerváltáskor

A magyar gazdaság nem igazán tudott felzárkózni a fejlett nyugat-európai országokhoz az elmúlt évtizedekben a Társadalmi Riport 2018-ban megjelent tanulmány szerint. Habár a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) érdemben nőtt, ez elmaradt a régiós országokban tapasztalható bővüléstől. A várható élettartam emelkedett, de továbbra is 6-7 évvel alacsonyabb a nyugat országokénál, miközben lemaradásban vagyunk a felsőfokú oktatásba beiratkozottak arányát tekintve. A különböző mutatókat vizsgálva Magyarország nagyjából most tarthat ott, ahol Ausztria tartott 20-25 évvel ezelőtt, de jó hír, hogy Portugáliát belátható időn belül utolérhetjük. Ehhez persze tartanunk kell az elmúlt pár év ütemét.

2018. október 25. 18:03 | Weinhardt Attila

Hat ábra, ami döntő fontosságú Magyarország felzárkózásában

Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.

2018. szeptember 07. 11:27 | Portfolio

Egy multi kétszer annyit fizet, mint egy magyar kkv

Megdőlt az az elmélet, hogy a szegényebb országok egészen addig gyorsabban nőnek a fejletteknél, amíg fel nem zárkóznak. A konvergencia már hamarabb megáll - mutatott rá Balatoni András, az MNB igazgatója az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen. Szerinte nagyon komoly versenyképességi fordulatot kell végrehajtani, amiben kulcsszerepet kapnak a magyar kkv-k. Ők a kulcsai a felzárkózásnak.

2018. augusztus 03. 06:05 | Portfolio

Óriási szükség van a kormány mestertervére - Állva hagy minket Európa, ha nem teszünk valamit

Bár 2000 és 2016 között az összes európai feltörekvő ország közelíteni tudott a nyugat-európai fejlettségi szinthez, az egyes felzárkózási pályák között nagy eltérések voltak, Magyarország pedig igencsak a sor végén kullogott - derül ki az Európai Központi Bank konvergenciával foglalkozó elemzéséből. Az EKB tanulmánya sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek a gyors és tartós felzárkózáshoz szükségesek, ezek alapján pedig van még mit tenniük a magyar döntéshozóknak, ha a kormányzati célnak megfelelően a 2020-as évek végére érdemben közelebb akarunk kerülni az Európai Unió átlagos életszínvonalához.

2018. július 10. 10:54 | Portfolio

Itt a bizonyíték: Magyarország egy összeszerelő-műhely és ezen változtatni kell

Ausztriához, de még a kelet- és közép-európai országok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelő ágazatokban, ami komoly akadályt jelent Magyarország tartós felzárkózására nézve. A Magyar Nemzeti Bank épp ezért több javaslattal is előállt arra vonatkozóan, hogy miképp lehetne leszorítani a termelésbe kerülő importarányt 60%-ra.

2018. július 09. 15:37 | Portfolio

Véget ér a magyar csoda, ha nem csinál valamit sürgősen a kormány

A közép- és kelet-európai országok óriási hasznot húztak az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai országokkal való egyre szorosabb gazdasági integrációból, azonban az a növekedési modell, aminek ez a nagy felzárkózás volt köszönhető, a jövőben nem lesz tartható - foglalja össze a jelenlegi helyzetet az Economist elemzése. A régiós országok nyugati vállalatoktól (és ezen keresztül az exporttól), valamint az EU-s forrásoktól való függősége kiszolgáltatottá tette őket, ezért mihamarabb szükség van egy új növekedési modellre való átállásra, ami az összeszerelő-műhely és back office státuszából az innovatívabb, magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok felé mozdítaná el a térségi államokat. A három kulcsszó az innováció, az oktatás és a diverzifikáció.

2018. június 28. 11:01 | Virág Barnabás

Most kell lépnünk, hogy Magyarország felzárkózzon

Szinte valamennyi elérhető előrejelzés szerint - amennyiben nem következik be komolyabb világgazdasági lassulás - a magyar gazdaság növekedése az idei évben magabiztosan meghaladja a 4 százalékot, amivel hazánk várhatóan az európai növekedési rangsor elején végez majd. Ugyanakkor többnyire abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jelenleg ismert feltételek mellett a következő években lassulhat a hazai növekedés üteme. Ennek okaként többen azt jelölik meg, hogy az elmúlt évek gyors növekedésének eredményeként gazdaságunk elérte termelési korlátait, sőt egyes vélemények szerint - többek között az Európai Bizottság és az OECD álláspontja is ez - már jelenleg is jelentősen afölött teljesít (szakkifejezéssel élve az aktuális GDP és a potenciális GDP közötti különbséget mutató kibocsátási rés pozitívvá vált).

2018. április 19. 16:30 | Portfolio

Óriási hitelezés és ami mögötte van: az MNB mert nagyot álmodni

Nem a semmiből jöttek a Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertetett, magas hitelnövekedési számai. A hitelállomány abban az esetben bővülhet ilyen gyorsan, ha mögötte egy erős, tartós és fenntartható felzárkózási folyamat áll. Megmutatjuk, milyen is az a gazdasági pálya, amivel a jegybank kalkulál.

2018. február 28. 10:55 | Asztalos Péter

A sikeres felzárkózás záloga: fektess az emberbe!

A megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke a gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb alapja. A humán tőke minőségének javulása az innovációs képesség és a munkatermelékenység növekedésén keresztül hosszú távon képes növelni a versenyképességet és a reálgazdaság növekedési potenciálját, miközben a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége pedig motorja vagy korlátja is lehet a fejlődésnek. A demográfiai helyzet javítása, az egészséges életévek növelése, valamint a (jövőbeni) munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatási rendszer kialakítása olyan stratégiai célok, amelyekhez Magyarországon is átfogó lépések szükségesek az érintett területeken.

2017. december 26. 11:57 | Portfolio

Íme, a világ leggyorsabb országai

Elsősorban délkelet-ázsiai országokat találunk az idei növekedési ranglista tetején. A világ 10 leggyorsabb GDP-bővülését produkáló országa közül ezúttal hiányzik a két óriás, Kína és India, de a legnagyobb érdekesség, hogy az első két helyen olyan országokat találunk, amelyek tavaly még a legrosszabbul teljesítők között voltak. Ráadásként jön a meglepetés.

2017. november 27. 06:28 | Hornyák József

Na ne már! Ezek az országok mind utolértek minket?!

Számos feltörekvő országról elsőre azt gondolhatnánk, hogy az egy főre jutó GDP-jében messze elmarad Magyarországtól - ez azonban nem biztos, hogy így van. Az elmúlt egy-két évtized igen jól sikerült a felzárkózó térség többségének, és mivel hazánk finoman szólva sem volt a növekedési éllovasok között, így olyan országok is megközelítettek vagy megelőztek bennünket, amelyekről tíz-húsz éve ezt még kevesen hitték volna.

Részletes keresés