Az eddigi 6,4% után mától 6,3%-os kamatot fizet a babakötvény, amely az újonnan értékesített állampapírok közül idén is a legmagasabb éves hozamot kínálja Magyarországon. Az inflációkövető állampapír rendszeres és egyszeri megtakarításra egyaránt alkalmas, felhalmozott összegét a gyermek 18 éves korától lehet felhasználni.
Az elmúlt években a forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan gyengült. Míg a 2018-ban és 2019-ben nagyjából 4, illetve 3%-os gyengülést regisztrálhattunk, a tavalyi évben a folyamat látványosan felgyorsult, s az év végén az euró/forint mintegy 10%-kal állt magasabban az év elején látott szintjénél. A régiós devizák általában gyengültek tavaly az euróval szemben, a leértékelődés mértéke azonban a forintéval összehasonlítva kisebb mértékű volt, sőt a román deviza kifejezetten stabilnak bizonyult. A 2021-es év kezdetével a forint árfolyamának alakulása továbbra is vezető gazdasági téma, s az, hogy mire számíthatunk - folytatódik-e az árfolyam leértékelődésének az elmúlt években látott tendenciája, stagnálunk, vagy pedig van esély az erősebb forintra - örökzöld téma marad.
A 2009-es válság után folyamatosan napirenden volt az eurózóna lehetséges széthullása, és a válságból még mindig nem 100%-osan feléledt valutaövezet fokozottan sérülékenynek tűnt egy következő válság esetén. Általános vélekedés volt, hogy egy 2008-hoz hasonló válság súlyos veszélybe sodorja a közös pénzt. Ehhez képest a nyakunkba szakadt durva válság ellenére az euróövezet kilátásai kifejezetten stabilak. Pedig semmi új dolog nem történt, csak ismét bebizonyosodott, hogy amikor ég a ház, a tagállamok és az EU-s szervek semmit sem sajnálva mentik a közös vívmányokat, amelyek jobban működtek a válság alatt, mint azt előre látni lehetett. De az, hogy az eurózóna léte nem került veszélybe egy exogén válság idején, nem zárja ki a lehetőségét a széthullásnak akkor, ha egy endogén válság üti fel a fejét.
Egyre több a hatékony koronavírus-vakcina, az oltás már világszerte folyamatban van, eközben a világ kormányai és jegybankjai korábban soha nem látott stimulusokkal támogatják a hirtelen megroggyant gazdaságokat, az elképesztő likviditás pedig egyre magasabbra hajtja a tőzsdei árfolyamokat, sok szempontból eufórikus az, amit a tőkepiacokon látunk. A világ vezető részvényindexei rekordszinten állnak, de több területen is látjuk az őrület nyomait, elég csak a kriptodevizák, az üres tőzsdei cégek vagy a reddites közösség által felkapott részvények száguldására gondolni. Hogy mi ronthatja el az idilli képet? Például az, ha a világ jegybankjai mondjuk a megugró infláció miatt elzárják a pénzcsapokat, de a járványhelyzet is alakulhat még a vágyainkkal ellentétesen. Összegyűjtöttük a figyelmeztető jeleket és kockázatokat.
A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete tavaly novemberben 438 ezer forint volt, 8,6%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, derült ki a KSH adataiból. A magas adatban szerepet játszott, hogy a novemberi átlagkereseteket átlagosan 62 500 forinttal növelték a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium). 2020. január–novemberben a bruttó átlagkereset 399 ezer, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 265 500 forintot ért el, mindkettő 9,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A vártnál jóval erősebb ütemben emelkedtek a fogyasztói árak januárban Németországban, aminek egyik magyarázata a minimálbér emelése lehet.
Idén a növekvő infláció és a negatív reálhozamok továbbra is kedvezően hatnak a részvénypiacokra, különösen az amerikai és ázsiai piacok lehetnek felülteljesítőek. Európával érdemes óvatosan bánni, a befektetők egyelőre még nem találták meg ezt a térséget, annak ellenére sem, hogy a ciklikus szektorok itt túlsúlyban vannak – derült ki a CIB Alapkezelő online sajtótájékoztatójából.
Idén országos mintára nehezen juthatnak egyezségre a felek a legnagyobb kereskedelmi szereplőnél februárban kezdődő bértárgyalásokon, mivel a tescós munkavállalók szeretnék, hogy a Coviddal járó bolti többletterhelés is érvényesüljön az idei alapfizetésekben. A szakszervezet az inflációt meghaladó mértékben, a külföldön azonos munkakörökben jellemző magasabb fizetésekhez közelítő összegekkel lenne elégedett - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Kijött az új, 5 éves Prémium Magyar Állampapír ismertetője, aminek leglényegesebb eleme, hogy a korábban kibocsátott sorozatok által, infláció felett biztosított 1,4%-os kamatprémium 1,25%-ra csökken. Ez azt is mutatja, hogy az adósságkezelő az infláció emelkedésével kalkulál.
Érdekes fejlemények zajlanak a világgazdaságban a koronavírus válság (remélhetőleg) kései szakaszában. Az egyes ágazatok, földrajzi térségek kereslet-kínálati viszonyai eltérő ütemben és mértékben normalizálódnak, ami látványos piaci súrlódásokat okoz. A nyersanyagok drágulásáról (és a vele feléledő reflációs forgatókönyvekről), illetve az egyes területeken megjelenő áruhiányról már írtunk, a leglátványosabb folyamatok azonban a szállítmányozásban indultak be: négy-ötszörösére ugrott az Ázsiából Európába való szállítás költsége az utóbbi hónapokban a globális konténerhiánynak köszönhetően. A kínai exportőrök öldöklő harcot folytatnak a szabad kapacitásokért, miközben Európából szinte üresen mennek vissza a konténerek.
A monetáris politika jövőjéről volt szó a Magyar Nemzeti Bank idei Lámfalussy-konferenciáján. Az eseményen az egykori és jelenlegi jegybankárok leginkább az eszközvásárlási programról beszéltek, amely majdnem mindegyik résztvevő szerint fennmarad még a következő években is. Abban viszont már nem volt egyetértés, hogy ez mennyire kedvező jelenség.
Bár a tavalyi lejáratok miatt összességében csak 98 milliárd forinttal nőtt egy év alatt a lakossági állampapírok állománya, a lakossági számlákon több mint ezermilliárdos volt a bővülés. A friss adatok is egyértelműen a szuperállampapír fölényét hirdetik, de nagy volt az utóbbi hónapokban a kereslet az inflációkövető papírok iránt is. Alábbi cikkünkben összeszedtünk néhány érdekes ábrát a lakossági állampapírok tavalyi évéről.
Az elmúlt évtizedben elkényeztettük a munkavállalókat. A növekvő gazdaság lehetővé tette, hogy az infláció felett több százalékponttal növekedjenek évente a bérek. A munkaerőhiány pedig még feljebb tekerte a jó munkaerőért való versenyt, hiszen a cégek egymásra licitáltak a szakemberekért. A kormány pedig „segített” a minimálbér emelésével, nem utolsósorban annak reményében, hogy több adóbevétel kerüljön az államkasszába.
A befektetők többsége szerint a bitcoin a legnagyobb lufi most a pénzügyi piacokon, rendkívül sokan gondolják úgy, hogy extrém szinteket ért el az árfolyam, de a technológiai részvények körül is vannak problémák és a Tesla is kipukkanhat. Nem minden drága azonban, a ciklikus részvények olcsónak tűnnek, és a gazdaság is javuló képet mutat, de jöhet egy kis infláció – derül ki a Deutsche Bank friss felméréséből, ahol több száz befektetési profi válaszolt különböző kérdésekre.
Nem számítanak komoly változásra a Portfolio által megkérdezett elemzők az MNB keddi kamatdöntése előtt, várhatóan óvatos kivárás jellemzi majd a jegybank kommunikációját is. Ugyanakkor a legtöbb elemző a következő hónapok kilátásaival kapcsolatban kiemelte az emelkedő inflációs kilátásokat, ez akár az MNB-t is meglepheti, ha az év elején nagyobb lesz az áremelkedés a vártnál.
Változatlanul hagyta a kamatszintet az eurózónában az EKB mai kamatdöntő ülésén. Az EKB a közleményben azt írta, hogy az alacsony kamatok mindaddig maradnak, amíg az infláció nem közelít a jegybank 2%-os szintje közelébe. Christine Lagarde az EKB sajtótájékoztatóján elmondta, hogy folyamatosan monitorozzák az euró árfolyamát, valamint elmondta, hogy az inflációs kilátások hosszú távon alacsonyak. A jegybankelnök beszélt a Next Generation EU program fontosságáról is, és szót ejtett a digitális euróról.
Az elmúlt években a közgazdászok és az elemzők körében egy dolog volt biztos: az, hogy egy darabig nem lesz infláció. A nagy pénzügyi válság utáni időszak fontos tapasztalata volt ugyanis, hogy hiába a nagy globális jegybankok extra laza politikája, az csak arra volt elég, hogy alulról közelítsenek az inflációs céljukhoz - felemás sikerrel. A világjárvány még egy csapást mért az inflációra a fogyasztás visszaesése miatt. Az utóbbi hetekben azonban egyre erősebbek a hangok, hogy a kilábalás akár a vártnál magasabb áremelkedést is hozhat. Amíg az infláció erősödése csak a célhoz való visszatérést jelenti, a folyamat még üdvözítő is lehet (jellemezően ezt hívjuk reflációnak), ám ha jobban elszabadul, akkor rég nem látott kellemetlen helyzetbe hozhatja a világ jegybankjait.
Egyre több az aggasztó jel.
Jolsvai Zoltán energiapiaci szakértő elemzése.
Amit a tőzsdéről mindeknek tudnia kell.
Az Izraellel vívott konfliktus során először.
Nézzük meg, mi lehet a következő lépés.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
