A Baross Gábor Tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjai március 1-jén indultak, keretösszegük 164 milliárd forint. A forrásokra 10 hazai, jelentős tapasztalattal, szakmai tudással és eredményekkel rendelkező piaci befektetési alapkezelő 13 alapja pályázott sikeresen. A források folyósítása szeptember közepéig lezárult - derül ki a Nemzeti Tőkeholding közleményéből.
A magyarok egyik legkeresettebb megtakarítási termékét érintő adatsor jött ki a napokban. Az MNB adataiból kiderül: szektorszinten valamelyest nőtt a befektetési alapok súlyozatlan átlagos költségterhelése tavaly, de a számok mögé nézve láthatjuk, hogy volt hatása a felügyelet sikerdíjakra vonatkozó ajánlásának. A friss adatok szerint azok a befektetők fizetnek a legtöbbet, akik ingatlanalapot vesznek, a legolcsóbbak pedig nem meglepő módon a kötvény- és pénzpiaci alapok.
Már 2026 előtt is alkalmazhatóak az ingatlanalapokra vonatkozó új szabályok, ami azt jelenti, hogy visszatérnek a lakosság régi kedvencei. Bár vonzó a rövid visszaváltású ingatlanalap, a hosszabb sorozatok jobb hozammal kecsegtetnek – mondta a Portfolio-nak adott interjúban Mikesy Álmos, a Diófa Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója. Szerinte az új szabályok nem fogják érdemben visszavetni a befektetői tudatosságot, mivel gyakorlatilag ugyanazt az elvet kívánják érvényesíteni, amit az MNB, csak más eszközrendszerrel. A szakember úgy véli, kevés befektetési alap van, amely olyan mértékben tudja stimulálni a gazdaságot, mint egy ingatlanalap, és van is min javítani, alig van ugyanis tranzakció ma a magyar ingatlanpiacon.
Nagy baj lehet abból, ha jelentősebb fedezetkiegészítési felhívásnak (margin call) vagy nagyobb ügyfélvisszaváltásoknak kell eleget tenniük az euróövezeti árnyékbankoknak. A helyzet az, hogy nincs elég likviditásuk ezek teljesítésére – írja az Európai Központi Bank (EKB) jelentésére hivatkozva a Reuters.
Lassuló ütemben, de októberben is nagy volt a kereslet a befektetési alapok iránt: a korábbi várakozásokkal ellentétben az év tizedik hónapját 256 milliárd forintos pluszban zárták az alapkezelők, e növekedés oroszlánrészét pedig - a korábbi hónapokhoz hasonlóan - a kötvényalapok adták. Most úgy tűnik, végleg eldőlt: a július 1-jei hatállyal bevezetett szociális hozzájárulási adó nem tántorította el a magyarokat a befektetési alapoktól - sőt, a számok azt mutatják, még inkább meghozta a kedvüket az eszközosztályhoz.
Szeptember végén először haladta meg a 12 ezermilliárd forintot a magyar lakosság állampapír-állománya, de új rekord ide vagy oda, nem a lakosság kezében van a legtöbb államadósság. Érdekes folyamatok zajlanak a befektetési alapoknál is, mivel állományváltozás alapján vezetnek az állampapírokkal szemben idén.
Lezárult a tranzakció, amelynek keretében a Gránit Bank többségi tulajdonrészesedést szerzett a Diófa Alapkezelő Zrt.-ben - derül ki a bank közleményéből.
Augusztusban történt először olyan, hogy több megtakarítást tartott a magyar lakosság állampapírokban, mint bankbetétekben. Voltak más mérföldkövek is: miközben a kötvényalapokban kezelt lakossági vagyon átlépte a 3000 milliárd forintot, a DKJ-kereslet láthatóan visszaesett. A befektetési alapok állampapír-állománya pedig folyamatosan nő a kötelező állampapír-tartás miatt, mostanra a magyar államadósság 4,5%-át birtokolják. A magyar megtakarítások sajátosságairól, illetve a befektetési lehetőségekről lesz szó a Portfolio november 8-ai ingyenes, Portfolio Investment Day rendezvényén, részletek itt.
Egyértelműen az ingatlanalapok versenyhelyzetének javítását célozza az az új kormányrendelet, amely kedd este jelent meg a Magyar Közlönyben. Gyakorlatilag egy kiskaput ad a magyar kormány az MNB korábbi ajánlásának megkerülésére: az az ingatlanalap, amely jelentősebb T+180 napos visszaváltású állománnyal bír, újfent értékesítheti a magyarok egykori kedvenc, gyors visszaváltású befektetését. Kérdés, mennyire felel meg ez a lépés annak a sokat szajkózott mantrának, miszerint növelni kellene a tudatos befektetői magatartást.
Új szabályokat fogadott el a kormány az ingatlanalapok 180 napos visszaváltási idejű, illetve ennél gyorsabb visszaváltású befektetési jegyeinek arányaira vonatkozóan, miután legutóbb, 2019-ben az MNB ajánlásban tette kvázi kötelezővé a T+180 napos visszaváltási időt az új ingatlanalapok és sorozatok számára. Most a kormány elvileg a biztonságos működés mellett a versenyképességet is szeretné javítani az új szabályokkal.
Az állampapírok és a befektetési alapok egyre népszerűbb befektetési formának számítanak Magyarországon, főleg azután, hogy az infláció elkezdte hatalmas mértékben rontani a megtakarítások értékét. Magától adódik a kérdés: e két instrumentum közül melyikkel jártak volna jobban idén a befektetők? Elemzésünkből többek között az is kiderül, hogy 2023 január elseje és szeptember 15-e között a befektetési alapok 45 százaléka meg tudta verni a mindenki számára elérhető állampapírok között legmagasabb kamatot kínáló Prémium Magyar Állampapírt, viszont ezekben az alapokban csupán a teljes vagyon 37 százaléka volt elhelyezve, azaz a befektetők közel kétharmada jobban járt volna az állampapír vásárlásával. A múltbéli hozamok azonban természetesen nem jelentenek garanciát a jövőre nézve.
Szeptember közepére mintegy 164 milliárd forintot juttatott a magyar gazdaságba a Nemzeti Tőkeholding (NTH) a Baross Gábor Tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok alprogramjain keresztül. Ezzel 10 alapkezelő összesen 13 hazai alapja kezdheti meg gazdaságélénkítő tevékenységét - derül ki a Nemzeti Tőkeholding közleményéből.
Miközben az ingatlan befektetési alapok továbbra is kedveltek a befektetők között, pár éve sok esetben csak a legalább 180 napos visszaváltási idejű befektetési jegyekhez lehet hozzájutni a korábbi pár napos visszaváltási idejű sorozatok helyett. A befektetők egy része hátrányosnak érzi a változást, mert az ingatlanalapokat a gyorsan visszaváltható értékpapír-alapokkal hasonlítja össze. A változás mögött azonban a Magyar Nemzeti Bank befektetők érdekeit és a tőkepiac stabilitását védelmező elvárása áll.
Elérte a forgalmazási maximumot a Diófa Alapkezelő által kezelt Magyar Posta Takarék Ingatlan Befektetési Alap „A” sorozata, ezért az MNB ajánlásának eleget téve a sorozat elérhetősége egyelőre szünetel, vagyis a befektetők most egy darabig nem tudnak ebből a sorozatból vásárolni. A visszaválthatóság nem korlátozott, az alapba korábban befektetők továbbra is bármikor hozzájuthatnak a megtakarításaikhoz.
Aki azt hitte, hogy a szocho bevezetése visszaveti a magyarok kötvényalapok iránti keresletét, nagyot tévedett. Júliusban ismét taroltak a kötvényalapok, több százmilliárd forintnyi friss pénz áramlott a kategóriába.
Nem véletlen, hogy júniusban hirtelen megugrott az abszolút hozamú, tőkevédett és származtatott alapok száma, ahogy az sem, hogy ezzel párhuzamosan kevesebb kötvény- és vegyes alap van ma Magyarországon. A mögöttes ok is szinte biztosra vehető: sok alap igyekszik elkerülni a kormány által előírt kötelező állampapírtartást.
Továbbra is népszerűek a befektetési alapok a magyar megtakarítók körében: a BAMOSZ statisztikáiból kiderül, hogy júniusban 11 ezer milliárd forint fölé emelkedett az ilyen típusú eszközökben elhelyezett vagyon, amelyhez mind a hozamok növekedése, mint a nettó értékesítés - utóbbi jóval nagyobb mértékben - hozzájárult. Ahogy várható volt, a kormány befektetési alapokkal kapcsolatos változtatásai és az újonnan bevezetett adója, a szocho alapjaiban forgatta fel a piacot, és látszólag megtörte a kötvényalapok dominanciáját.
Az utóbbi évek viszontagságai nem kímélték az ingatlanpiacot, így az ingatlanalapokat sem: bár 2023 félévében viszonylag jól teljesítettek, kevés tudott egy év alatt infláció feletti hozamot nyújtani a befektetőinek. Éppen ezért is lehet meglepő a január óta tartó vagyonnövekedési trend, amely főleg a nagyobb alapokat érintette, de a többi alapkategóriához hasonlóan a kormány döntése itt is átrajzolta a környezetet.
Nehéz évet zárt 2022-ben az európai alapkezelői piac, a befektetési alapok nettó vagyona 12,5%-kal, 19,1 ezermilliárd euróra csökkent tavaly, és a 2021-es rekord értékesítési számok után 273 milliárd eurónyi tőke távozott a szektorból. Mindez elsősorban a részvény- és kötvénypiacok gyenge teljesítményének tudható be. Az Efama friss jelentése több érdekes számot is kiemel: lassan eltűnnek a kis vagyont kezelő alapok Európában, a lakosság befektetési alapok iránti kereslete visszaesett, mindeközben az egyre élénkebb verseny miatt csökkenek az alapok költségei is.
Van még pár órája lépni annak, aki nem szeretné július 1-től megfizetni a szochót a megtakarításira. Mostani cikkünkben felelevenítjük, mit is kell tudni az új szabályokról, mely befektetések után kell megfizetni az új adót, hol lehetnek kiskapuk, illetve milyen befektetések mentesülnek a jövőben is a szocho alól.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Rafah sorsa továbbra is lebeg a levegőben.
Az EU legalapvetőbb rendszere vált diszfunkcióssá.
A kormány már jövő héten tárgyal az új benzinárstopról.
A Karmelitában járt Viola Amherd.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
