Új szolgálati formát indít el a Magyar Honvédség, amely az Önkéntes Katonai Szolgálat névre fog hallgatni; a programba elsősorban azokat a fiatalokat várják, akik nem nyertek felvételt az általuk választott felsőoktatási intézménybe – mondta el egy mai sajtóeseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter.
Béremelés fejében újra adócsökkentést ajánl a kormány a vállalkozásoknak. A pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek elmondta: már megkezdték az egyeztetés előkészítését a szociális partnerekkel. Varga Mihály közlése szerint a kormány olyan megállapodást szeretne, amely legalább 2024-ig elrendezi a minimálbér-emelés és az adócsökkentés kérdését.
A minmálbér 200 ezer forintra emelésével a szakmunkás-bérminimum mintegy 250 ezer forintra nőne - mondta a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke szerda reggel az M1 aktuális csatornán a nemzeti konzultációról szólva.
A magyar munkavállalók a magyarországi székhelyű munkaadójukkal szemben hivatkozhatnak a magyar bíróságok előtt azon tagállamok minimálbérre vonatkozó előírásainak megsértésére, amelyekben kiküldetésben dolgoznak - ismerteti az Európai Unió Bírósága sajtóközleményében a luxembourgi székhelyű testület csütörtöki döntéséről.
A minimálbér tervezett emelése számos vállalkozás számára a véget jelenti majd – nyilatkozta a Növekedés.hu-nak Gulyás József, a Joint Venture Szövetség kijelölt ügyvezetője alelnöke, a szervezet KKV Bizottsága elnöke.
A kormány a Facebook oldalán közzétette a most induló nemzeti kozultáció kérdéseit. A kérdőívek postázása ma indul és a válaszokat augusztus 25-ig várják.
Ha a minimálbér 200 ezer forintra nőne, a gyed plafonja bruttó 280 ezer forintra, vagyis nettó 210 ezer forintra emelkedne – mondta Szalai Piroska, a KINCS szakértője a Magyar Nemzetnek.
A kormány véglegesítette az alapvetően gazdasági ügyeket tartalmazó nemzeti konzultációt - jelentette be szerda délután Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.
Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.
Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint a 200 ezres minimálbér mögötti elgondolás helyes, mert a nemzetközi trendek ebbe az irányba mutatnak, de az államnak gondolkodnia kell azon, hogyan kompenzálja ezt a hirtelen lépést.
Ki ne örülne annak, ha 20%-kal nőne a fizetése egyik napról a másikra? A megdöbbentő válasz az, hogy alig valaki. Ilyen mértékű béremelésnek ugyanis három veszélye van a válság után: a megtépázott mérlegű cégeknél megjelenik vagy még jobban terjed a fehér boríték, a kevésbé termelékeny vállalatok csőd közelébe kerülhetnek, illetve a már most is vészesen magas infláció miatt ár-bér spirál alakulhat ki. Persze sokan szívesen aggódnának ezeken a problémákon 20%-kal magasabb fizetésért cserébe. Ugyanakkor ezek a feszültségek hosszabb távon a munkahelyeket és a megélhetést veszélyeztethetik, vagyis ha a bérek tartósan és gyorsan emelkednek, akkor abból kevesebbet profitálnak a dolgozók, mint gondolják.
Az állami szférában dolgozók - közalkalmazottak, köztisztviselők, pedagógusok, rendvédelmi és a szociális ágazatban dolgozók, valamint az állami vállalatok alkalmazottai - a fluktuáció megállítása érdekében béremelést és érdekegyeztetést követelnek - hangzott el több szakszervezet közös sajtótájékoztatóján csütörtökön Budapesten a Miniszterelnökségnek helyet adó Karmelita kolostor előtt.
Ha tovább csökkennek a munkaadók terhei és a gazdaság visszatér a dinamikus növekedési pályára, akkor két év múlva elérhető a 200 ezer forintos minimálbér szintje – mondta az InfoRádiónak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára.
A szakszervezetek - nem meglepő módon - támogatják, de a munkaadói oldal sem tartja ördögtől valónak - ez derül ki az Index körképéből, ahol az érdekképviseleti vezetők értékelték a 200 ezer forintos minimálbér bevezetésének lehetőségét.
Orbán Viktor miniszterelnök váratlanul a csütörtöki Kormányinfó vendége volt, ahol ismertette a szerdai kormányülés döntéseit. Ezek egyike volt például, hogy új nemzeti konzultációt indít a kormány a gazdaság újraindításáról.
Közjószág-e a gyermek? Igen, felelik a demográfiai öregedés következményeinek enyhítésére törekvő azon közgazdászok és szociológusok, akik úgy kívánják növelni a termékenységet, hogy – bizonyos feltételek teljesülése esetén – több nyugdíjjal kecsegtetik az anyákat (vagy általában a szülőket).
Az infláció emelkedése a következő hónapokban teljesen elviszi a minimálbér és a garantált bérminimum idei, 4%-os emelését, vagyis az idei lehet az első év hosszú idő után, amikor stagnál, vagy akár csökkenhet is a legkisebb bérek vásárlóereje. A teljes nemzetgazdaságban ugyanakkor továbbra is gyorsan, 10%-kal nőnek a keresetek, mégis kérdéses, hogy mikor emelkedik újra a minimálbér és a bérminimum. Sem a Pénzügyminisztérium, sem az ITM nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy a nemzetgazdasági reálbérek gyors növekedéséből profitálhatnak-e a minimálbéresek az év második felében. Annyi biztos, hogy a VKF következő ülésein fel fog merülni a minimálbéresek kompenzálásának kérdése, ami a munkavállalói oldal képviselői szerint sürgető, míg a munkaadók várnának a béremeléssel addig, amíg kiderül, hogyan teljesít a gazdaság.
Legalább 15 dolláros órabért szeretnének elérni tizenöt amerikai nagyvárosban a McDonald’s pénztárosai és szakácsai, ezért pedig hajlandók akár sztrájkolni is. Ráadásul az akciót a vállalat éves közgyűlésének időpontjára időzítették.