2023-ban a 20-64 évesek tényleges heti munkaideje (főállásban) átlagosan 36,1 óra volt az EU-ban, írja az Eurostat. A magyarok ennél többet dolgoztak.
Négynapos munkahéttel kísérletezett néhány brit cég, a gyakorlat olyannyira bevált, hogy sok cég hosszú távon is átállt az új munkarendre - derül ki az Autonomy think-tank friss jelentéséből, melyet a CNBC szemlézett.
A teljes állásban dolgozók esetében az éves munkaórák átlagos száma Észtország mellett Magyarországon volt a legmagasabb tavaly az EU-ban, ha a heti munkaórák maximálisan megengedett számát összevetjük az egy évre minimálisan járó szabadságnapok, illetve a munkaszüneti napok számával – derül ki az Eurofound jelentéséből. Eszerint 2022-ben átlagosan 1856 órát – 8 órás munkanappal számolva 232 napot – dolgoztak a magyarok, miközben az EU-ban átlagosan 1714 órát tett ki a munkaórák száma tavaly, vagyis éves szinten közel 18 munkanappal kevesebbet dolgoztak átlagosan az unióban a magyar munkavállalókhoz képest.
A Goldman Sachs nagyban küzd azért, hogy minél több dolgozót visszacsábítson az irodákba, a notórius irodakerülőkre külön figyelmet fordít – írja a Bloomberg.
Egy friss kutatás nem annyira meglepő eredményei szerint egy héten csak négy napot dolgozók munka és magánélet egyensúlya sokat javult, érdekes azonban, hogy a kiégési arányok emelkedtek, és a munkavállalók munkával való elégedettsége csökkent, igaz, a bevezetés előttihez képest így is jobbak a számok – írja a Bloomberg.
A brit védelmi minisztérium úgy tudja, egyre több, állami hátterű orosz üzleti csoport kéri azt a Kremltől, engedélyezze a hatnapos munkahetet – számol be a hírről a Sky News.
Az elmúlt hetekben ismét felélénkült a rövidebb munkahét lehetőségéről szóló párbeszéd, vélhetően a példátlan méretű brit "emberkísérlet" kapcsán, aminek keretein belül több ezer brit munkavállaló és mintegy 70 vállalat kezdi meg a négynapos munkahét kipróbálását. A téma eredetileg a koronavírus-járvány alatt került a reflektorfénybe, és egyes kísérleti projektek, mint például itthon a Magyar Telekomé is, nem terveznek bércsökkentést, amennyiben a négynapos munkahét alatt is sikerül fenntartani a megfelelő termelékenységi szintet. A davosi fórumon felszólaló miniszterek és nagyvállalati vezetők szerint pedig nem csak a termelékenység fenntartása és növelése, de számos egyéb előny is származhat a négy napos munkarendre való áttérésből.
Egy friss jelentés szerint 2016-ban 745 ezer ember halt meg a túlórázáshoz köthető stroke-ban és szívbetegségben.
Mi lenne, ha kapnánk egy újabb szabadnapot a héten? Ez az a kérdés, ami régóta foglalkoztatja az embereket, de a nagy technológiai fejlődés ellenére mégsem igazán csökkennek a munkaóráink. A történelem viszont szolgáltat egy nagyon tanulságos esetet ezen a téren: az Egyesült Királyságban volt egy olyan átmeneti időszak, amikor országos szinten bevezették a háromnapos munkahetet. Persze nem azért, hogy az emberek lazíthassanak, hanem kényszerből, mert bizonytalan volt az áramellátás. Meglepő módon a baljós gazdasági előrejelzések mind tévesnek bizonyultak: a kibocsátás közel sem esett vissza annyira, mint várták. Mindez különösen érdekes vetületet ad a rövidebb munkahétről szóló diskurzusnak, ezért megpróbáljuk az alábbi cikkben részletesen elmesélni, hogy akkor pontosan mi is történt.
A négynapos munkahét időről időre napirendre kerül. A koronavírus megjelenése okozta gazdasági válságban világszerte több cég is bevezette a modellt ideiglenesen, megelőzendő a tömeges elbocsátásokat, illetve költségcsökkentés céljából. Van arra is példa - Magyarországon is - hogy a rövidített munkahét nem a válságkezelés eszköze, jól bevett gyakorlat, amely növeli a munkavállalók elégedettségét, produktivitását, lojalitását. Szakértő segítségével jártunk utána, vajon mi lehet az oka, hogy a modell nem terjedt el széles körben ez idáig, van-e arra kilátás, hogy ez változzon, és bemutatunk néhány jól működő magyarországi modellt is.
A fogyasztási cikkeket gyártó óriáscég, az Unilever bejelentette, hogy első körben Új-Zélandon bevezetik a négynapos munkahetet, ezzel növelve a dolgozók jólétét és nem utolsó sorban a termelékenységet – számol be a hírről a Bloomberg.
Arra kéri a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall a tagintézményeit, hogy csökkentsék munkanapjaik számát heti négy napra annak érdekében, hogy ne legyen szükség tömeges elbocsátásokra – számol be a World Economic Forum. A német munkaügyi miniszter nyitott a javaslatra, de sokan ellenzik.
Utoljára áprilisban volt olyan alacsony a MÁP+ heti jegyzése, mint a múlt héten, ahogy akkor, most is a rövid munkahét játszhatott szerepet a gyengébb keresletben.
Januárban robbant a hír, hogy Európában először Finnországban vezetik be a négynapos munkahetet. Néhány nappal később kiderült, hogy erről szó sincs. Egyelőre egy országban sem vezették be a fix, négynapos munkahetet, de pozitív példákat Magyarországon is találni. Megkérdeztük a budapestieket, szerintük van-e esély itthon a rövidebb munkahétre, kivitelezhető lenne-e, valamint ők maguk el tudnák-e látni a feladataikat négy nap alatt.
Finnország új, 34 éves női miniszterelnöke a 4 napos, napi 6 órás munkahét bevezetését szeretné elérni – kapta fel a sajtó ezt a hírt ma. Nem kellett sokat várni a finn kormány cáfolatára.
Ha összejön, a finnek lehetnek az elsők között Európában, ahol bevezetnék a négynapos munkahetet – legalábbis ez a terve a finnek új, 34 éves miniszterelnökének - írja a CNBC.
Levelet küldenek 10-12 országnak.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Pótolhatatlan veszteség.
A tavaszi sokk hatásai a piacra és az árakra. Az NGM elemzése.
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
