Két irányból is vizsgálja az Európai Bizottság azt, hogy az uniós támogatások lebonyolításáért felelős magyar intézményrendszer idén év eleji átalakítása után minden rendben van-e és az ezekből születő négy auditori jelentés eredményén múlik majd, hogy a magyar hatóságok által benyújtandó számlák kifizethetők-e vagy sem - értesült a Bruxinfo megbízható forrásból.
Taktikát váltott az EU-források nagy részének elosztása felett "őrködő" Miniszterelnökség, mivel egy tegnapi sajtójelentés kapcsán Lázár János utasította a Magyar Államkincstárt, hogy küldjék ki az elmúlt negyedév uniós támogatással kapcsolatos számláit - írja a 444.hu. A portál információi szerint Brüsszel mérlegeli, hogy ezeket kifizeti-e.
A Magyarország által az elmúlt (2007-2013-as) időszakban elérhető felzárkóztatási keret 66,57 százalékát fizette ki július közepéig az Európai Bizottság - értesült a BruxInfo. Az uniós átlag ugyanekkor 70,33 százalék volt. Ez a teljesítmény az abszorpciós képesség szempontjából a 20-ik helyet jelenti a pillanatfelvétel tanúsága szerint a 28 tagú Európai Unióban. Az EU-források lehívása szempontjából izgalmas volt a tegnapi nap, ennek részletei:
Az Európai Bizottság 2014. április 15. óta, azaz a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer átalakításának második ütemét követően 30 alkalommal utalt át Magyarország számára uniós forrásokat, összesen több mint 1300 millió euró értékben - reagált a 444.hu reggeli cikkére délben a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya.
Bár április végén az volt a kormányzati ígéret, hogy "június-július fordulóján" születhet döntés az EU-támogatások folyósításának folytatásáról, de a 444. cikke szerint április óta továbbra sem küldtünk egyetlen számlát sem Brüsszelnek a támogatás kifizetését kérve. Az Európai Bizottság továbbra is vizsgálja a magyar intézmények átalakítását, és fenntartja magának a jogot, hogy ha kapna számlát, akkor azt ne fizesse ki. A portál szerint ha nem lenne baj, akkor legkésőbb július közepén le kellett volna adnia Magyarországnak az elmúlt hónapokban összegyűlt kifizetési kérelmeket. A nyári szünet miatt lehet, hogy Brüsszel csal ősszel bólint rá a pályázati rendszer átalakítására, így támogatások utalása akár még hónapokig állhat. Jórészt ezzel függhet össze a költségvetésben múlt héten bejelentett, óvatossági alapúnak mondott 110 milliárd forintos zárolás is.
Egy jövő nyári adminisztratív határidő és a projektek lassú előrehaladása miatt jelentős az esély arra, hogy Magyarország százmilliárd forintnyi nagyságrendben bukik majd uniós támogatásokat - hívja fel a figyelmet iparági szakértők információira hivatkozva az atlatszo.hu.
A Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint az uniós támogatásból megvalósult útépítések ügyében az európai bizottsági (EB) döntést követően lehet szó a konkrét tehermegosztásról, a kormány eszerint fog továbblépni.
Az útépítési közbeszerzéseknél 2007 óta érvényben lévő versenykorlátozó szabály miatt a magyar állam 60-90 milliárd forint körüli büntetésre számíthatna az Európai Uniós forrásokban, de ezt a pénzt inkább a nyertes cégektől szedné be a magyar állam 7 évre visszamenőleg 15%-os különadó formájában - ezt az abszurd helyzetet tartalmazza egy, a kormány által rövidesen tárgyalandó előterjesztés a 444.hu értesülései szerint.
A magyar kormány levélben kérte az Ernst and Young magyarországi vezetőjétől, hogy betekinthessen a norvég alapok 2008-2010 közötti forráselosztásáról készített jelentésébe - mondta Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára pénteken, sajtótájékoztatón, Budapesten.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy sajtóértesülések szerint a norvég alapok kezelését koordináló és felügyelő brüsszeli Finanszírozási Mechanizmus Iroda (FMO) korábban vizsgálatot rendelt az Ernst and Young cégtől. A cég később megtagadta a kormány kérését.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető minisztert jelölte ki a kormány a 2014-2020-as programozási időszak tervezésének koordinációjáért felelős uniós főtárgyalónak. A Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes jegyezte határozat a szerdai Magyar Közlönyben jelent meg.
Az Index információi szerint Lázár János kancelláriaminiszter egyik első döntéseként egyrészt magához vonta a rövid és középtávú fővárosi uniós projekteket, másrészt lehúzta őket a listáról. Budapest így a jelek szerint búcsút mondhat több nagy közlekedésfejlesztési projektnek is, amelyek összességében több százmilliárdos fejlesztést jelentenének. A Miniszterelnökség uniós szabályokra, korlátokra hivatkozva lényegében elismerte az átcsoportosítást, amellyel párhuzamosan egyébként Hódmezővásárhely és Szeged között villamosvonal épülhet. Tarlós István főpolgármester kemény hangú levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek és bízik abban, hogy például az életveszélyes 3-as metróra tekintettel Lázár meggondolja magát. Ellenkező esetben a metró leállítását helyezte kilátásba.
A következő uniós költségvetési ciklus forrásainak felhasználását tartalmazó tíz operatív
programból nyolcat véglegesített már a magyar kormány, de a partnerségi megállapodásra Brüsszelből megérkezett első észrevételek egyes operatív programoknál további módosításokat tesznek indokolttá - többek között ezeket mondta egy mai konferencián Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség helyettes államtitkára mindezek mellett is megerősítette, hogy a kormány a napokban benyújtja az összes operatív programot Brüsszelnek és az egyeztetések után október közepétől várhatók az első új pályázatok 2014-2020-as fejlesztési időszakra vonatkozóan. Egy külön sajtótájékoztatón a helyettes államtitkár lényegében visszautasította a norvégok minapi jelzését, hogy a kormánynak nincs felhatalmazása vizsgálni a Norvég Civil Támogatási Alapon keresztül történt eddigi pénzelosztást.
Magyarországnak június 7-ig kell benyújtania az uniós fejlettségbeli különbségek csökkentésére szolgáló Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap hazánkra eső forrásainak tervezett felhasználását bemutató operatív programokat az Európai Bizottságnak. A magyar operatív programok benyújtásra kész tervezetei közül eddig az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) esetében született meg a végleges tervezetet jóváhagyó kormányhatározat; a programok benyújtására május végén, illetve június elején kerül sor.
"A múlt héten átutalt 150 milliárd forint után a héten újabb uniós források érkeztek Brüsszelből" - hangsúlyozza a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Támogatási Főosztályának mai közleménye.
Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) már vizsgálja az Európai Bizottság által kért, az uniós források felhasználása új intézményrendszerének működését, az eredményeket tartalmazó jelentéstervezet várhatóan május végére készül el.
A Miniszterelnökség és az Európai Bizottság sikeres szerdai tárgyalásait követően a kormány kiküldheti az április 15. utáni időszakra vonatkozó számlákat - közölte péntek délután a fejlesztéspolitikai tájékoztatási főosztálya. A közlemény szerint ma újabb, mintegy 150 milliárd forintnyi uniós forrás érkezett Magyarországra az Európai Bizottságtól és a jövő héten újabb utalás várható.
- Miután nyugdíjba megy, sosem lesz hasonló, Buffett 60 éven keresztül évi 20 (!) százalékot hozott, a piaci átlag... 
Trump elnök rácsodálkozott, hogy a karácsonyi játékokat már májusban behozzák az országba az importőrök és nem...
Február 11-én vásároltam a mostani csomagom első adagját, szerintem három hónapig még sosem tartottam a MARA-t...
A bizalmi vagyonkezelési (BVK) struktúrák az elmúlt években egyre hangsúlyosabb szereplőivé váltak a vagyontervezésnek... 
Feszült a viszony a világot jobbá tevő újítások két főszereplője, a tehetséggel érvényesülő mester és...
Kicsit megkésve, de itt vannak az áprilisi adatok. VáltozásokNem adtam és vettem semmit.Osztalékok: MO, T.Osztalékhozam...
Nagyon gyorsan döntött a konklávé.
Egyre több befektető figyelmét vonzza az agrárium, ami a bizonytalan piaci környezetben az egyik legstabilabb növekedési pályát kínálhatja.
Mi áll a GDP-csökkenés mögött?
