Magyarországon nőtt egy év alatt a legnagyobb mértékben, 14 százalékponttal 80 százalékra, azok aránya, akik szerint fontos a szegények segítése a fejlődő országokban - többek között ez derül ki az Európai Bizottság által ma nyilvánosságra hozott Eurobarometer felmérésből. A fejlesztés európai éve alkalmából elkészült jelentés szerint az Európai Unió átlagában 85 százalék a fenti támogatói arány, ami egy év alatt 6 százalékponttal növekedett. A megkérdezettek közel fele hajlandó lenne többet fizetni a fejlődő országokból származó árukért, és 75%-uk az önkéntességet véli a leghatékonyabb segítségnek.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kimagaslóan teljesítette az uniós kifizetéseket, amivel nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország 2014-ben rekordévet tudott zárni az uniós források kifizetésében - mondta Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára hétfőn az MTI-nek. Az egész éves uniós kifizetés rekordjáról és további lényeges következményeiről, a 2007-2013-as forrásvesztés veszélyének elhárulásáról két korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.
A Portfolio keddi elemzésével összhangban megerősítette mai, MTI-nek adott nyilatkozatában Csepreghy Nándor azt, hogy Magyarország 2014-ben rekord összegű (1845 milliárd forintos) uniós támogatás kifizetést teljesített. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az adatok alapján szinte biztosra vehető az, hogy a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak forrásainak 100 százalékát fel tudjuk majd használni, azaz nem lesz forrásvesztés.
Napok, hetek kérdése, hogy az Európai Bizottság írásban is jóváhagyja a magyar operatív programokat, és ezután rövid időn belül megkezdődhet a minden 2014-2020-as operatív programot felölelő pályázati dömping - jelezte a Napi.hu-nak Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint ennek során több százmilliárd forint értékben írnak ki pályázatokat az illetékes minisztériumok. Nemcsak a kiírás előtti pályázatoknál lehet nagy az érdeklődés, hanem a már októberben meghirdetetteknél is ez látszott, hiszen összesen 80 milliárd forint feletti a forrásigény ezeknél a pályázatoknál.
2014 utolsó hónapjában extrém fokozatba kapcsolt a hazai fejlesztéspolitikai intézményrendszer, hiszen egyetlen hónap alatt 297 milliárd forintnyi uniós támogatást fizetett ki a pályázóknak, így az egész éves kifizetés 1842 milliárdos összeggel új rekordot döntött - derül ki a Portfolio havi gyakoriságú vizsgálatából. Részletesebben megnézve a kifizetési adatokat, azt is látjuk, hogy a decemberi nagyon felpörgetett kifizetések mögött elsősorban nagy közlekedési és energetikai fejlesztési projektek állnak. Közben a legfrissebb jegybanki fizetési mérleg statisztika azt is jelzi, hogy az utófinanszírozással működő brüsszeli kifizetések is meglódultak az év végéhez közeledve.
Egy szilveszter előtti kormányrendelet értelmében 2014 végéről 2015. január végére módosult az idei egész évre érvényes fejlesztési keret közzétételének határideje - tájékoztatta a Portfolio-t a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkársága.
A közbeszerzések száma mintegy egynegyedével nőtt, értéke viszont kismértékben, tíz százalékkal csökkent az idén a múlt évihez képest. Az eljárások és az értékek terén az önkormányzatok és intézményeik járnak az élen: a teljes darabszám 46,3 százalékából, a teljes összeg 30,6 százalékából részesültek a helyi entitások - nyilatkozta Rigó Csaba Balázs, a Közbeszerzési Hatóság alelnöke.
Az elmúlt hetekben már többször jelezte a fejlesztéspolitikai kommunikáció, egy tegnapi dátumú kormányrendeletben pedig meg is jelent az a lényeges adminisztratív könnyítés, amely mind a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklus, mind pedig a 2014-2020-as időszak pályázatai kapcsán érvényes lesz 2015. január 1-től. A könnyítés lényege, hogy az uniós forrás kedvezményezettjének nem kötelessége biztosítékot elhelyezni akkor, ha már rendelkezik egy lezárt üzleti évvel, és köztartozásmentesnek minősül. A fontos változásról ma külön közlemény jelent meg a kormány hivatalos pályázati oldalán, amelyet az alábbiakban teszünk mi is közzé.
Már a jövő év elejétől nagy számban jelennek meg uniós pályázati kiírások, miután a magyar operatív programok többsége várhatóan még ebben az évben megkapja a szakmai jóváhagyást az Európai Bizottságtól (EB) - mondta a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek vasárnap. Csepreghy Nándor hozzátette, hogy a vállalkozói szektornak elsődleges a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP), ennek szakmai elfogadása a bizottság jelzése szerint megtörténhet az idén. A pozitív brüsszeli fejleménnyel kapcsolatban már karácsony előtt is érkezett hír:
Jövő év első hónapjaira csúszik át a magyar operatív programok hivatalos bizottsági elfogadása. A néhány hónapos csúszás pozitív következménye, hogy három helyett négy év áll majd rendelkezésre Magyarország számára a kohéziós források lehívására - írta a BruxInfo.
Az Operatív Programok idén év végéig történő elfogadását nem késlelteti az, hogy Lázár János idén már nem tud találkozni az EU regionális fejlesztési biztosával - reagált Csepreghy Nándor a Portfolio délelőtti cikkére, miszerint Corina Cretu várhatóan csak januári időpontot tud majd felajánlani személyes találkozóra. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztályának helyettes államtitkára arra is felhívta a figyelmet egy mai sajtótájékoztató keretében, hogy továbbra is nyitva van a november közepén megnyitott két, a kkv-knak szóló pályázati lehetőség, aminek több technikai oka is van.
"Csupán az volt a probléma, hogy eddig nem sikerült mindkét félnek megfelelő időpontot találni, de a találkozásra minden bizonnyal az új év elején fog sor kerülni." - ezt a választ továbbította az Európai Bizottság magyarországi képviselete Brüsszelből azon megkeresésünkre, hogy miért nem tudott még Lázár János, az uniós források Magyar koordináló tárcájának vezetője találkozni Corina Cretuval, az Európai Bizottság regionális fejlesztésekért felelős biztosával.
A Portfolio információi szerint hetek óta nem sikerül összehozni egy személyes találkozót Corina Cretu, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős biztosa és Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter között Lázár többszöri kezdeményezése és új időpont javaslatai ellenére sem. Közben állítólag Gyurcsány Ferencnek, a Demokratikus Koalíció elnökének sikerült időpontot kapnia az uniós biztostól.
A 2013-as év rekordkifizetését is túlteljesíti idén a Miniszterelnökség az EU-s támogatások lehívásában és az a cél, hogy "hogy hazánk legyen az első uniós tagország, amely 100 százalékban felhasználja a számára rendelkezésre álló forrásokat" - emelte ki délutáni közleményében a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya.
Az EU a TEN-T program keretében csaknem 1,4 millió euróval támogatja a magyar légiforgalom-irányítási rendszer technológiai fejlesztését, azaz a légiforgalmi irányító és a pilóta közötti adatkapcsolat alapú kommunikáció bevezetését - áll az Európai Bizottság mai közleményében. A program célja a pilóta és a légiforgalmi irányító közötti kommunikáció biztonságosságának és megbízhatóságának növelése, valamint a légi navigáció kapacitásának bővítése.
"Semmilyen kötelezettséget nem fogalmazott meg az Európai Bizottság az M0-ás körgyűrű díjfizetőssé tételével kapcsolatban" - közölte a Portfolio megkeresésére az Európai Bizottság magyarországi képviseletének sajtóosztálya a Brüsszelből kapott információk alapján. Az viszont lényeges, hogy a díjfizetés bevezetésével felül kell vizsgálni az ún. uniós nagyprojektek listájára felkerült M0 szakasz uniós támogatási részét, hiszen bevétele keletkezik a magyar államnak.
Amint két hete megírtuk: nem került fel a nagy közlekedési beruházásokat tartalmazó ún. uniós nagyprojektek listájára a hármas metró felújítása, mert túl nagy forrást kötött volna le a közép-magyarországi térségnek 2014-2020 közöttre járó uniós forrásokból. Az Index mai cikkében ennek kapcsán összefoglalta, hogy a projekt anyagi és időbeli kilátásai hogyan állnak és rámutatott: nagy kérdőjelek mutatkoznak egyelőre arra, hogy a felújítás anyagi kereteit hogyan bírja majd a főváros.
Két hitelszerződést írtak ma alá a Magyar Állam és az Európai Beruházási Bank képviselői, amelyek alapján összesen 67,4 milliárd forintnyi forrást kap Magyarország uniós beruházások önrészének finanszírozására - áll a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében. A két hitelszerződés vasúti beruházásokhoz és a Szegedi Lézerkutató Központ fejlesztéséhez járul hozzá.
Az Európai Bizottság ma jóváhagyta a benyújtott 8 magyarországi operatív program közül az elsőt, amelynek révén hazánk is részesül a leginkább rászoruló személyeket támogató európai segítségnyújtási alapból. A mai döntés nyomán Magyarország 93,8 millió euróhoz (jelen árfolyam mellett kb. 29 milliárd forinthoz) jut a 2014-2020-as időszakban, mellyel a leginkább rászorulóknak biztosítanak természetbeni segítséget. Az uniós pénzösszeget 16,6 millió eurós hazai forrás egészíti ki.
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási... 
A GINOP Plusz-1.2.4-25 pályázati felhívás, amely a leghátrányosabb helyzetű régiókban és a Szabad Vállalkozási...
A június 28-án lezajlott rendezvény kapcsán már számos jogi kérdés felmerült, így - többek között - az arcfelismerő...
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi... 
Friss adatok érkeztek.
Sötét felhők a költségvetés felett.
Az éghajlatváltozás lehet az, ami átbillenti a növekedést a recesszióba.
