A nemrég benyújtott konvergenciaprogramot elnézve úgy tűnik, hogy a magyar versenyautóban egyszerre ketten nyomják a gázpedált. Mi, többiek pedig ülünk a hátsó ülésen és látva az inflációs számokat, fogjuk a majrévasat. Csak a nagy kanyarban előzés közben azt se felejtsük el, hogy még a legnagyobb versenyző legendák is hibáztak. Rossz ívet vagy a kelleténél egy kicsit nagyobb sebességet választva ők is az árokban kötöttek ki. Valakinek előbb-utóbb fékeznie kéne.
Kedden érkezik az első negyedéves GDP-adat Magyarországról, megtudjuk belőle, hogyan teljesített a gazdaság a legsúlyosabb járványhullám idején. Nemcsak itthon, hanem Európa többi részén is érkeznek GDP-adatok, így pedig már teljes lesz a kép: látni fogjuk, mely gazdaságoknak fájt leginkább a harmadik hullám. A májusi beszerzésimenedzser-indexekből pedig már arról is megtudunk részleteket, hogy a második negyedév hogyan alakul az európai szolgáltatószektorban és feldolgozóiparban.
Bár az idei első negyedéves gyorsjelentési szezon brutálisan erős volt, és várhatóan az év hátralévő részében is masszív profitot termelnek majd a vezető tőzsdei cégek, a remek eredmények nagy része már be van árazva a részvénypiacokon, de vannak olyan hatások, amelyek még nincsenek beárazva, például Biden adóreformja, ami nyomás alatt tarthatja a vállalati profitok bővülését, áll a Goldman Sachs elemzésében.
A fő probléma, hogy nem tudjuk, meddig tart ez a folyamat, könnyen elképzelhető, hogy beépül az inflációs várakozásokba – figyelmeztetett Robart Kaplan, a dallasi Fed elnöke. A szakember ezzel óvatosabban nyilatkozott, mint a jegybank hivatalos kommunikációja a meglepően magas inflációs adattal kapcsolatban.
A forint a pénteki határozott erősödéssel háromhavi csúcsra ért 355 közelében az euróval szemben és ezzel meggyőzően letörte azt a hároméves forintgyengülési trendvonalat, ami 356-nál húzódik. Röviden összeszedtük a három főbb okot, ami a forintot mostanában hajtja.
Megalapozott a 2022-es központi költségvetési törvényjavaslat, a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendők a közfeladatok ellátására - közölte az Állami Számvevőszék (ÁSZ) pénteken az MTI-vel. Az ÁSZ véleményét Domokos László elnök Lezsák Sándornak, az Országgyűlés alelnökének adta át az Országházban.
Elefánt a szobában: egy több mint kétszáz éves kifejezés, amelyet angolszász területeken gyakran használnak olyan helyzetekre, amikor egy nagy és nyilvánvaló probléma ott van mindenki szeme előtt, de senki sem mer beszélni róla. Az analógia alighanem itt világos, a szobát a pénzügyi piacok, az elefántot pedig az inflációs nyomás jelenti. Az elmúlt napokban komoly eladási hullámot és esést tapasztalhattunk a világ főbb részvénypiacain, tegnapelőtt a klasszikus indexek 2%-ot, a technológiai szektor és növekedési papírok közel 3%-ot estek a tengerentúlon, és volt ugyan ennek korrekciója, mostában ritkán láttunk ekkora negatív irányú mozgásokat egyetlen nap alatt. Ez annak volt betudható, hogy megnőttek az inflációs félelmek, nem is alaptalanul: a héten közzétett adat szerint a fogyasztói árindex 13 éve nem látott szintre emelkedett az Egyesült Államokban, bőven felülmúlva az elemzői várakozásokat. Bár az adat sokkolta a piacokat, a folyamat nem ma kezdődött és voltak bőven a befektetők között is, akik tartottak ettől és tartanak most is. Ennek pedig a jelei megmutatkoznak a piacokon is.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon az egy évvel korábbihoz képest, így sokakban merülhet fel a kérdés: ilyen magas infláció mellett érdemes még szuperállampapírt venni vagy inkább az inflációkövető állampapír a jobb választás?
Ahogy a gazdaságok kilábalnak a válságból és nő az infláció, a jegybankok a kelet-közép-európai régióban visszafoghatják eszközvásárlási programjukat, ami hozamemelkedést hozhat - állítja elemzésében a JP Morgan.
Richard Clarida, a Fed alelnöke nem sokkal az áprilisi inflációs adat közlése után tartott beszédében elmondta, hogy az áremelkedés várhatóan nem lesz tartós, ezért nem befolyásolja a jegybank laza monetáris politikáját.
Jelentős mértékben nőtt az infláció az Egyesült Államokban áprilisban. Az áremelkedés önmagában nem számít meglepetésnek, a frissen közölt adat viszont messze meghaladja az elemzői várakozásokat és bőven a Fed célszintje felett van. Az április inflációt nagy várakozás övezte, mert ekkor jelentkezik először a tavalyi alacsony bázis hatása, a várhatóan megugró árak pedig már év eleje óta aggodalmat okoztak a piacokon. Az infláció emelkedését az amerikai költségvetési élénkítés is támogathatta.
Az elmúlt hónapokban a 2018 és 2020 között megszokott rend antivilágát figyelhették meg a befektetők a részvénypiacokon. Az intézményi rotáció kedvencei a hagyományos részvények közül, míg az áldozatai a korábbi technológiai lieblingek közül kerültek ki. A teljesítménykülönbségek pedig pár hónap alatt egészen magasak tudtak lenni. Miközben a Dow Jones Transportation Average Index 14 egymást követő emelkedő héttel 30+ százalékot tudott emelkedni, addig a tavalyi szupersztár ARK Innovation ETF 30+ százalékot esett.
A KSH reggeli adatközlése után délelőtt az MNB is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése 2007 augusztusa óta a legmagasabb szintre ugrott. A jegybank értékelése szerint továbbra is a szokottnál nagyobb bizonytalanság jellemzi az inflációs folyamatokat.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami 2012 novembere óta a legerősebb ütem – közölte a KSH kedd reggel. Az adat kicsivel meghaladja az előzetes várakozásokat, ráadásul a szakemberek májusra még várnak egy kis emelkedést.
Némileg csillapította az inflációs aggodalmakat Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter múlt heti jelzése, amelyben a kamatemelés szükségességét hintette el (és amelyből később visszakozott), valamint a kedvezőtlen munkaerőpiaci adat. A megnyugvás azonban átmeneti lehet, ha az Egyesült Államok e héten megérkező friss inflációs adata mégis magas árnyomást jelez majd. Az aligha kérdés, hogy a Fed 2%-os felső toleranciasávját átlépi a mutató, a kérdés csak az, mennyivel. Az elemzők a fogyasztói árindexben 3,6%-os emelkedést várnak, az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt index 2,3% lehet. Minden ennél magasabb emelkedés fokozhatja az aggodalmakat, míg az alacsonyabb közlés átmenetileg megnyugvást hozhat. A Fed mindenesetre a technikai inflációgyorsulást rugalmasan kezeli, de verbálisan már az adat közlése után reagálhat. A héten Magyarországon is közzéteszik az inflációs adatot,
itthon akár az 5%-ot is meghaladhatja az árak éves emelkedése.
Kedd reggel közli a KSH az infláció áprilisi statisztikáját, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint pedig akár nyolc éve nem látott magasságba is szökhetett az áremelkedési ütem. És nem biztos, hogy ez a csúcs, sokan várnak májusra még egy kisebb emelkedést. Az igazi kérdés azonban az lehet, mi lesz nyártól, a gazdaság újraindításának milyen inflációs hatásai lesznek.
Nagyon rég csinált olyat a forint, amit most: áttörte a 200 napos mozgóátlagot az euróval szemben, így akár 345-ig is erősödhet a hazai deviza. Voltak azonban már korábban is fals kitörések.
A Covid-válságra másképp reagáltak a gazdaságpolitikai döntéshozók, mint a 2008-2009-es globális pénzügyi válságra. Ez segített abban, hogy a világgazdaság visszaesése kisebb legyen, mint akkor volt, azonban az adósságszintek jelentősen megemelkedtek. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy miként terelődik át a figyelem a kilábalás időszakában a kilépési stratégiákra a megemelkedett adósságok közepette. Mindez azért különösen fontos, hogy a Covid-válságból - sarkosan fogalmazva - ne váljon pénzügyi válság.
