felzárkózás

Matolcsy György: Lengyelország kétszer olyan gyors volt, mint Magyarország

Matolcsy György: Lengyelország kétszer olyan gyors volt, mint Magyarország

1990-ben Lengyelország és Magyarország jelentős fejlettségi különbséggel érkezett el a rendszerváltoztatáshoz. A lengyeleknél az egy főre eső fejlettség az EU-átlagához képest 39,6 százalék volt, a becsült magyar adat ugyanebben az időben 56,9 százalék. 1990-ben tehát a magyar gazdaság még mintegy 17 százalékkal közelebb volt az EU-átlagához, mint a lengyel, írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Magyar Nemzetben.

Matolcsy az Egyesült Arab Emirátusok sikerét másolná

Matolcsy az Egyesült Arab Emirátusok sikerét másolná

Miért ne ismerhetnénk és kísérelhetnénk meg átvenni a világ egyik legsikeresebb országa, az Egyesült Arab Emirátusok felzárkózásának titkait és módszereit - teszi fel a kérdést Matolcsy György MNB-elnök a Növekedés.hu-n megjelent cikkében.

Ára van a sok EU-pénznek és valójában a gazdaságpolitika minőségén múlik a felzárkózásunk

Ára van a sok EU-pénznek és valójában a gazdaságpolitika minőségén múlik a felzárkózásunk

„Önmagában az EU-források nem determinálják a felzárkózást, hanem a gazdaságpolitika tartalma, minősége a meghatározó” – hangsúlyozta a Magyar Közgazdasági Társaság mai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Banai Péter Benő. A Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára rámutatott, hogy a következő években mintegy 49 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrás áll Magyarország rendelkezésére, és az új uniós ciklusban érkező sok pénznek ára van, mert valójában a harmadik legnagyobb, 53%-os költségvetési befizetés növelést kell az országnak végrehajtania az EU-büdzsé irányába több ok együttes hatására.

Matolcsy György szerint nincs még otthonteremtési program Magyarországon és hiányzik egy átfogó versenyképességi program is

Matolcsy György szerint nincs még otthonteremtési program Magyarországon és hiányzik egy átfogó versenyképességi program is

„Vannak fejlesztési programjaink elkülönülve, egyes területekre: demográfiai programunk, otthonteremtési elképzelésünk (ez még nem program), modern városok programja és sok más, de ezeket nem fűzi egybe egy 10-20 éves időhorizontra kitekintő Nemzeti Versenyképességi és Fenntarthatósági Program” – hangsúlyozta újabb hétfői értekezésében Matolcsy György jegybankelnök.

Mégsincs magyar gazdasági csoda, de azért így sem kell szégyenkeznünk

Mégsincs magyar gazdasági csoda, de azért így sem kell szégyenkeznünk

Az Összkép 2020. októberi cikkében bemutatott adatok azt mutatták, hogy Magyarország gazdasága kiemelkedően jól teljesített az elmúlt egy évszázadban, a cikket pedig mi is átvettük. Az adatbázist viszont frissítette azóta a világ vezető gazdaságtörténeti központja, a Maddison Project, így a portál korábbi fő állítása, hogy a magyar gazdaság az átlagnál jobban erősödött 1920 óta, már nem igaz. Akkor mi is történt 1920 óta? - veti fel a kérdést a lap.

Matolcsy György: Magyarországnak ma nincs világos jövőképe

Matolcsy György: Magyarországnak ma nincs világos jövőképe

Magyarország ma nem rendelkezik egységes és világos jövőképpel - írja Matolcsy György jegybankelnök. Szerinte Ausztria utolérésének szükségességét a politikai vezetők nem fogadják el, bár földrajzilag és történelmileg is kézenfekvő cél volna ez. Egy héten belül ez már a második kritikus hangvételű írása a jegybankelnöknek.

Szörnyű csapdába kerülhetett Magyarország néhány régiója

Szörnyű csapdába kerülhetett Magyarország néhány régiója

Egészen új megközelítésben vizsgálja a közepes jövedelem csapdáját egy új tanulmány. Eddig ugyanis arról volt szó, hogy országok kerülhetnek bele ebbe a rendkívül kellemetlen állapotba, most viszont az egyes európai régiókat vizsgálta az Európai Bizottság. A jó hír az, hogy számos feltörekvő térség (szegényebb uniós régiók) szép növekedést produkálva felzárkózó pályán halad, a rossz hír viszont az, hogy nagyon eltérő teljesítményeket láthatunk. Van olyan fejlett régió, amelyik egy bizonyos szinten megakadt a fejlődésben és van olyan szegényebb térség, amelyik szintén csapdába esett. Magyarország bizonyos területei nemcsak szegénynek számítanak, hanem csapdában is lehetnek.

A sikeres felzárkózáshoz teljes versenyképességi fordulat szükséges

A sikeres felzárkózáshoz teljes versenyképességi fordulat szükséges

A versenyképesség szoros kapcsolatban áll a gazdaság fejlettséggel, mert egyrészt előrejelzi annak várható jövőbeni alakulását, másfelől segít megérteni a jelenbeli fejlettség okait. E kapcsolat azonban nem lineáris. Az MNB Versenyképességi indexét és a gazdasági fejlettséget egyidejűleg vizsgálva az Európai Unióban öt, egymástól jól elkülöníthető országcsoport azonosítható, amelyek között a távolság nem egyenletes. Minél inkább meg kívánja közelíteni a magyar gazdaság fejlettsége a fejlett országokat, annál nagyobb erőfeszítésre van szükség a versenyképesség javulásában. A tartós és egyenletes felzárkózás tehát teljes versenyképességi fordulatot igényel.

Lendületet vett Magyarország a régiós felzárkózási versenyben

Lendületet vett Magyarország a régiós felzárkózási versenyben

Az Eurostat frissített kimutatása alapján Magyarország visszaelőzte Szlovákiát a legismertebb fejlettségi mutató, az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) GDP alapján. A 2019-es magyar adat már jóval magasabb, mint a görög, és közelít a portugálhoz. Ugyanakkor a szűk tíz éve beelőző észt és a litván gazdaság előnye stabilizálódni látszik.

Döbbenetes számok láttak napvilágot a cigányság helyzetéről

Döbbenetes számok láttak napvilágot a cigányság helyzetéről

Minden reális előrejelzés szerint 2050-re 8 millióra csökken a most 9,8 milliós magyarországi lakosság és közben 20%-kal csökken a munkaképes korú emberek köre, így rendkívül fontos, hogy a most születő cigány és nem cigány gyermekek milyen képességek birtokába jutnak el 31 éves korukra – hangsúlyozta egy minapi konferencián Vecsei Miklós. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke és a diagnózis alapú felzárkózási roma stratégia miniszterelnöki biztosa szerint a kistelepülésen élő cigányok elképesztő nyomorát csak helyben kialakított programokon keresztül lehet enyhíteni. Enélkül szerinte drámai kilátások elé néz Magyarország, és ezért ki is jelentette: „ha valaki nem tud szeretni Magyarországon, az most már féljen".

A nyugathoz való felzárkózás érdekében fontos Magyarországnak az ázsiai kereskedelem

A nyugathoz való felzárkózás érdekében fontos Magyarországnak az ázsiai kereskedelem

A magyar export 75%-a nyugat-európai országokat céloz, e gazdaságokkal való felzárkózás érdekében fontos, hogy a kormány diverzifikálni tudja a magyar gazdaságot többek közt azzal, hogy a keleti piacok felé nyit – mondta el Gion Gábor, pénzügyekért felelős államtitkár Hongkongban, az idei Övezet és Út csúcson egy panelbeszélgetésben. A kormány célja, hogy a magyar gazdaság legalább 2 százalékponttal túlteljesítse az EU-s növekedést.

Új fejlesztési programot indít a kormány: 445 település került a célkeresztbe

Egy komplex feltételrendszer alapján 445 magyarországi hátrányos helyzetű települést választott ki a kormány arra, hogy a gazdasági egyenlőtlenségeket csökkentő programot indítson el, amely egyaránt tartalmazna támogatásokat és hitelkonstrukciókat is - derül ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A kormányhatározat egyik pontja konkrétan azt is előírja, hogy a legnagyobb EU-s hátterű fejlesztési program, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), terhére az érintett települések vállalkozásainak fejlesztése érdekében pályázati felhívást kell kidolgoznia Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek.

Ritkaságszámba menő hét bő esztendő

Előző cikkünkben (Magaslati levegőn - avagy honnan érkeztek a magyar gazdaság növekedési tartalékai) bemutattuk, hogy 2018-ban dinamikus növekedés jellemezte a magyar gazdaságot, melynek eredményeként folytatódott a 2013 óta megfigyelhető reálgazdasági konvergencia. Sorozatunk második részében a 2013 óta tartó felzárkózási időszakot történelmi kontextusba helyezzük és az elmúlt hetven év növekedési periódusaival vetjük össze. Az adatok azt mutatják, hogy aktuális növekedési időszakunk az egyetlen a második világháború óta, amire egyszerre jellemző a felzárkózás és a makropénzügyi fenntarthatóság is, vagyis az immár hetedik évébe lépő konjunktúraciklus kivételes a magyar gazdaságtörténetben. Ezt igazolja az is, hogy 2019 az első olyan év lehet a rendszerváltás óta, amikor sikerült elérnünk az 1989-es relatív fejlettségi szintünket Ausztriához viszonyítva. Előretekintve a versenyképességi reformok végrehajtása biztosíthatja a felzárkózási pálya fenntarthatóságát, valamint az osztrák fejlettségi szint 80-90 százalékának elérését.

Hová jutott Magyarország 15 év EU-tagsággal? - 11 látványos ábra következik

A gazdasági, szociális és társadalmi mutatók széles körében határozott előrelépést ért el Magyarország EU-tagként az elmúlt 15 évben, de több régiós ország is van, amely nagyobbat tudott előrelépni ugyanezen időszak alatt - derül ki azokból az ábrákból, amelyeket a 2004-es EU-bővítési kör eddigi tapasztalatairól rendezett minapi bécsi és pozsonyi konferencián adtak ki a szervezők.

Miért nem zárkóztunk fel Nyugat-Európához?

A nemzeti össztermék és a háztartások fogyasztása jelentősen nőtt a rendszerváltás óta, azonban a többi volt kommunista ország gazdasága gyorsabban fejlődött, mint a miénk. Ha a többi visegrádi ország átlagát hoztuk volna a GDP növekedésében az egy főre jutó nemzeti termék 1,4 millió forinttal lenne magasabb. Mitől ragadtunk be? - teszi fel a kérdést az Összkép magazin, és ennek kapcsán áttekintést nyújt a magyar gazdaság fejlődéséről, és annak időnként látványos megrekedéseiről.

Hiába dübörgött a magyar gazdaság, a kormánynak még ez is kevés

Nagyon kevés ország van, amelyik tartósan gyors GDP-növekedésre volt képes az elmúlt évtizedekben. A Pénzügyminisztérium napokban kiadott elemzése - amely a Nemzeti Versenyképességi Tanács javaslataira épül - bemutatja, hogy a felzárkózás nem automatikus, inkább kivételnek tekinthető. Ha valamiért azt gondoltuk volna, hogy a magyar gazdaság kirobbanó formában van, akkor érdemes rápillantanunk a jelentés egyik megállapítására: "a növekedési mintázatokat összevetve a hazánkban kibontakozott fellendüléssel bizonyosan kijelenthető, hogy átlagos növekedésünk és beruházási rátánk 2013-2017 között lényegesen alacsonyabb volt, mint az érintett országoké".

Erre várt mindenki: elkészült a kormány hatalmas programja

"Program a versenyképesebb Magyarországért" címmel tegnap délután egy friss dokumentum jelent meg a kormány honlapján. A közel 100 oldalas anyag egyik érdekessége, hogy alig néhány órával az MNB "Versenyképességi program 330 pontban" című kiadványa után került nyilvánosságra. A kormány anyaga hasonlóképp a kritikus területeket járja körül: az adózás, a foglalkoztatás, az államigazgatás, az egészségügy, az oktatás és a vállalati környezet témáján keresztül vázolja fel a tennivalókat. A másik érdekesség, hogy miközben a kormányzati anyag nem tartalmaz annyi konkrét lépést, mint az MNB 330 pontba szedett javaslatcsomagja, részletesebben ismerteti azok növekedési és költségvetési hatásait.

Kiderült: csak jövőre jön a kormány őszre ígért nagy csomagja

Idén még nem lesz versenyképességi csomag - derült ki Rákossy Balázs pénzügyminisztériumi államtitkár szavaiból. A Versenyképességi Tanács a stratégiák összehangolásán dolgozik, és úgy véli, hogy a programmal elérhető a tartós felzárkózás a fejlett országokhoz. A bejelentés kisebb meglepetésnek tekinthető, hiszen az eredetileg augusztus végére ígért tervezet ezek alapján decemberre sem készül el.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Újra éledezik az infláció - Mibe érdemes most befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility