A szociális szövetkezetek és a szociális gazdaság "kiváló terepet" jelentenek arra, hogy az elsődleges munkaerő-piacon elhelyezkedni nem tudó embereket a gyakorlatban is munkára késszé és képessé tegyék - mondta Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára kedden Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA-KTI) szakmai konferenciáján.
A szociális konzultáció kérdőívéből az olvasható ki, úgy szigorítaná a kormány a védett kor intézményét, hogy a jelenleg nyugdíjkorhatárhoz igazodó életkorhatárt fixen 55 évben húzná meg. A szigorítás viszont ellentétes lehet a foglalkoztatás-bővítés célkitűzésével. Értékválasztási dilemmákat is tükröznek azok a pontok, amelyek azt a kérdést teszik fel, segély helyett munkát, pénzbeli szociális segély helyett szükségcsomagot kapjanak-e a rászorultak. A foglalkoztatás és szociális ellátórendszer fontos kérdéseit leegyszerűsítve teszi fel a Szociális Konzultáció kérdőíve, ezért megpróbáltuk kibontani a mögöttük húzódó gazdaságpolitikai dilemmákat.
Az Nemzetgazdasági Minisztériumon (NGM) belül működő munkaügyi államtitkárság mellett jövő januártól létrejön az egy új, kizárólag a közmunka programokra szakosodott államtitkárság a Belügyminisztériumban (BM) - értesült a Magyar Nemzet.
A kormány a május 25-i ülésen tárgyalja második olvasatban a korábban április 30-ig elkészíteni ígért nemzeti munkatervet - közölte az Index kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium. A Nemzeti Munka Terv dedikált célja lenne, hogy megmutassa az utat és teendőket a 2020-ra megteremtendő egymillió új munkahelyhez.
Nem változik a szabadság időtartama - jelentette ki Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár az MTV Ma reggel című műsorában. A szabadságnapok csökkentését az áprilisban bejelentett bürokrácia csökkentő terv vetette fel arra hivatkozva, hogy a környező versenytárs országokban alacsonyabb az alapszabadság napjainak száma.
Márciusban 2 millió 662 ezer fő volt foglalkoztatott a nemzetgazdaságban a legalább öt főt foglalkoztatóknál, azaz az egy évvel korábbinál 0,7 százalékkal többen - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal ma közzétett adataiból. A versenyszférában a foglalkoztatotti létszám az egy évvel korábbihoz képest 2,7 százalékkal növekedett, a költségvetési szektorban viszont 4,4 százalékkal csökkent a létszám. Bár a versenyszférában az utóbbi hónapokban hasonló ütemben bővülget a létszám, az elmúlt egy év adataiból az látható, hogy a 2010 év elején megindult foglalkozatás-bővülés a tavalyi év közepén megtorpant, és azóta is nagyjából stagnálás jellemző, a növekedési ütem pedig feleakkora, mint a létszámcsökkenés üteme volt, ezért még mindig messze járunk a válság előtti foglalkoztatottságtól.
A keresetek márciusi alakulását meghatározta, hogy az év eleji bónuszkifizetések kifutottak, a nemzetgazdaság bruttó bérei 1,4 százalékkal estek vissza, de ezen belül a rendszeres keresetek tovább nőttek. A nettó bérek 1,7%-os éves emelkedése viszont kevés volt ahhoz, hogy a márciusban 4,5%-os inflációt ellensúlyozni tudja, így a reálbérek újból visszaestek 2,7%-kal.
Hatalmas szakadék tátong az európai fiatalok külföldi munkavállalási kedve és a munkaerő tényleges mobilitása között - ez az egyik nagy tanulsága az Eurobarometer pénteken ismertetett felmérésének. A fiatalok ugyanis hajlandóak lennének külföldön munkát vállalni, ám még mindig túl sok akadállyal szembesülnek - írja összefoglalójában a Bruxinfo.
A krónikus szakemberhiány megszüntetésére Németországnak a következő években kétmillió képzett bevándorlóra lenne szüksége - jelentette ki a német munkaügyi hivatal vezetője a Die Welt német konzervatív napilapban a hétvégén.
Az Európai Unióban legnagyobb mértékben, 3 százalékkal bővülhet Magyarországon a teljes foglalkoztatás 2011-ről 2012-re. A statisztikai számokat főként a közmunkaprogramok nyomják fel - jegyzi meg az Európai Bizottság pénteken közzétett tavaszi prognózisában -, amely programokban a részmunkaidős közfoglalkoztatás dominál, ezért mérsékeltebb a teljes (munkaidőre számított) foglalkoztatási hatás (3%). A tágabb, európai kép nem túl biztató: bár egyedül a portugáloknál romlik tovább a foglalkoztatás, a munkanélküliség jelentősebb enyhülését csak a balti államokban várja Brüsszel, ahol egyébként is legmagasabb, 15-20 százalékos rátáról indulnak válság után.
Gyakorlatilag munkaerő-piaci sokkterápia fog lezajlani egy olyan gazdaságban, ahol a peremfeltételek rendkívül rosszak - mondta Parragh László, a Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Hírszerzőnek adott interjújában értékelve a kormány megkezdett intézkedéseit. Parragh úgy véli, a kormány számára nincs más út, mint a munkaerőpiac megkezdett átalakításának végrehajtása. Az állami juttatások visszafogása szerinte a gazdaságot mindenképpen pozitív irányba löki, a kérdés az, hogy ennek mennyi a humánköltsége. A béremelések kikényszerítését nem kellene erőltetni az MKIK elnöke szerint, mert ez vállalkozások csődjéhez vezethet.
A Tárki legfrissebb kutatása szerint a rendszerváltás óta nem látott magasságra emelkedett a migrációt tervezők aránya: a felnőtt magyar lakosság hatoda gondolkodik külföldi munkavállaláson, vagy az ország végleges elhagyásán.
Függetlenül azoktól a félelmektől, megrohamozzák-e az osztrák és német munkaerőpiacot a kelet-európaiak, az öreg kontinensnek hosszú távon szüksége van a külföldi munkavállalók beáramlására jóléti rendszere fenntarthatóságának, de versenyképességének megőrzésére is. A jól ismert demográfiai problémákat számszerűsítve kiderül, a munkaképes korú lakosság lélekszáma minden uniós országban csökkenni fog. Többekben drasztikus lesz a visszaesés 10 év alatt, miközben demográfiai összetétel erősen eltolódik az idős korosztály felé. A migrációval szembeni ódzkodást ráadásul nem erősítik meg gazdasági adatok: a fő célországokban eddig nem nőtt a bevándorlók miatt a munkanélküliség, nem estek a bérek. A legnagyobb fejtörést épp az elhagyott országok számára jelenti a migráció, a fejlett országokban remélt jobb lehetőségek elszipkázhatják a képzett munkaerőt, és visszavethetik a feltörekvő országok növekedési esélyeit.
Minden eddiginél nagyobb és minden képzeletet felülmúlóan nagy közmunkaprogramokat fog indítani a kormány - mondta Szijjártó Péter a miniszterelnök szóvivője az MTV Az Este című műsorában. Nyilvánvalóan nem cél, hogy valaki élete végéig közmunkát végezzen - mondta a szóvivő, azt viszont nem engedheti meg jelenleg az ország magának, hogy a munkanélküliek hosszú hónapokon át munkanélküli segélyből éljenek.
Áprilisban másfélszer annyi új állást jelentettek be a munkáltatók, mint egy hónappal korábban; a csaknem 65 ezer új állásból azonban 45 ezer államilag támogatott állás volt, és csak 20 ezer a piaci. A nyilvántartott álláskeresők száma 612 ezer fő volt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint. Az álláskeresők száma áprilisban csökkent ugyan az előző hónaphoz képest, de a tavaly ilyenkor regisztráltnál még mindig magasabb. Az NFSZ adataiból számítható munkanélküliségi ráta év elején volt csúcson, múlt hónapban némileg már csökkent. Az adatokból kiolvasható összkép nem sok javulást mutat az egy évvel korábbihoz képest.
Áprilisban is gyorsan szaporodott az álláskínálat az Európai Unióban. A Monster Európai Foglalkoztatási Mutató (MEIE) kedden megjelent kiadása szerint áprilisban az EU-ban 26 százalékkal több állást hirdettek az internetes munkaközvetítő oldalakon, mint tavaly áprilisban, illetve 4 százalékkal többet, mint márciusban.
Magyarország az álláskeresési járadék folyósításának 90 napra csökkentésével "egyfajta negatív rekordot állítana be" az Európai Unióban, mivel a többi tagállamban jellemzően fél-egy év között van a munkanélküli ellátás folyósítási ideje - mondta Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős uniós biztos az MTI-nek.
Harmincezer embert bocsáthatnak el a következő időszakban a román állami vállalatoktól - közölte Dumitru Costin román szakszervezeti vezető, aki részt vett pénteken a Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttségével folytatott megbeszélésen - tudósít az MTI.
Alaptalannak nevezte a munkaerőpiac megnyitásával kapcsolatos németországi aggodalmakat Andor László. Az Európai Bizottság foglalkoztatáspolitikáért felelős magyar biztosa a Handelsblatt pénteki számában megjelent cikkében úgy ítélte meg, hogy valamennyi országnak előnye származik munkaerőpiacának teljes megnyitásából.
Kissé tovább emelkedett, 11,6% volt a munkanélküliség az első negyedévben, miközben várakozás konszenzus szerint az volt, hogy a ráta nem változik. Az év eleji "holtszezon" lecsengése után a foglalkoztatás javulhat, a kormányzati intézkedések hatására viszont, amely szigorítaná a munkaerőpiacról való kivonulás feltételeit, a munkanélküliek száma magas maradhat.
2011 első negyedévében tovább romlott a foglalkoztatottság Magyarországon az előző negyedévhez képest. A tavalyi év első három hónapjához képest pedig csak minimális volt a javulás. A 15-74 éves korú népességben 3 millió 732 ezren voltak foglalkoztatottak a Központi Statisztikai Hivatal mai adatai szerint, mintegy 72 ezer fővel kevesebb, mint az előző negyedévben, ami vélhetően még mindig annak tudható be, hogy az új közfoglalkoztatási rendszer nem indult be teljesen az év első negyedévében.
Az egy évvel korábbi időszakhoz viszonyítva csak minimális javulás történt, 0,4 %-kal javult a foglalkoztatottság és 1,6%-kal csökkent a munkanélküliek száma. Ugyanakkor a munkanélküliségi ráta 11,6% volt a januártól márciusig tartó időszakban, vagyis ismét kissé magasabb lett, bár még némileg alatta marad az egy évvel korábban ebben az időszakban tapasztaltnak. Összességében az év első három hónapjában a tavalyi mélyponthoz képest csekély mértékben kedvezőbb a foglalkoztatás helyzete Magyarországon. Az év eleji szezonális ("holtszezon") hatásokat leszámítva is az látható, hogy még a 2009-es azonos időszaki szintektől is bőven le van maradva a foglalkoztatás.