felzárkózás

Magyarország most tart ott, ahol Ausztria a rendszerváltáskor

A magyar gazdaság nem igazán tudott felzárkózni a fejlett nyugat-európai országokhoz az elmúlt évtizedekben a Társadalmi Riport 2018-ban megjelent tanulmány szerint. Habár a bruttó nemzeti jövedelme (GNI) érdemben nőtt, ez elmaradt a régiós országokban tapasztalható bővüléstől. A várható élettartam emelkedett, de továbbra is 6-7 évvel alacsonyabb a nyugat országokénál, miközben lemaradásban vagyunk a felsőfokú oktatásba beiratkozottak arányát tekintve. A különböző mutatókat vizsgálva Magyarország nagyjából most tarthat ott, ahol Ausztria tartott 20-25 évvel ezelőtt, de jó hír, hogy Portugáliát belátható időn belül utolérhetjük. Ehhez persze tartanunk kell az elmúlt pár év ütemét.

Hat ábra, ami döntő fontosságú Magyarország felzárkózásában

Az egyik legnagyobb gazdasági fejlettségi előrelépést Magyarország érte el az elmúlt években az uniós tagok közül, ami kedvező, de közben ez vissza is fog ütni a 2020 utáni felzárkóztatási források elosztásnál. Az Európai Bizottság javaslata szerint ugyanis az egyik legnagyobb, fejenként mintegy 166 ezer forintnyi felzárkóztatási forráscsökkenés vár ránk 2021-2027 között a mostani ciklushoz képest. A közel 600 ezer forintnyi fejenkénti felzárkóztatási támogatás azonban még így is az egyik legmagasabb lesz az összes tagállam közül, köszönhetően annak, hogy az EU nagyon erősen a kevésbé fejlett régiókra koncentrál, amelyekből sajnos Magyarországon hat régió is van. Az alábbiakban hat olyan, ritkán látható, ábrát mutatunk be, ami ezen felzárkóztatási források és így Magyarország felzárkózása szempontjából döntő fontosságú.

Egy multi kétszer annyit fizet, mint egy magyar kkv

Megdőlt az az elmélet, hogy a szegényebb országok egészen addig gyorsabban nőnek a fejletteknél, amíg fel nem zárkóznak. A konvergencia már hamarabb megáll - mutatott rá Balatoni András, az MNB igazgatója az 56. Közgazdász-vándorgyűlésen. Szerinte nagyon komoly versenyképességi fordulatot kell végrehajtani, amiben kulcsszerepet kapnak a magyar kkv-k. Ők a kulcsai a felzárkózásnak.

Óriási szükség van a kormány mestertervére - Állva hagy minket Európa, ha nem teszünk valamit

Bár 2000 és 2016 között az összes európai feltörekvő ország közelíteni tudott a nyugat-európai fejlettségi szinthez, az egyes felzárkózási pályák között nagy eltérések voltak, Magyarország pedig igencsak a sor végén kullogott - derül ki az Európai Központi Bank konvergenciával foglalkozó elemzéséből. Az EKB tanulmánya sorra veszi azokat a tényezőket, amelyek a gyors és tartós felzárkózáshoz szükségesek, ezek alapján pedig van még mit tenniük a magyar döntéshozóknak, ha a kormányzati célnak megfelelően a 2020-as évek végére érdemben közelebb akarunk kerülni az Európai Unió átlagos életszínvonalához.

Itt a bizonyíték: Magyarország egy összeszerelő-műhely és ezen változtatni kell

Ausztriához, de még a kelet- és közép-európai országok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelő ágazatokban, ami komoly akadályt jelent Magyarország tartós felzárkózására nézve. A Magyar Nemzeti Bank épp ezért több javaslattal is előállt arra vonatkozóan, hogy miképp lehetne leszorítani a termelésbe kerülő importarányt 60%-ra.

Véget ér a magyar csoda, ha nem csinál valamit sürgősen a kormány

A közép- és kelet-európai országok óriási hasznot húztak az elmúlt évtizedekben a nyugat-európai országokkal való egyre szorosabb gazdasági integrációból, azonban az a növekedési modell, aminek ez a nagy felzárkózás volt köszönhető, a jövőben nem lesz tartható - foglalja össze a jelenlegi helyzetet az Economist elemzése. A régiós országok nyugati vállalatoktól (és ezen keresztül az exporttól), valamint az EU-s forrásoktól való függősége kiszolgáltatottá tette őket, ezért mihamarabb szükség van egy új növekedési modellre való átállásra, ami az összeszerelő-műhely és back office státuszából az innovatívabb, magasabb hozzáadott értéket képviselő ágazatok felé mozdítaná el a térségi államokat. A három kulcsszó az innováció, az oktatás és a diverzifikáció.

Most kell lépnünk, hogy Magyarország felzárkózzon

Szinte valamennyi elérhető előrejelzés szerint - amennyiben nem következik be komolyabb világgazdasági lassulás - a magyar gazdaság növekedése az idei évben magabiztosan meghaladja a 4 százalékot, amivel hazánk várhatóan az európai növekedési rangsor elején végez majd. Ugyanakkor többnyire abban is konszenzus mutatkozik, hogy a jelenleg ismert feltételek mellett a következő években lassulhat a hazai növekedés üteme. Ennek okaként többen azt jelölik meg, hogy az elmúlt évek gyors növekedésének eredményeként gazdaságunk elérte termelési korlátait, sőt egyes vélemények szerint - többek között az Európai Bizottság és az OECD álláspontja is ez - már jelenleg is jelentősen afölött teljesít (szakkifejezéssel élve az aktuális GDP és a potenciális GDP közötti különbséget mutató kibocsátási rés pozitívvá vált).

Óriási hitelezés és ami mögötte van: az MNB mert nagyot álmodni

Nem a semmiből jöttek a Magyar Nemzeti Bank tegnap ismertetett, magas hitelnövekedési számai. A hitelállomány abban az esetben bővülhet ilyen gyorsan, ha mögötte egy erős, tartós és fenntartható felzárkózási folyamat áll. Megmutatjuk, milyen is az a gazdasági pálya, amivel a jegybank kalkulál.

A sikeres felzárkózás záloga: fektess az emberbe!

A megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke a gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb alapja. A humán tőke minőségének javulása az innovációs képesség és a munkatermelékenység növekedésén keresztül hosszú távon képes növelni a versenyképességet és a reálgazdaság növekedési potenciálját, miközben a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége pedig motorja vagy korlátja is lehet a fejlődésnek. A demográfiai helyzet javítása, az egészséges életévek növelése, valamint a (jövőbeni) munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatási rendszer kialakítása olyan stratégiai célok, amelyekhez Magyarországon is átfogó lépések szükségesek az érintett területeken.

Íme, a világ leggyorsabb országai

Elsősorban délkelet-ázsiai országokat találunk az idei növekedési ranglista tetején. A világ 10 leggyorsabb GDP-bővülését produkáló országa közül ezúttal hiányzik a két óriás, Kína és India, de a legnagyobb érdekesség, hogy az első két helyen olyan országokat találunk, amelyek tavaly még a legrosszabbul teljesítők között voltak. Ráadásként jön a meglepetés.

Na ne már! Ezek az országok mind utolértek minket?!

Számos feltörekvő országról elsőre azt gondolhatnánk, hogy az egy főre jutó GDP-jében messze elmarad Magyarországtól - ez azonban nem biztos, hogy így van. Az elmúlt egy-két évtized igen jól sikerült a felzárkózó térség többségének, és mivel hazánk finoman szólva sem volt a növekedési éllovasok között, így olyan országok is megközelítettek vagy megelőztek bennünket, amelyekről tíz-húsz éve ezt még kevesen hitték volna.

Szaporodnak a vészjelek a magyar EU-pénzeknél is - Megfontolandó az euró

Az, hogy a múlt heti Juncker-beszédben egy szó sem esett az uniós kohéziós politika jövőjéről, még inkább erősíti azt a kilátást, hogy az ilyen célokra szánt pénzek aránya csökkenni fog a 2020 utáni EU-büdzsében és a cégeknek juttatott vissza nem térítendő támogatások felől a kifinomultabb pénzfelhasználási módszerek felé fog eltolódni a rendszer - hívta fel a figyelmet kedd esti előadásában Andor László. Az Európai Bizottság volt magyar uniós biztosa, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára szerint sokan félreértik, hogy a német-francia közeledésből valamiféle föderációs ugrás fog bekövetkezni néhány éven belül. A magyarországi euróbevezetés kapcsán pedig azt mondta: a fizetési övezetbe később belépett régiós országok példái biztatóak, főként a szlovákoké, így ezen Magyarországnak is érdemes elgondolkodnia.

Íme egy jóslat 2040-re - Így nehéz lesz felzárkózni

A magyar gazdaság nem konvergál a fő külkereskedelmi partnernek tekinthető Németország fejlettségéhez, az utóbbi 10 év csalódása részben a termelékenység alacsony növekedési üteme, részben a válság előtti szinthez képest szigorúbb kamatkörnyezet eredménye - mondta Kónya István a közgazdász vándorgyűlés második napján tartott előadásában. Az MTA tudományos főmunkatársa "Válság, termelékenység, növekedés" címmel tartott előadást.

Nincs magyar modell, de sürgősen ki kellene találni

Az Európai Unió a csatlakozó országoknak a gazdag országok érdekeit szem előtt tartó liberális szabályokat és a kohéziót segítő pénzügyi támogatást adott, gazdasági modellt nem. Két korábban csatlakozott tagállam azonban már igazolta, hogy a felzárkózás az EU keretei között is lehetséges. Így a később csatlakozók számára a lehetőség nemzeti individuális ügy maradt, ami mindenekelőtt a gazdaság új képességekkel való felruházását jelenti.

Újraiparosítás: kampány vagy felzárkózás?

Az utóbbi hónapokban többször jelentek meg olyan cikkek, melyek szerint a magyar gazdaság újraiparosítására van szükség és a feldolgozóipar GDP előállításban való súlyát a jelenlegi 24%-ról 30%-ra szükséges emelni. Azonban mielőtt ágazati szerkezetátalakítási célokat határozunk meg, több kérdésre is választ kell adnunk. Hogyan is függ össze a felzárkózás, a gazdasági növekedés, a gazdaság ágazati szerkezete, továbbá a külföldi működőtőke, illetve nemzeti gazdaság alapú fejlődés? Mit jelent a nemzeti gazdaság, miért is kell, és ha kell, milyen nagyságrendben, hogyan hozható létre? Mindenekelőtt nézzük meg a feldolgozóipar szerepét a gazdasági növekedésben.

25 év múlva Ausztria? Hogyan?

A gazdaságpolitika kijelölt egy célt: az Európa legfejlettebb részéhez való gyors felzárkózást. Megnéztük, hogy a múltbeli teljesítmény, a kilátások, illetve a felzárkózás általánosítható tapasztatai alapján milyen esélyekkel futunk neki a konvergenciának.

A miniszterelnök erre kérte fel Matolcsyt

A versenyképesség növelésén alapuló gazdaságpolitikát kell folytatni a következő években, mert a következő 25 év a felzárkózás időszaka lesz - mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a jegybank hétfői könyvbemutatóján. Azt is elárulta, mire kérte fel Orbán Viktor miniszterelnök.

Hogy állunk Európához képest a válságban?

Alaposan átrendezte az európai országok teljesítményét a válság. Van olyan EU-tag, amelyik gazdasága egynegyedével zsugorodott, és olyan is, amelyik ugyanennyivel bővült hét év alatt. Magyarország már csaknem ott áll, ahonnan elindult.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nagy esemény jön a bitcoinnál, most érdemes kriptóba befektetni?
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility