A legnépszerűbb, 30 éves fix kamatozású új amerikai lakáshitelek átlagos kamatlába a múlt héten 2000 szeptembere óta nem látott magasságba emelkedett, és ez 28 éves mélypontra vetette vissza a beadott jelzáloghitel-kérelmeket - derült ki egy szerdán közzétett felmérésből.
Az elmúlt két évben egyre kisebb összegre voltak jogosultak a friss lakossági hitelfelvevők, a keresetük ugyanis nem tudott lépést tartani az emelkedő kamatok miatt elszálló törlesztőrészletekkel. A fokozatos kamatcsökkenéseknek és a bankok által önkéntesen vállalt THM-plafonnak köszönhetően úgy tűnik, megérkezett a fordulat: másfél éve nem látott szintre emelkedett a lakossági hitelfelvevők (nominális) hitelezhetősége. Az átlagos és medián keresettel rendelkezőknél vizsgáljuk meg az alábbiakban a maximálisan felvehető összeg alakulását.
Nagy bejelentést tett szerdán az MNB az elsőlakás-vásárlóknak: esetükben a hitelfedezeti mutató valamikor jövő év első felétől akár 90%-ra is emelkedhet, ami azt jelenti, hogy 20% helyett 10% önerő is elegendő lesz a kiszemelt ingatlan megvásárlásához. Ennek kapcsán kíváncsiak voltunk arra, hogy mi jellemzi azokat a hitelfelvevőket, akik kisebb önerővel (és így nagyobb hitelösszeggel) igénylik a lakáshitelüket. Az MNB Makroprudenciális jelentéséből szemezgettünk.
Hatalmas transzformáció áll a bankpiac előtt, de a hitelek mellett a megtakarítási piaci termékek közvetítésében is a legjobb szeretne lenni a Bankmonitor, amely pénzügyi webshopként határozza meg magát. A lakáshitelpiac helyzetéről, a kamatplafonról és a készülő CSOK Pluszról is kérdeztük Sándorfi Balázs ügyvezető igazgatót és Huszár István társ-ügyvezetőt, akik mára piacvezetővé tették a 10. születésnapját ünneplő pénzügyi közvetítő céget.
1995 májusa óta nem látott mélypontra zuhantak az amerikai jelzáloghitel-kérelmek az elmúlt egy hétben, miután a kamatok 2000 novembere óta nem látott szintre emelkedtek.
Elkészült az MNB idei Makroprudenciális jelentése, amely az elmúlt év makroprudenciális és pénzügyi stabilitást érintő intézkedéseit veszi végig, emellett egy friss tervet is előkészít a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára. Valamikor 2024 első felében az eddigi 20%-ról 10%-ra csökkenne a rájuk vonatkozó önerő-előírás. Az első lakásvásárlókkal részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Elstartolt az ingatlan.com új lakásárindexe, amely hosszú és rövid távon mutatja be a lakáspiaci trendeket, ezen belül a lakóingatlanok árának változását országos és regionális szinten - derül ki a társaság keddi sajtótájékoztatóján Budapesten. A legfrissebb lakásárindex szerint az idei harmadik negyedévben 0,8 százalékkal mérséklődtek az országos átlagárak az előző negyedévhez képest.
Legalább egy kamatperiódus esetében (jellemzően a 10 évesnél) minden nagyobb hazai bank megfeleltette a lakáshitelét a kormány hétfőn életbe lépett 8,5%-os THM-plafon elvárásának. A kezdeményezés felgyorsította a kamatok csökkenését, így az átlagos kamatszint mintegy 0,8 százalékponttal került lejjebb egyetlen hónap alatt. Ezzel a Portfolio számításai szerint nagy átlagban 6%-kal csökkent a 20 éves lakáshitelek várható törlesztőrészlete, amivel a tavaly novemberiről a tavaly szeptemberi szintre kerültek vissza. Személyre szabott kalkulációhoz a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Vadiúj statisztikákat közölt az MNB a jelzáloghitelekről és azok hitelfedezeti mutatójáról. Nemcsak az derült ki, hogy egyre fiatalabbak a hitelfelvevők, hanem az is, hogy csökken az átlagos önerő, és a lakáshitelek 60%-át legalább 20 évre veszik fel az emberek.
Sorra jelentetik meg a bankok a ma érvénybe lépett 8,5%-os THM-plafon alatti lakáshiteleiket és a 12%-os kamatplafon alatti vállalkozói forgóeszköz-hiteleiket. A legtöbb banknál a 7,75-8,00 százalékos sávba került a lakáshitelkamat az eddig jellemző 8,00 százalék feletti szinttel szemben, de van olyan bank is, amely csaknem 7 százalékig vitte le a kamatát.
Október 9-én, most hétfőn lép érvénybe a kormány elvárása a bankok felé: a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket legfeljebb 12%-os kamattal kínálják a kezdeményezéshez csatlakozó hitelintézetek. Saját számításaink és a Pénzcentrum kalkulátora segítségével megvizsgáltuk ötfajta lakáshitel példáján, hogy forintban mekkora nyereséget jelenthet e változás a hitelfelvevők számára az eddigi piaci ajánlatokhoz képest. Arra jutottunk, hogy a tudatos hitelfelvevők nem sokat nyernek a THM-plafonnal, azok viszont igen, akik eddig sem hitelkamat vagy THM alapján választottak bankot maguknak.
Az Erste Bank, a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank is jelezte, hogy a jövő héttől megfelel a kormány kamatplafonra vonatkozó elvárásának. A négy hitelintézetet hamarosan újabbak követhetik.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. A mai műsor első részében azzal foglalkoztunk, hogy a kormány megint a kamatok környékén sertepertél, újabban önkéntes kamatplafonon keresztül gyakorolna hatást a hitelezésre. A tervezett intézkedés abból a szempontból is érdekes, hogy a Bankszövetség sincs elutasító állásponton. A témáról Palkó Istvánt, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjét kérdeztük. Műsorunk második részében a Gloster 2023. évi első félévéről beszéltünk Szekeres Viktorral, a cég igazgatósági elnökével. A harmadik blokkban pedig az OTP-ről volt szó, a legnagyobb magyar pénzintézet ugyanis nemcsak, hogy nemrég lekerült a háborút finanszírozó cégek ukrán listájáról, de még osztalékot is kivehetett az orosz leánybankjából, az viszont egyáltalán nem egyértelmű, hogy érdemes-e maradnia Oroszországban. Ezzel kapcsolatban Nagy Viktor, a Portfolio Részvény rovatának vezető elemzője volt a vendégünk.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter felszólította a bankokat, hogy vállaljanak aktívabb szerepet a hazai hitelezés élénkítésében, a tárgyalások önkéntes kamatsapkát tartalmazó első eredményeiről kedden számoltunk be. Ami a megállapodás másik felét, a hitelezés folyamatának a modernizációját illeti, ehhez a Független Pénzügyi Közvetítők Országos Szövetsége már ki is dolgozta részletes javaslatcsomagját. A lakáshitelezésben közel 50%-ban aktív szerepet játszó hitelközvetítők komoly hatékonysági tartalékokat látnak a hazai lakossági hitelezési gyakorlatban.
A lakossági és a vállalati hitelpiac is nagyon gyengén muzsikált augusztusban az MNB friss adatai szerint. A hitelállományok stagnálásközeli állapotban kerültek, az új lakáshitel-kihelyezés 7 éves mélyponton van, és kétséges, hogy a kormány friss kamatplafon-elvárása gyors áttörést hozna. Ami a betéti oldalt illeti, most már nem csak a lakosság, hanem a vállalatok számlaállománya is csökken. A lakossági bankszámlákról és betétekből 1828 milliárd forint párolgott el tavaly február óta.
A Portfolio múlt heti értesülésének megfelelően kamatplafont vezet be a kormány egyes új hitelekre. Igaz, csak „önkéntes alapon”: a jövő héttől a lakáshiteleket legfeljebb 8,5%-os THM-mel, a vállalkozói forgóeszköz-hiteleket pedig legfeljebb 12%-os kamattal kínálják azok a bankok, amelyek (például egy adóemeléstől való félelmükben) meg akarnak felelni a kormány elvárásának. A Gazdasági Versenyhivatal üdvözölte, a Magyar Bankszövetség támogatja az elképzelést, mi pedig megnéztük, mennyire kell megerőltetniük magukat a hitelintézeteknek a lakáshitelek területén. Mindössze három banknál találtunk olyan hitelt, amely már most „csont nélkül” megfelel a 8,5%-os elvárásnak.
Az önkéntes kamatplafonok kimozdíthatják a hitelpiacot a jelenlegi állapotából, a hitelfelvevők jobban járnak, ha egy alacsonyabb kamatszint alatt versenyeznének egymással a pénzintézetek – reagált a Gazdasági Versenyhivatal arra a bejelentésre, mely szerint az új vállalati- és a lakáshitelek esetén önkéntes kamatplafon bevezetését kéri a kormány a bankoktól. A Portfolio véleménye mindezzel kapcsolatban cikkünk végén olvasható.
Mint ahogy arról már mi is beszámoltunk, a kormány nemrégiben bejelentette, hogy jövő év januárjától elindul a CSOK Plusz. Bár számos tekintetben ez szigorodást jelent, az első lakást vásárló családalapítók számára a rendszer bőkezűbbé is válhat, ami kifejezetten jól is jöhet nekik, ugyanis e társadalmi rétegnél sokszor probléma, hogy a hitelfelvételhez nem rendelkeznek a minimálisan előírt 20 százalék önerővel. Így bár a gyorsan növekvő jövedelmük mellett képesek lennének a törlesztőrészletek fizetésére, a adósságfék-szabályozás miatt nem, vagy csak sokkal nehezebben tudnak hozzájutni a kiszemelt ingatlanhoz A Hitelintézeti Szemle júniusi tanulmányából csipegetve megnéztük, hogy mit tudunk jelenleg az első lakásvásárlókról.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy új fejezet nyílik a magyar bankok és a kormány közötti – az utóbbi hétben kiéleződő – vitában, ugyanis nem csak a bankadó, az extraprofitadó és a kamatstop jövője lesz kérdéses, hanem bekerül a kalapba egy elvárás azzal kapcsolatban is, hogy a bankok olcsóbb lakáshiteleket kínáljanak. Vendégünk Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője. A második részben azt jártuk körbe, hogy milyen hatása lehet a legnépszerűbb állampapír, a PMÁP kamatára annak, hogy a magyar nemzeti bank megemelte az inflációs előrejelzését. Szó volt arról is, hogy ha valakinek pénzre van szüksége, akkor melyik PMÁP sorozatot éri meg feltörni. Erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.
A kormány olcsóbb lakáshiteleket vár el a bankoktól akár egy új kamatsapka bevezetése árán is - tudta meg a Portfolio. A bankok viszont egyszerűbb és gyorsabb lakáshitelezési folyamatot lehetővé tevő szabályváltozásokat sürgetnek a kormánytól. A potenciális hitelfelvevők az alacsony kamatokban és az egyszerű, gyors hitelfelvételben egyaránt érdekeltek, nagy tétje van számukra a jövő héten folytatódó egyeztetéseknek. A hitelpiac egésze számára viszont egyértelműen előremutatóbb lenne, ha kamatsapkák helyett az end-to-end digitalizációról szólna a közeljövő. Izgalmasnak ígérkeznek a következő hetek a hitelpiacon.
A nigériai élelmiszerválság legyőzéséhez.
Jöhetnek a KSS-III-asok.
De összességében csökkentek az eladások.
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Távozik a guru a Berkshire Hathaway éléről.
Nyitrai Győzővel, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
