A januári 1,6%-ról 1,4%-ra lassult februárban az infláció éves üteme Németországban - derült ki a német statisztikai hivatal ma közzétett adataiból. Az 1,4%-os ütem több mint egy éves mélypont, ráadásul kisebb negatív meglepetést okozott, a szakértők ugyanis 1,5%-os inflációt vártak.
Az infláció ismételt megjelenésével a Fednek is változtatnia kell monetáris politikáján, így akár a vártnál gyorsabb kamatemelés is benne lehet a pakliban - véli Giles Keating, a Werthstein Institute vagyonkezelő cég ügyvezetője, aki a CNBC-nek nyilatkozott pénteken. A szakember szerint az utóbbi hetekben már látszott, hogy a piacok hevesen reagáltak az infláció éledezésével kapcsolatos hírekre, ez pedig a következő időszakban is folytatódhat.
A piaci várakozásokkal összhangban Haruhiko Kuroda eddigi jegybankelnököt jelölte az újabb 5 éves tisztségre ma reggel Abe Shinzo japán kormányfő. A jen reggel óta újra esik, igaz csak a dollárral szemben és ennek jórészt technikai elemzési okai lehetnek. Ettől még a japán pénzügyminisztérium bizonyára örül a fejleménynek.
Emelkedő inflációs környezetben inflációkövető vállalati és államkötvényeket, rövid és középes átlagos futamidejű, magas hozamú vállalati és államkötvényeket, és olyan országok (Oroszország, Brazília) kötvényeit érdemes tartani, ahol kamatcsökkentés várható. A részvénypiacokon a bankok és biztosítók részvényei lehetnek érdekesek, de a portfólióba olyan papírokat is érdemes tenni, amelyek a technológiai forradalom szektoraiból kerülnek ki, de olyan országok részvényeibe is érdemes fektetni, ahol strukturális reformokat hajtanak végre, mondta el egy mai előadáson Kocsi János, az Amundi Alapkezelő részvényportfolió menedzsere.
Bár a gazdasági és a tőkepiaci felívelő ciklus kései fázisában járunk, hiba lenne zárni a pozíciókat és elmenekülni a piacokról, mert akik a ralinak ebben a szakaszában már nem vesznek részt, azok hosszútávon komoly hozamról mondanak le, mondták a Fidelity szakemberei egy budapesti konferencián. Bár egyre több a figyelmeztető jel, a kockázat, továbbra is érdemes azokat az eszközöket keresni, amelyek felülteljesítők lehetnek a következő években, a Fidelití szerint ilyenek lehetnek az európai részvények vagy az inflációkövető kötvények.
Mindössze pár percig tartott ma a nagy tőzsdei ijedtség a vártnál magasabb amerikai inflációs adatok után, aztán a vezető tengerentúli indexek a nyitást követően gyorsan ledolgozták a mínuszokat és jelentős pluszba lendültek. Zárásra ez 1,1-1,9%-os szárnyalássá fokozódott. Mindez annak ellenére történt így, hogy közben az amerikai kötvényhozamok is megugrottak a várt feletti inflációs adatra és tartósan magasabb szinteken maradtak. A 10 éves hozam 4 éves csúcsra ugrott ma. Múlt héten még éppen utóbbi miatt szakadtak az amerikai tőzsdék. Közben az olaj is jókora emelkedést produkált, a dollár pedig furcsa módon beszakadt.
Igencsak furcsa az a dolláresés, ami ma délután óta bekövetkezett a vezető devizákkal szemben, hiszen a várt feletti amerikai inflációs adat élénkítette a Feddel kapcsolatos kamatemelési várakozásokat, és ugrottak a kötvényhozamok is. Mindez oda vezetett, hogy újra 250 közelébe bukott a dollár árfolyama a forinttal szemben.
Januárban - decemberhez hasonlóan - éves bázison 2,1%-kal növekedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, ami meglepetést okozott, ugyanis az elemzők többsége a bázishatás miatt az infláció lassulására számított. A meglepetésre a kötvényhozamok hirtelen emelkedéssel, a részvénypiacok eséssel reagáltak.
Bár a múlt heti vérengzés után javult a hangulat a részvénypiacokon, a zuhanás mögött meghúzódó okokat nem felejtették el a befektetők. Szakértők szerint a heves mozgások egyik katalizátora egy amerikai bérstatisztika volt, amelyet sokan a munkaerőpiac túlfűtötté válásának előjeleként értelmeztek, ez pedig sokakat megrémített a lehetséges inflációs és monetáris politikai következmények miatt. Ezúttal egy amerikai inflációs adat okozhat nyugtalanságot, ami akár újabb eladási hullámot generálhat a tőzsdéken. Egy biztos: a következő hónapokban feszülten fogják nézni a piaci szereplők a különböző amerikai bér- és inflációs statisztikákat, azoknak ugyanis komoly következményei lehetnek nemcsak a részvénypiacokra, hanem az egész gazdaságra nézve.
Januárban 2,1% volt az egy évre visszatekintő drágulás Magyarországon. Előzetesen a piac is arra számított, hogy az év első hónapjában ugyanakkora lesz az infláció, mint decemberben, vagyis 2,1%. Tehát az adat - hiába a januári nagyobb bizonytalanság - összességében nem okozott meglepetést.
Januárban féléves mélyponton, 2,1%-on stagnálhatott az éves bázisú infláció Magyarországon - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A KSH holnap teszi közzé az év első inflációs adatát, ami a várakozások szerint ismét megerőstíheti az MNB döntéshozóit abban, hogy a hazai bér- és keresleti folyamatok ellenére egyelőre nincs erős árnyomás a magyar gazdaságban, így indokolt a jelenlegi monetáris kondíciók fenntartása.
A következő napokban egy sor lényeges statisztika jelenik meg Magyarországgal kapcsolatban, a negyedik negyedéves GDP-növekedés mellett jön a januári infláció adata, majd a hét végén az S&P ajándékozhat meg egy esetleges felminősítéssel. Külföldön sem fognak unatkozni a befektetők, szintén főleg a növekedés és az infláció lesznek a középpontban.
Mint minden évben, idén is felülvizsgálta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a fogyasztói kosár termékeit és szolgáltatásait. Ilyenkor egyes tételeket kivesznek, amit már nem igazán vásárlunk, miközben másokat beválogatnak a kosárba. Utóbbira példa a 320-as BMW vagy a film és zene streaming. A DVD-lejátszó vagy a CD-lemez viszont már nincs benne a fogyasztói kosárban. A hivatal a Portfolio érdeklődésére elárulta, hogy mik a fogyasztói kosár főbb változásai idén.
Minimálisan, 0,1%-kal 3,7%-ra emelte az idei évre várt átlagos GDP-növekedési előrejelzését Magyarország kapcsán az Európai Bizottság a ma kiadott téli előrejelzésében, de még így is jócskán elmarad a kormány által várt 4,3%-os előrejelzéstől. Jövőre aztán a Bizottság friss prognózisa szerint határozottan lassul a növekedés 3,1%-ra, míg a kormány szerint csak 3,8%-ra. A Magyar Nemzeti Bank is nagyon hasonló növekedési pályát lát, mint Brüsszel.
Hurráoptimizmusra számítanak 2018-ban is a részvénypiacokon a CIB Alapkezelő szakemberei, a globális növekedés idén 4% felett lehet, ez és az EPS várható bővülése pedig együttesen emelheti még a részvényárfolyamokat. Az idei év legnagyobb vesztesei a kötvények lehetnek, ezen belül is a magországok kötvényei, és ami még újdonság lehet 2018-ban, hogy megjelenik az infláció.
Azzal, hogy a tavalyi éves átlagos infláció 2,4% lett, vannak olyan, inflációhoz kötött lakossági állampapírok, amelyek szép kamatokat fizetnek befektetőiknek. Bár más befektetéseknél ez nem szokatlan, a három éve kibocsátott állampapírok tulajdonosai 6,4%-os kamatnak is örülhetnek majd, miközben a legújabb sorozatok 3,5-3,8%-on forognak. A most befektetőket persze ez már nem vigasztalja, de azért utánajártunk, hogy a még forgalomban lévő prémium állampapírok közül melyek azok, amelyek a kedvező kamatprémium és infláció együttes hatásaként a legtöbbet fizetik jövőre a befektetőknek.
Nem nőtt az inflációs nyomás az Egyesült Államokban az elmúlt bő másfél hónapban - áll az amerikai jegybank szerdán közzétett Bézs Könyv jelentésében.
A tankönyvek és a baromfihús ára az állami intézkedéseknek köszönhetően jelentős mértékben mérséklődött tavaly, közben viszont több alapvető élelmiszer sokkal drágább lett. Összeszedtük a hazai infláció "legjeit".
Decemberben éves alapon 2,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, ami minimális lassulást jelentett novemberhez képest. A maginflációs index értéke ezzel párhuzamosan viszont 1,8%-ra emelkedett.
Decemberben 2,1%-ra csökkent az infláció a novemberi 2,5%-ról a KSH friss adatai szerint, ami nem lepte meg az elemzőket. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 2,2%-ot vártak, míg a Magyar Nemzeti Bank éppen 2,1%-ot. 2017 egészében 2,4%-kal nőttek a fogyasztói árak. Az infláció várhatóan idén sem éri el a jegybank 3%-os inflációs célját, így az MNB kitarthat a jelenlegi monetáris politikája mellett.
A pályázók töredékével számolt csak el a hatóság.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Vannak, akik már alig várják az önállóságot.
Egyebek mellett erről szólt a Hype legújabb adása.
Tardos Gergelyt, az OTP Bank elemzési központjának igazgatóját kérdeztük.
Simák Pál a Portfolio Checklistnek nyilatkozott a Hitelezés 2024 konferencián.
