Azonnali hatállyal leállítja állampapír-vásárlási programját az MNB – jelentette be kedden a Monetáris Tanács. A lépésre az utóbbi hetek visszafogott piaci jelenléte után már számítani lehetett. A program másfél éve alatt a magyar államadósság közel tíz százaléka került a jegybank tulajdonába, és valószínűleg jó darabig még ott is marad, hiszen az első megvásárolt papírok majd csak 2025-ben járnak le.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Az utóbbi egy hónapban ismét csökkent a külföldiek forint elleni spekulatív pozícióinak állománya, vagyis kevésbé fogadnak a magyar deviza gyengülésére. Ebben persze szerepe lehet a júniusban kezdett kamatemelési ciklusnak, a jelek szerint a jegybank elköteleződése meggyőzte a piacot. Az elemzők szerint a Monetáris Tanácsnak inflációs szempontból is egyre fontosabb lehet a forintárfolyam, de nem biztos, hogy 350-től jelentősen el tud távolodni már a forint.
Olli Rehn, a finn jegybank elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) a következő időszakban is támogató monetáris politikát folytat majd, és először szeptemberben beszélhetnek a koronavírus-válságban bevezetett eszközvásárlási programjuknak a kivezetéséről.
Ma elindítja egy jogi eljárás első lépését az Európai Bizottság Németországgal szemben egy olyan ügyben, ami egy éve robbant a koronavírus-válság kellős közepén és az Európai Unió alapvető jogi felépítményét kérdőjelezte meg. A jogi vita idén májusra nyugvópontra jutott, de a jelek szerint most ezt akarja végleg elvarrni a Bizottság azzal, hogy betámadja a németeket és ezzel üzen minden tagállam minden bíróságának, hogy az EU-s jog az elsődleges és az Európai Bíróság áll minden bíróság felett. A fő cél az lehet, hogy a német alkotmánybíróság tavalyi renitens magatartása miatt ne kapjon "vérszemet" se Magyarország, se Lengyelország, se egyetlen tagállam egyetlen bírósága sem, mert akkor az egész EU jogi felépítménye omlana össze.
Frissítés! Szerdán délután valóban be is jelentette az Európai Bizottság, hogy elindítja a kötelezettségszegési eljárás első lépését, egy hivatalos levélküldést a német kormány felé, amelynek két hónapja van reagálni, megoldani a helyzetet. Ha ez a válasz majd nem elégíti ki a Bizottságot, akkor indoklással ellátott véleményt küld a Bizottság a német kormánynak, amelyre szintén két hónapja lesz válaszolni és ha ez sem elégíti ki a Bizottságot, akkor (pl. otthoni törvények nem módosulnak úgy, hogy még egyértelműbben rögzítsék: az EU-s jog elsőbbrendű és a német alkotmánybíróság se kérdőjelezheti ezt meg), akkor az Európai Bíróságra küldi az ügyet. Könnyen lehet, hogy a valódi cél éppen ennek elérése, azaz az, hogy majd az Európai Bíróság mondja ki a "tisztázó" üzenetet a német bíróság felé, (illetve akár pénzbírságra is kötelezze Németországot). Erre utal, hogy a kötelezettségszegési eljárást a német kormány ellen indította a Bizottság, miközben a galibát a német alkotmánybíróság döntése váltotta ki, amely viszont független intézmény, így rá az Európai Bizottság figyelmeztetése sem alkalmazható.
Kötvényvásárlási programja keretében kész zöld államkötvényeket is vásárolni a jegybank – közölte az MNB a Reuters kérdésére. Mindez azért aktuális, mert az ÁKK jövő csütörtökön először bocsát ki 30 éves futamidejű zöld kötvényt forintban.
Az Európai Központi Bank célja, hogy megakadályozza a hozamemelkedést, mielőtt a válságból kilábaló európai gazdaságok készek lennének megbirkózni a magasabb finanszírozási költségekkel - nyilatkozta a Financia Timesnak Philip Lane, az EKB vezető közgazdásza. Lane elmondta, hogy ha kell, az inflációs várakozásokat is le tudja törni a jegybank.
Már reggel is volt egy kis forinterősödési hullám, aztán délután az Európai Központi Bank jelzései nyomán a forint újabb lendületet vett és az euróval szembeni jegyzések 365 alá buktak. Kedden még 368-nál járt az árfolyam, így egyre inkább távolodunk a 369,5-ös forint történelmi mélyponttól. Lényeges, hogy ma a többi régiós devizánál nem látunk olyan intenzív erősödést, mint a forintnál, de erre is van magyarázat.
Nyáron úgy nézett ki, hogy az Európai Központi Bank fokozatosan visszafogja a pandémiás vészhelyzeti programján keresztül történő pénznyomtatást, szeptemberben azonban újra nőtt a felvásárolt állampapírok összege augusztushoz képest. Az állományt tekintve továbbra is Olaszország járt a legjobban, de az új vásárlások során az EKB már látványosan figyelembe veszi a tőkejegyzési kulcsokat. A PEPP-en keresztül szeptemberben is messze több papírt vásárolt az EU jegybankja, mint bármelyik más korábbi program keretén belül.
Az eddigi 33% helyett a jövőben 50%-ot is megvásárolhat egy-egy kötvénysorozatból az MNB az állampapír-vásárlási programja keretében – közölte kedden a jegybank, hozzátéve: a megvásárolható eszközök köre kibővül az állami készfizető kezesség mellett kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az MFB és az EXIM kötvényeiből is vehet a mai naptól a jegybank, a részletekről magát az MNB-t kérdeztük. A jegybank válasza szerint a forrásköltségek csökkenése a két bank által finanszírozott vállalatok számára elérhető kamatszintet is érdemben csökkentheti.
Mivel a vírusválság miatt megugrik az állam költségvetési hiánya, így a csütörtök délelőttönkénti államkötvény aukciókon sorozatosan a meghirdetettnél 30 milliárd forinttal több forrást von be az Államadósság Kezelő Központ, ma éppen 80 helyett 110 milliárd forintért, de szerencsére ez a megemelkedő forrásszükséglet nem járt eddig a érdemben dráguló forrásszerzéssel. Ebben, azaz a hozamok tartós leszorításában nyilván segít a háttérben az MNB megemelt kötvényvásárlási programja is.
A Magyar Nemzeti Bank az e heti kötvényvásárlási aukcióját is törölte, azaz sorozatban a negyedik hete nem vesz államkötvényeket a kereskedelmi bankoktól.
Azóta, hogy március 23-án a Fed bejelentette, hogy megkezdi eszközvásárlási programját, amely kiterjed majd az ETF-ekre is, a befektetők rárepültek a legnagyobb kötvény ETF-ekre és összesen már több mint 9 milliárd dollárnyi tőkét gyűjtött a két érintett alap - írja a MarketWatch.
Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.
Miután kedden a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bankot lényegében megfeddő döntést hozott és az eszközvásárlási programjának alaposabb indoklására kényszerítette, felháborodásának adott hangot ma az olasz miniszterelnök. Ez nem véletlen, hiszen az EKB pénznyomtatási programjának egyik legnagyobb haszonélvezője éppen Olaszország, a program végrehajtásába pedig az EKB iránymutatásával a német jegybankot is bevonták és éppen a Bundesbank további részvételét tiltaná el a német alkotmánybíróság ebből a programból.
Az Európai Központi Bank 5 éve elkezdett, immár bő 2 ezer milliárd eurós, eszközvásárlási programja (PSPP) nem sérti a monetáris finanszírozás tilalmát, de mégis aránytalan gazdasági és pénzügyi következményei vannak, ezért az EKB túllépte hatáskörét - lényegében ezt mondta ki ma a német alkotmánybíróság. A karlsruhei bíróság ezért előírta a német szövetségi jegybanknak, a Bundesbanknak, hiszen csak rá terjed ki a joghatósága, hogy legkésőbb 3 hónapon belül hagyja abba ezt az eszközvásárlási programot és a már megvásárolt kötvényeket is adja majd el. Mindezen német alkotmánybírósági döntés alól azonban van egy fontos „kiút”, ami végülis reményt ad arra, hogy mégsem akad meg az EKB és vele együtt a német jegybank kötvényvásárlási programja, igaz a döntés értelmezése nem könnyű. Az EKB Kormányzótanácsa ma este 6-tól válságtanácskozást tart, amelyen értelmezik a bírósági döntést és kitalálják a további menetrendet.
Még nem késő regisztrálni az AI in Business rendezvényünkre!
Figyelmeztetést adott ki a WHO.
Már holnap szavazhat a szenátus.
Nemzetbiztonsági aggályokra hivatkoztak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A légvédelmet erősítik meg.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
