Az eurózóna kedvező pozícióban van ahhoz, hogy átvészelje a jelenlegi piaci kilengéseket, és a gazdaság idén és jövőre is növekedni fog - mondta a Financial Times szerint eurócsoport elnöke, aki egyben elutasítja, hogy az eurózóna a 10 évvel ezelőttihez válsággal néz szembe.
A héten több fontos makrogazdasági mutató is érkezik a világgazdaságból, amely a várható lassulás elérkeztéről árulkodhat.
Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az "elfogadhatatlanul magas" árak valószínűleg 2022-ig megmaradnak, de az erős alapokon nyugvó személyes pénzügyeket el fogja kerülni a recesszió.
Délután 5 órakor új adással jön a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastje. A műsor első részében a tegnapi Fed kamatdöntéssel foglalkozunk, mivel 28 éve nem látott mértékben emelt a jegybank az alapkamaton. Ezután a Goldman Sachs elemzőjének, David Kostinnak az előrejelzéseivel foglalkozunk, aki szerint még csak félúton tartunk a tőzsdei zuhanásban.
Jelentős lefordulás és gyors recesszió felé tart a gazdaság Michael Novogratz veterán befektető, a bitcoin egyik legismertebb szószólója szerint - írja a Marketwatch.
Ma rendkívüli, 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre a Magyar Nemzeti Bank, ennek kapcsán pedig Virág Barnabás alelnök és Kuti Zsolt ügyvezető igazgató tartott háttérbeszélgetést. A tájékoztatón elhangzott:
- A jegybank június végén emeli az inflációs prognózisát.
- A rendkívüli kamatemelés magasabb kamatpályát jelent.
- Ősszel érhet csúcsra az infláció, és legalább őszig tart a jegybank "kiszámítható és folyamatos" szigorító politikája.
- A jegybank új tenderrel is igyekszik a swap-piacon érvényesíteni a kamatemelést, ezzel is elejét véve a negyedév végi, rendszeresen megjelenő forintgyengülést.
- A tegnap jelentős kamatemelést végrehajtó Fed kamatpolitikája az egyik olyan fontos tényező, amit az MNB figyelembe vesz a döntéseinél.
- A 400-as euró kapcsán Virág Barnabás elmondta, hogy a jegybank döntéseit nem egy gazdasági paraméter napi állapota befolyásolja, de a piaci trendek veszélyeztették az inflációs folyamatokat, ezért is volt szükség a mai szigorításra.
- Az idén az átlagos GDP-növekedés még elérheti az 5%-ot is, de 2023 "karakteresen más év lehet".
A svájci jegybank 2007 óta először emelt kamatot, méghozzá az elemzőket meglepő módon. Az 50 bázispontos emeléssel az irányadó kamat -0,75%-ról -0,25%-ra nőtt, tehát még mindig negatív. A -0,75%-os kamat 2015 óta volt érvényben.
Ma 50 bázispontos kamatemelést hajtott végre az MNB az irányadó eszközében, az egyhetes betéten - derült ki a jegybank által ma közzétett tender-adatokból. Az emelés rendkívülinek mondható, hiszen bár a jegybanknak minden héten van lehetősége módosítani az irányadó rátán, egy ideje kitartott azon gyakorlata mellett, hogy csak a Monetáris Tanács alapkamatról határozó, hó végi ülése kapcsán változtatott a valódi irányadó eszközén.
A Pénzügyi Ágazati Szabályozó Hatóság (Financial Industry Regulatory Authority) azt tervezi, hogy növeli erőforrásait a kriptovaluták elemzése és nyomon követése érdekében, miközben a Wall Street-i felügyelet egyre több tagja kereskedik digitális eszközökkel - mondta Robert Cook vezérigazgató kedden.
Ma tartja nagy várakozásokkal övezett kamatdöntő ülését az amerikai jegybank. A kérdés az, hogy 50 vagy 75 bázisponttal emeli az irányadó kamatot a jegybank. Ha a Fed korábbi előretekintő iránymutatásából indulunk ki, az 50 bázispontos emelés a reális, a piacok viszont elsöprő többséggel 75 bázispontos kamatemelést áraznak. Mivel a várakozások magasak, ezért jókora mozgás jöhet ma este a deviza- és részvénypiacokon, hiszen az előző hónapokban is elsősorban a Fed lépései és az azokkal kapcsolatos várakozás mozgatta a piacokat. A jegybanknak emellett a reálgazdasági hatásokra is figyelnie kell, egyre biztosabb benne ugyanis a piac, hogy a Fed infláció elleni harc recesszióba taszítja Amerikát. Ebből a szempontból fontos lesz a Fed ma érkező előrejelzése a növekedésről és az inflációról. A legnagyobb jelentősége viszont talán az előretekintő iránymutatásnak lesz.
Az utóbbi hetekben a befektetők figyelme az emelkedő inflációról a potenciális recessziós félelmek felé terelődött. Az amerikai Fed (és a legtöbb központi bank a világon) ugyanis két tűz közé került: a kamatemelésekkel leszorítja az inflációt és esetleg recessziót okoz, vagy továbbra is az indokoltnál alacsonyabb kamatokkal támogatja a gazdasági növekedést, aminek viszont hosszabb távon lehetnek súlyosabb következményei. A legtöbb befektető puha landolásban reménykedik, de a piaci árazások, és a legfrissebb amerikai inflációs adat alapján érdemes felkészülni a további turbulenciákra.
Még az idei volatilis év mércéjével mérve is kiemelkedik a tegnap látott széleskörű eladási hullám, amit a piacokon láthattunk. A kétéves amerikai kincstárjegyek hozama nagyot emelkedett és a 2008-as válság ótanem látott szintre került, miközben valósággal szabadultak a befektetők a részvényektől és a kriptovalutáktól, de aranyba vagy olajba sem lehetett menekülni. Egyre inkább azt a forgatókönyvet árazzák a piaci szereplők, hogy 75 bázispontot fog emelni a kamaton a Fed a korábban várt 50 bázisponthoz képest, erre pedig már 1994 óta nem olt példa.
Az amerikai munkaerőpiac a következő időszakban jelentősen lassulhat Jan Hatzius, a Goldman Sachs vezető közgazdásza szerint.
Jelentős, 5% körüli esés látszik az elmúlt 24 óra alapján a bitcoinnál vasárnap délután, a második legnagyobb kapitalizációjú ethereumnál viszont még ennél is nagyobb, amellyel új másfél éves mélypontra bukott az árfolyam. Több vezető kriptoeszköznél 10% körüli, vagy afeletti az esés és sokhavi mélypontokat látunk, és egyre többen beszélnek arról, hogy akár nagy szakadás is jöhet a bitcoinnál, illetve az altcoinoknál, mert az egyre magasabb infláció, illetve a várhatóan intenzív jegybanki kamatemelések „betesznek” az egész eszközosztálynak.
A lakásárak elmúlt években tapasztalt horrorisztikus emelkedése nem csak Magyarországon volt megfigyelhető, hanem szerte a világ fejlett országaiban. Noha az áremelkedés a 2008-as válságot követően a 2010-es évek elején máshol is elindult, az elmúlt két évben ez újabb sebességbe kapcsolt. A fejlett világban soha ilyen tempóban nem emelkedtek még a lakásárak, azonban mindez most a végéhez közeledhet - írja a Financial Times.
Mind az euróval, mind a dollárral szemben a történelmi mélypontjához közel álldogált már péntek reggel is a forint, aztán ismét elkezdett esni a borongós nemzetközi befektetői hangulatban, illetve a negatív magyar reálkamat és az EU-s viták mellett. Közben a cseh korona stagnál, a lengyel zloty erősödik, ez is mutatja, hogy elsősorban magyarspecifikus okai vannak a mai gyengülésnek, és ez összefügghet a pénteki kormányzati nyilatkozatokkal, amelyek nem éppen piacbarát üzeneteket tartalmaztak. Érdemes kiemelni, hogy az elmúlt hetekben egy egyre látványosabb forintgyengülési trendvonal tolta egyre gyengébb és gyengébb szintekre. Az euróval szemben úgy tűnik, hogy a 400-as kerek szint, az eddigi történelmi forintmélypont, áttörésére készül az árfolyam.
Határozott lépésekkel tovább emeljük a kamatokat a második félévben is – mondta péntek kora délután Virág Barnabás Varsóban egy jegybanki konferencián. A kijelentés mindössze 1 percre erősítette a forintot 399-ről 398 körülig az euróval szemben, aztán újra a történelmi mélypontja közelébe bukott a magyar fizetőeszköz a bankközi devizapiacon.
Az Európai Központi Bank kiigazítja meglévő eszközeit, vagy szükség esetén újakat vet be annak érdekében, hogy elkerülje az euróövezeti államkötvénypiacokon látott fragmentációt, miközben megkezdi a monetáris politika szigorítását - mondta Christine Lagarde, az EKB elnöke csütörtökön.
A pénzügyi technológiai vállalatok felfüggesztik a tőzsdei bevezetési terveket és csökkentik a kiadásaikat, mivel a közelgő recessziótól való félelem miatt a befektetők óvatosabbak lettek.
A negatív kamatok nyolc éve tartó korszakának végét jelentheti be ma délután az Európai Központi Bank. A mai kamatdöntő ülés legnagyobb kérdése már nem az, hogy kamatot emel-e az EKB júliusban, hanem az, hogy milyen mértékű lesz az emelés. Két lehetőség van: az EKB kezdhet 25 vagy 50 bázisponttal is. Mindkettőre racionális okai vannak a jegybanknak, és az előző hetekben a lassú és gyors kamatemelési tempó mellett is hallottunk érvelést a jegybank háza tájáról. Ma vége lehet a találgatásoknak, amennyiben a jegybank tesz utalást a júliusi kamatemelés várható mértékére. Fontosabb kérdés viszont az, hogy a kamatemelések hol érnek véget - pontosabban az, hogy a semleges kamatszint elérése után is hajlandó lesz-e emelni az EKB, visszavetve ezzel az egyébként is gyengélkedő gazdaságot. Erre viszont biztosan nem kapunk ma választ, hiszen nagy eséllyel ezt még maga a jegybank sem tudja.
Európa legnagyobb része ma ki sem nyitott.
Második olvasatban is elfogadták a "külföldiügynök-törvényt".
Reagált a magas inflációra a jegybank.
Már Luhanszknál is csapatokat építenek ki az oroszok.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
