Magyarország 2014. október 31-ig 1364 milliárd forint európai uniós forrást fizetett ki, ami az időarányos terv 93 százalékos teljesülését jelenti - mondta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára kedden Budapesten sajtótájékoztatón.
Érdekes félmondatokat tartalmaz az Európai Bizottság Magyarországról szóló, ma megjelent rövid országjelentése, hiszen két helyen is utal a szöveg arra, hogy a Magyarország által felhasznált uniós források kapcsán büntetésekre számíthatunk Brüsszel felől. Ez nagy valószínűséggel a magyar médiában is már hónapok óta keringő ún. aszfaltüggyel függhet össze, amelynek keretében a Bizottság a félmondatok alapján biztos büntetéssel kalkulál, de ennek mértéke és (elszámolásának) időzítése egyelőre kérdéses.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter minapi (6/2014. (X. 31.) rendeletével az állam által működtetett Széchenyi Programiroda Tanácsadó és Szolgaltató Nonprofit Kft. hálózatára bízta az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz és az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz pénzügyi alapok egyes, a területi együttműködéshez kapcsolódó programjai végrehajtásában való közreműködést - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A Széchenyi Programiroda hálózata egy friss jelzés szerint egyébként is igen dinamikusan bővül a következő hetekben, felkészülve a Széchenyi 2020 keretprogram pályázati rohamára, amelynek keretében feltehetően sokan keresik majd meg az állami pályázatíró és tanácsadó céget. A hálózat lendületes bővítése alapján elképzelhető, hogy további hasonló adminisztratív feladatokat is kaphat az államtól.
Októberben mintegy 139 milliárd forintnyi uniós támogatás kifizetését hajtotta végre a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer, így a tizedik hónap végéig 1370 milliárd forintot ért el az összes idei kifizetés - derül ki a Portfolio rövid vizsgálatából. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy most már csak kicsi az esélye annak, hogy az idei 2002 milliárd forintos egész éves kifizetési célt teljesíteni tudjuk. Ha idén valóban elmaradunk a céltól, akkor az egyúttal jelentősen növelné a veszélyét annak is, hogy a 2007-2013-as időszakra rendelkezésre álló támogatási keretből a jövő év végéig akár több százmilliárd forintot is véglegesen elveszíthetünk, mert nem tudjuk időben lehívni a forrásokat.
Rendkívüli egyeztetésen tárgyalta az ECOFIN (Gazdasági- és Pénzügyek Tanácsa) az Unió idei és jövő évi költségvetését az olasz elnökség kezdeményezésére. A pénteken, Velencében tartott informális fórum egy új kezdeményezés, amely a novemberi rendes ECOFIN ülés előkészítését szolgálja. Magyarországot Rákossy Balázs európai uniós forrásokért felhasználásért felelős államtitkár képviselte a fórumon - számol be a Nemzetgazdasági Minisztérium a közleményében.
Január elsejétől minden vállalkozás, amelyik az előző évben befizetett adójánál kevesebb támogatási forrást igényel az új uniós fejlesztési ciklusban, bankgarancia nélkül teheti ezt meg - többek között ezeket hangsúlyozta egy mai debreceni előadásában Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára további lényeges - már eddig is hangsúlyozott - változtatásokat is jelzett, illetve a netadóval kapcsolatos minapi viták kapcsán emlékeztetett arra, hogy a kormánynak az a célja, hogy 2018-ig az ország teljes területén legyen szélessávú internet-szolgáltatás, amire 180 milliárd forint keretösszeget különítettek el.
A Környezet és Energia Operatív Program 4. módosítását kezdeményezte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkársága. A módosítás során 4 milliárd forint kerül átcsoportosításra a KEOP 7. (Projekt előkészítési) prioritásáról a 8. (Technikai segítségnyújtás) prioritásra - derül ki a palyazat.gov.hu rövid közleményéből.
Magasrangú európai bizottsági forrásokra hivatkozva azt írja a Heti Válasz ma megjelent száma, hogy három fronton (költségvetés, jogállam, korrupció) is vizsgálatokra lehet számítani az újonnan felálló brüsszeli testület felől és előbb-utóbb "találnak valamit". Közös a várható eljárásokban, hogy büntetésként a magyar gazdaság növekedéséhez elengedhetetlen uniós források befagyasztása is szóba kerülhet (főként a második típusú eljárás nyomán), mert brüsszeli meggyőződés szerint ez a leghatásosabb eszköz a kormány ellen - fogalmaz a lap. A hetilap szerint bár Orbán Viktor kormányfő az elmúlt évtizedekben már bizonyította, hogy a kialakult helyzetekben képes irányt váltani, de most már az az igazi kérdés, hogy "tud-e úgy váltani, hogy meghatározó külső szereplők célja ne az ő elmozdítása legyen".
Több forrásból is úgy értesült a Heti Válasz, hogy az Európai Bizottság november 1-jei hivatalba lépése után Brüsszel is támadásba lendülhet a magyar kormány ellen, és a politikai döntés is megszületett a lehető legerőteljesebb eljárásokról - írja a holnapi számot beharangozó rövid cikkében a lap internetes verziója. A hetilap szerint a tét nem kisebb, mint a magyar gazdaság fejlődését biztosító források jövője.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletét is megkérdeztük a napokban a magyar magánszemélyeket ért kitiltási botránnyal kapcsolatban és rövid válaszuk ma meg is érkezett.
Három főbb szervezetfejlesztési problémakört mutat be az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszerről szóló cikksorozatának harmadik részében Szebeni Dávid. A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója - aki belsős munkatársként részt vett a 2014-20-as operatív programok tervezésében - az első és második részben már körbejárt néhány, esetenként bosszantó adminisztratív nehézséget. Az alábbi anyagban a felelősségi körök, az óvatossági "üzemmód" és az auditkövetelmények kérdéskörét taglalja, amelyek alapján majd a negyedik anyagban tesz néhány olyan konkrét javaslatot, amelyek ígérete szerint a támogatási rendszer szereplőinek javát szolgálják.
"Az OLAF nem fogja semmilyen formában kommentálni a megkeresésben említett ügyeket és hivatalunk általában sem fűz kommentárokat olyan ügyekhez, amelyeket vizsgálunk, vagy nem vizsgálunk" - ezt a szűkszavú választ kaptuk az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalától (OLAF) a minap kirobbant magyarországi kitiltási ügy korrupciós szálának hátterét firtatva.
Nagyon komoly problémának látjuk azt, hogy az elmúlt időszakban sokan ingyenpénznek tekintették az uniós forrásokat és emiatt bizonyos esetekben 20-40 százalékkal felfelé árazták a beszerzési költségeket, de ebben gyökeres változást akarunk elérni - hangsúlyozta az új pályázatok minapi meghirdetése kapcsán a Portolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára ennek érdekében jelezte, hogy a januártól tömegesen megjelenő pályázatok közül minden eszközbeszerzési jellegű kiírásnál megkövetelik majd a kötelező árajánlat benyújtását. A cél a korrupció elleni fellépés akár a bürokrácia növelésén keresztül is, így tehát az, hogy takarékosabban bánjon a pályázati rendszer az adófizetői pénzekkel, legyen az német, vagy magyar eredetű közpénz.
Ahhoz, hogy a jövőben a vállalkozók ne a pályázati kiírásokhoz igazítsák a projekteket, drasztikus szemléletváltás kell, amelyet több jelentős változással igyekszik elérni a kormány. Ezek közül lesznek adminisztratív korlátozások is például az építési engedélyek terén, de az ügyeskedők és a jól értesültek ellen is tudatos lépéseket terveznek. Csepreghy jelzése szerint a kiszámíthatóságot segíti majd az, hogy nem 3, hanem 12 hónapra előre bejelentik az egyes pályázatok ütemezését. Ugyanígy tudatos döntés, hogy célzott pályázatok kiírásával a potenciális pályázók körét is szűkítik. Emiatt az igényelt források mértéke is lejjebb szorítható, illetve cél az is, hogy azokat csak az igazán jól előkészített projektekre lehessen majd felhasználni.
A júliusival csaknem teljesen egyező volumenű, 155 milliárd forintnyi nettó EU-transzfer érkezett Magyarországra augusztusban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai, a nyolcadik hónapra vonatkozó fizetési mérleg statisztikájából.
Kissé sejtelmes megfogalmazású, de több százmilliárd forintot jelentő feladatot kapott Orbán Viktor kormányfőtől egy tegnapi dátumú kormányrendeletben Lázár János, Seszták Miklós, Varga Mihály és Balog Zoltán miniszterek. November 15-ig ugyanis teljes körűen át kell világítaniuk "az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló, a 2007-2013 programozási időszakban indított, szakaszolással érintett és a feszített megvalósítási ütemezésű projekteket", ami a kormány által támogatott nagyprojektekre vonatkozik a gyakorlatban.
A 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklushoz képest 225 milliárd forinttal kevesebb pénzt fog kapni a most induló 2014-2020-as ciklusban Magyarország technikai segítségnyújtási "jogcím" alatt, ráadásul mindez magyar kérésre történik így - mutat rá a kormány egyik korábbi döntésének anyagi következményére az Index. A cikk azonban a Nemzetgazdasági Minisztérium válasza alapján azt is bemutatja, hogy ettől a 225 milliárd forinttól végülis nem esik el Magyarország, sőt: az különböző pályázatok útján a nemzetgazdaságba csatornázódhat át az államigazgatási fizetések helyett.
Részletes listát hozott nyilvánosságra a legutóbbi Magyar Közlönyben a kormány arról, hogy a most induló új 7 éves uniós fejlesztési ciklus során az egyes Operatív Programokban mely fejlesztési célokra tervez állami támogatást nyújtani, figyelembe véve az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályrendszert is. A pályázni kívánó vállalkozásoknak azért érdemes ezen célokkal részletesen is megismerkedni, mert így a fejlesztési elképzeléseiket a következő 2-3 hónap során jobban összhangba tudják hozni a várható kiírások kereteivel. A legutóbbi kormányzati jelzések szerint ugyanis az összes Operatív Programból "nagyüzemben" csak január-február körül várhatók a pályázatok.
A kormányzat megjelentette a 2014-20-as uniós költségvetési időszak első pályázatait és bár a ciklus várva várt elindulása üdvözlendő, de a végrehajtás módja felvet néhány kérdést - jegyzi meg rövid értékelő anyagában Szebeni Dávid. A 2014-2020-as operatív programok stratégiai tervezésében részt vett szakember alábbi cikkében a népszerű GOP vállalkozásfejlesztési pályázatok utódjának tekinthető "Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése" kiírással kapcsolatban tesz néhány megállapítást, illetve konstruktív javaslatot abban bízva, hogy e segítő szándék legalább olyan jóindulatú fogadtatásra lel, mint amilyennel született. Az alábbiakban az ő írását közöljük. A cikkben tárgyalt pályázat tartalmi kereteit tegnap egy külön cikkben mutattuk be.
Egy hónappal a magyar-EU együttműködési megállapodás aláírása után újabb a kis-, és középvállalkozásokat, illetve a fiatalokat érintő gazdaságfejlesztési pályázatokat tettek közzé. A dokumentumok a www.palyazat.gov.hu címen érhetőek el a pályázni kívánok számára.
Nagy újdonságot nem tartalmaz az elmúlt hetekben hangoztatottakhoz képest, de így egyben leírva még nem jelentette be a Miniszterelnökség azokat a legfontosabb paraméreteket, amelyek mentén megváltozik majd a pályázati rendszer a 2014-2020-as fejlesztési ciklusban. Mindezt Csepreghy Nándor helyettes államtitkár egy tegnap esti közleménye tartalmazza, amely többek között kiemeli az elektronikus pályázás előnyeit, illetve a kiírások megjelenésétől a legalább 30 napos benyújtásig való "esélykiegyenlítő" rendszert. Azt is rögzíti a közlemény, hogy az önerő problémát és a garanciavállalásból fakadó nehézségeket hogyan kívánja enyhíteni az új rendszer. Ebben az új rendszerben egyébként - az állami körnek írt pályázatokon kívül - megmaradnak az eddigi pályázatírás eddigi módszerei, igaz az elszámolható költségek köre az ismert mértékek szerint jelentősen csökkenni fog. Az e hétre ígért 9 új pályázatról, annak várható kiírásáról azonban nincs szó a közleményben, illetve a kormány hivatalos pályázati oldalán sem láthatók a péntek reggeli állapot szerint.