Az elmúlt években több ezer Ausztriában munkát vállaló költözött a nyugat-magyarországi Sopronba, hogy onnan ingázva járjon dolgozni osztrák munkahelyére. A koronavírus-járvány miatt azonban sokan közülük elvesztették állásukat, így munka híján Sopront is elhagyni kényszerülnek. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a megyei jogú város lakáspiacát az átlagnál is jobban érintheti a járvány - írja a Népszava.
Az elmúlt hetekben jelentősen lelassult az ingatlanpiaci üzletkötések száma, ám az Otthontérkép Csoport friss adatai szerint az elmúlt hetekben még nem történt érdemi árcsökkenés: a XIII. kerületben, Angyalföld városrészben az új építésű projekteknél mindössze 10-15 ezer forinttal csökkentek a négyzetméterárak.
A következő 12 hónap feltehetően nagyon más lesz, mint amit az elmúlt években tapasztaltunk. Friss videónkban erről is kérdeztük Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét.
Nemrég készítettünk egy átfogó felmérést arról, hogy az ingatlanpiaci elemzők és értékesítők mekkora árcsökkenésre számítanak a koronavírus-járvány miatt a hazai lakáspiacon. Ezúttal azonban arra vagyunk kíváncsiak, hogy az olvasóink szerint lesz-e visszaesés a hazai lakáspiacon, és ha igen, mekkora. A cikkben több kérdést is felteszünk, melyek mindegyikére várjuk a szavazatokat. Mondd el te is, mit gondolsz a hazai lakáspiac jövőjéről!
Több cikkünkben foglalkoztunk már azzal, hogy a koronavírus a lakáspiacot sem hagyja érintetlenül. Az első és legszembetűnőbb változás az Airbnb-vel kiadott lakásoknál jelentkezett, de hosszabb távon az értékesítési árakra is hatással lehet a járvány. Ennek érdekében 10 elemzőt és 40 értékesítőt kérdeztünk meg arról, hogy véleményük szerint hogyan változhatnak a lakásárak az előttünk álló évben. Cikksorozatunkban elsőként a budapesti lakásárakat és bérleti díjakat mutatjuk be arra fókuszálva, hogy milyen irányú és milyen mértékű árváltozást okozhat a koronavírus.
A következő hetekben egy átfogó cikksorozat keretében mutatjuk be 10 ingatlanpiaci elemző és több mint 40 ingatlanértékesítő véleményét arról, hogy mit gondolnak a koronavírus miatt kialakult helyzet lakáspiaci hatásairól. A sorozat első részeként az új építésű lakásokat nézzük meg a Budapesti Lakáspiaci Riport elmúlt 4 évben közzétett adatai alapján. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik budapesti kerületben drágultak legnagyobb mértékben az új építésű lakások és mi szól a további áremelkedés és mi a csökkenés mellett.
Év elején többször próbáltuk megbecsülni, hogy mekkora áremelést okozott a 27 százalékos lakásáfa az új lakások piacán, most viszont megjelent a téli hónapokra vonatkozó Budapesti Lakáspiaci Riport, amiből pontosan kiderül, hogy mekkora is volt a változás. Az adatbázis közel 24 ezer lakást tartalmaz, amelyek olyan fejlesztésekben találhatók, ahol 2019 negyedik vagy 2020 első negyedévében legalább egy szabad lakás elérhető volt.
Rengetegen kérdezték tőlünk az utóbbi napokban, hogy vajon mire számíthatunk a koronavírus kapcsán a hazai lakáspiacon, ezért a független szakmai szereplőktől kezdve, a fejlesztőkön és finanszírozókon át, a közvetítőkig és tanácsadókig számos szakértőt megkérdeztünk, hogy a válaszaikat összesítve kiértékeljük a jelenlegi helyzetet. A bizonytalanságot jól mutatja, hogy sokan még túl korainak találták, hogy bármit is mondjanak a lakáspiaci hatásokkal kapcsolatban, azonban vannak olyan folyamatok, amelyekről már most érdemes beszélni. Cikksorozatunk első részében a közvetítői, elemzői oldal várakozásait mutatjuk be.
Nemrég írtuk meg, hogy az egy évvel korábbi 100 milliárd helyett 2019 utolsó negyedévében már csak 50 milliárd forint volt a fejlesztők által elindított lakóprojektek összértéke. Ennek kapcsán a legnagyobb fejlesztőket kérdeztük meg, hogy a 27 százalékos lakásáfa bevezetése óta mit tapasztaltak eddig az árak és kereslet alakulásában és mire számíthatunk a jövőben a lakásfejlesztések számának tekintetében.
Az elmúlt években a hazai piacon kétségkívül az ingatlan volt az egyik legjobb befektetés. Az MNB azonban arra figyelmeztet, hogy hosszabb időszakot vizsgálva, a kockázatokat is figyelembe véve már nem egyértelmű, hogy befektetői szempontból mindig az ingatlan a legjobb döntés. A múlt ugyanakkor nem garantálja a jövőbeli hozamokat, éppen ezért arra voltunk kíváncsiak, hogy a jövőben mi várható a lakásbefektetések terén, milyen hozamokra számíthatunk és megéri-e most befektetési céllal lakást vásárolni.
A közelmúltban több cikk is megjelent arról, hogy a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) érdemben átrajzolta a hazai befektetési piacot 2019 júniusi bevezetése óta. A konstrukcióba a háztartások január végéig jelentős, mintegy 3400 milliárd forintot kitevő volument fektettek, ami nem meglepő a kedvező feltételei láttán. A MÁP+ amellett, hogy támogatja a háztartások megtakarítási rátájának magas szinten stabilizálódását, érdemi hatást gyakorol a hazai lakáspiacra is azzal, hogy tompítja a befektetési keresletet, különösen Budapesten. A fővárosi lakásárakat a kedvező makrofundamentumok mellett az erős befektetői jelenlét is fűtötte az elmúlt években, a lakásvásárlók 40-50 százaléka befektetési céllal volt jelen a fővárosi piacon. Ugyanakkor nem lehet elmenni azon gondolat mellett, hogy a „szuperállampapír” bevezetése megkésve jött, miközben időben is segíthetett volna. Az MNB már 2018 őszén hangsúlyozta, hogy a lakossági megtakarítások magas szinten történő stabilizálása kulcsfontosságú, amiben a lakossági állampapír stratégiának is fontos szerep juthat, valamint ugyanekkor már figyelmeztetett a budapesti lakóingatlanok túlértékeltségének kockázatára is.
Továbbra is a fa tüzelésű ingatlanok átlagos négyzetméterára a legalacsonyabb a piacon, míg a legmodernebb, megújuló energiát felhasználó fűtéssel szereltek akár hatszor többe is kerülhetnek. Az Otthon Centrum, legfrissebb adatokat feldolgozó elemzése szerint a legnépszerűbb továbbra is a hagyományos gáz cirkó fűtésű építmény, ami árban a fatüzelésű és a megújuló energiát felhasználó ingatlanok között helyezkedik el.
Az elmúlt évek magas bérdinamikájának köszönhetően számottevően megemelkedett a háztartások kereslete a különböző befektetések iránt. A megnövekedett kereslet általánosan tetten érhető volt az egyes befektetési eszközök árainak növekedésében (részvény-, lakásárak), illetve a lakossági állampapírok állományának emelkedésében is. A hozamok mellett azonban fontos a kockázatokat is figyelembe venni. Számításaink alapján az elmúlt 4-5 évben valóban az ingatlan volt a legjobb befektetés, mellyel a dinamikus lakásár-növekedés miatt 15-25 százalékos éves hozamot lehetett elérni. Merőben eltérő eredmény adódik azonban, ha sokkal hosszabb időszakot vizsgálunk: az ingatlanvásárlásnak az elmúlt 15 éves átlagos hozama mindössze 6 százalék volt, alacsonyabb, mint a bankbetétek vagy nagybani állampapírok hozama. Ráadásul a hozamok ingadozása miatt, az ingatlanbefektetés jóval kockázatosabb volt, mint a bankbetét, illetve a lakossági állampapír.
Hetedik éve tart a lakáspiac felívelő szakasza, de mostanra egyértelműen a konszolidáció időszaka zajlik – hangzott el az OTP Ingatlanpont mai sajtótájékoztatóján. Az áremelkedés lassulása viszont csupán árkorrekciót jelez az ingatlanpiacon, nem recessziót, ha pedig továbbra is növekednek a jövedelmek, néhány év stagnálás után ismét felpöröghet a kereslet. A lakáspiac legfontosabb folyamatairól, az ingatlanpiaci ciklusokról és a lakáshitelezés legfrissebb számairól beszéltek a szakértők.
Több mint a felét adták a családi házak a használtlakás-eladásoknak az előző év első 9 hónapjában, a forgalom pedig egyedül a községekben, szintén a családi házak körében növekedett. A családi házak népszerűségének növekedésében szerepet játszik a falusi CSOK is, de kulcsfontosságú tényező, hogy ezeknek az ingatlanoknak nem nőtt olyan ütemben az ára, mint a lakásoké – mutat rá friss elemzésében az OTP Ingatlanpont.
A világ legforróbb ingatlanpiacaként hivatkozik Magyarországra a Bloomberg, amit most a szuperállampapír kezdhet el lehűteni. A cikk a MÁP+ 5 százalék közeli hozamára hívja fel a figyelmet, ami jelentősen lenyomhatja a lakásáremelkedést.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését (DH-TB) amely szerint 2020 januárjában országosan 9917 ingatlanadásvétel bonyolódott. Az előző évekhez hasonlóan idén is mérsékeltebb tranzakciószámmal indult a piac, ráadásul a tavalyi év azonos hónapjához képest is visszaesés tapasztalható.
A Takarék Index elemzőinek előrejelzése szerint idén csökken a lakásárak emelkedési üteme, országos szinten 0 és 5 százalék közötti áremelkedés várható, miközben vidéken akár még árcsökkenés is előfordulhat. A prognózis szerint a fővárosban elsősorban az olcsóbb kategóriájú lakásoknál van tér az árnövekedésre. Új lakásból kevesebbet kínálnak, de a kereslet is mérséklődik, részben azért, mert a csökkenő hozamok és a MÁP+ megjelenése miatt a befektetőknek már nem olyan vonzó a magyar lakáspiac.
Az aggregált MNB lakásárindex szerint a harmadik negyedévben országos átlagban 1,3 százalékkal emelkedtek a lakásárak nominális alapon, míg az éves nominális növekedési ütem az előző negyedévben megfigyelt 17,8 százalékról 14,8 százalékra mérséklődött. Reálértelemben a lakásárak éves növekedési üteme országos átlagban 11,4 százalék volt a vizsgált időszakban.
2019 második felében még érezhetőbbé vált a fővárosi újlakás-piac – első félévben már tapasztalható – visszaesése a korábbi évekhez képest. A tavalyi év egészében 30 százalékkal csökkent a forgalom, az újonnan piacra kerülő kínálat pedig 20 százalékkal maradt el a 2018-as évitől. Az OTP legfrissebb Budapesti Újlakás Értéktérképe alapján, bár a piac nem fagy be, tartósnak ígérkező konszolidáció látható a megelőző évek szárnyalása után.
A profit kis részét helyezik csak eredménytartalékba.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Korrupciós ügybe keveredett az ukrán agrártárca vezetője.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
