2026. június 03. 09:25 | Portfolio
OECD: érkeznek a sokkok, lassú növekedés vár Magyarországra
A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6%, 2027-ben pedig 2% lesz - áll az OECD friss elemzésében.
2026. június 03. 09:25 | Portfolio
A magyar GDP növekedése 2026-ban várhatóan 1,6%, 2027-ben pedig 2% lesz - áll az OECD friss elemzésében.
2026. május 17. 12:00 | Szabó Dániel
A fejlesztési együttműködésnek egy egyszerre szűkülő forrásokkal, geopolitikai feszültségekkel, adósságválságokkal és rekordmagas humanitárius szükségletekkel terhelt világban kell újra meghatároznia saját szerepét – ez volt az OECD párizsi konferenciájának egyik fő üzenete. A globális fejlesztési együttműködések jövője egyre kevésbé írható le a hagyományos donor–kedvezményezett logikával: a partnerországok nagyobb beleszólást kérnek, a globális Dél alternatív intézményi és finanszírozási útvonalakat épít, a donorországokban pedig erősebb politikai igazolásra van szükség. A fejlesztési rendszer jövője így azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből világosabb célokra, mérhetőbb hatással, jobban összehangoltan és a partnerországok saját prioritásaihoz közelebb működni.
2026. május 17. 09:00 | Szabó Dániel
Az elmúlt másfél évtizedben ötszörösére nőtt a stratégiai ásványkincsek exportját korlátozó intézkedések száma, és mára a globális kobaltkereskedelem mintegy 70 százalékát érinti valamilyen megszorítás – derül ki az OECD legfrissebb adataiból. A kitermelés és feldolgozás továbbra is rendkívül koncentrált: Kína a ritkaföldfémek és a grafit világpiacának nagyjából 70 százalékát uralja, egyes fémeknél pedig 90 százalék feletti a részesedése. A fejlett gazdaságok egyre nehezebben diverzifikálják beszerzéseiket, miközben az elektrifikáció, a mesterséges intelligencia és a védelmi ipar felfutása tartósan növeli a keresletet a kritikus nyersanyagok iránt. Az Európai Unió ugyan egyre több eredményt tud felmutatni, de a kilátások így is egyre sötétebbek.
2026. május 16. 14:00 | Szabó Dániel
A hagyományos segélyalapú fejlesztési modellt egyre inkább egy tranzakcionálisabb, kereskedelmi és iparpolitikai logikára épülő rendszer váltja fel, miközben a nyugati donorországok – élükön az Egyesült Államokkal – visszavágják támogatásaikat – figyelmeztettek az OECD konferenciáján a szakértők. A vita középpontjában az áll már, hogy a magántőke nem tölti be automatikusan a kieső állami források helyét, különösen mivel sok afrikai, ázsiai és latin-amerikai projekt nem áll készen nemzetközi befektetések fogadására. Kínai és afrikai szakértők egyaránt amellett érveltek, hogy a fejlődő országoknak az önálló kapacitásépítésre, a helyi ipar megerősítésére és a technológiai ugrásra kell összpontosítaniuk. A konferencia egyik kulcsüzenete volt, hogy a fejlesztéspolitikának nem csupán új finanszírozási eszközökre, hanem új politikai narratívára is szüksége van, mivel a hagyományos Észak–Dél viszonyrendszer gyökeresen átalakulóban van.
2026. május 11. 19:31 | Portfolio
Az egyik legnagyobb dán hajózási társaság, a D/S Norden egész éves üzleti tervét arra az eshetőségre alapozza, hogy a Hormuzi-szoros az év végéig lezárva marad. Ez jól mutatja, milyen mértékben írta át az iráni konfliktus a nemzetközi tengeri áruszállítás kilátásait - írta a Bloomberg.
2026. május 10. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István
Az OECD már évtizedek óta vizsgálja a környezeti problémák gazdasági következményeit, és elemzései szerint a környezetvédelmi tétlenség költségei sokszor meghaladják a megelőzés ráfordításait. A Dasgupta-jelentés ezt tovább erősíti azzal, hogy a gazdaságot a természeti tőke szerves részeként értelmezi, és rámutat: a hagyományos mutatók, mint a GDP, nem tükrözik a valódi társadalmi jólétet. Az ENSZ és az EU friss jelentései egyaránt arra figyelmeztetnek, hogy a biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás kezelése alulfinanszírozott, miközben a károk egyre gyorsabban halmozódnak. A szabályok végrehajtásának hiányosságai és a rövid távú gazdasági döntések hosszú távon komoly versenyképességi és pénzügyi kockázatokat okoznak. Mindez azt mutatja, hogy a tétlenség nem semleges állapot, hanem egyre növekvő, rendszerszintű gazdasági veszteségforrás.
2026. május 06. 16:04 | Portfolio
A szlovák kormánykoalíción belül komoly feszültséget okoz a 13. havi nyugdíj jövője: míg a Smer és az SNS az ellátás célzottabbá tételét szorgalmazza, a Hlas-SD a koalíció felbontásával fenyeget, ha hozzányúlnak az általuk létfontosságúnak tartott választási ígérethez – írja az Aktuality.sk. Szlovákia költségvetési gondokkal küzd, ebből a szempontból érthető a tetemes összeget (csaknem évi 1 milliárd eurót) igénylő 13. havi juttatás átalakításának felvetése. Erik Tomáš, a munka, szociális- és családügyi miniszter azonban úgy véli, a mostani szabályok módosítása akár a 13. havi nyugdíj teljes megszüntetéséhez is elvezethet, ezért erre az útra nem szabad rálépni.
2026. április 28. 10:00 | Szabó Dániel
A globális minimumadó sok vállalat számára nem jelent tényleges adófizetési kötelezettséget, miközben jelentős adminisztratív terhet ró rájuk – mondja Sánta Miklós, az EY adótanácsadói üzletágának partnere. Míg szerinte az ügyfelek mintegy 85 százaléka egyáltalán nem fizet kiegészítő adót, addig a rendszer bonyolultsága és költségei egyre komolyabb problémát jelentenek. Craig A. Hillier, az EY globális nemzetközi adó- és tranzakciós szolgáltatások vezetője ezzel párhuzamosan azt állítja, hogy a „globális” minimumadó valójában nem globális, és inkább az adóverseny korlátozásáról szól, mint a az adóalaperózió elleni fellépésről.
2026. március 26. 14:51 | Portfolio
Az OECD frissített globális gazdasági előrejelzése is megerősíti, hogy a közel-keleti fegyveres konfliktus újra felélesztette az infláció rémét. Ráadásul éppen akkor fékezte meg a világgazdaságot, amikor az az év elején erősödni látszott - tudósított a Bloomberg.
2026. március 26. 11:19 | Portfolio
Az OECD friss előrejelzése szerint az Egyesült Királyság GDP-növekedését fél százalékponttal rontották, ami a fejlett világ egyik leggyengébb teljesítményét vetíti előre 2026-ra. Az energiaárak emelkedése különösen érzékenyen érinti a szigetországot.
2026. március 01. 11:30 | Szabó Dániel
Miközben az Európai Unió a belső piacán a szolgáltatások szabad áramlására épít, a külső partnerek felé az elmúlt években egyre szigorúbb szabályozási környezet rajzolódik ki – derül ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentéséből. A szolgáltatáskereskedelmi index szerint Európában 2014 és 2025 között több mint 5,7 százalékkal emelkedett a szolgáltatáskereskedelmi korlátozottság, és tavaly globálisan is több volt az új korlátozás, mint a piacnyitás. A jelentés alapján Magyarországon is történtek olyan változások – a kiskereskedelmi árrésstoptól az audiovizuális szabályokon és a külföldi szakemberek tartózkodásán át a befektetések ellenőrzéséig –, amelyek ebbe az irányba mutatnak. Pedig ezek jelentősen visszafoghatják a növekedést.
2026. február 17. 07:00 | Pálszabó Tibor, Puzder Filip, Szűcs Tamás
Az OECD a 2026-os évtől új szabályozást vezetett be a globális minimumadó kapcsán, amely pozitív hatással lehet a magyarországi adókedvezmények rendszerére. Hogy milyen kihívásokat és lehetőségeket hoz a változás, és hogyan reagálhatnak erre a vállalatok és a gazdaságpolitika, ezt tekinti át a cikk.
2026. február 05. 18:50 | MTI
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nagyra értékeli a bolgár kormány eredményes elkötelezettségét a csatlakozáshoz a szervezethez, és reméli, hogy ez még az idén meg is történhet - jelentette ki Mathias Cormann, az OECD főtitkára csütörtökön Szófiában, ahol bemutatta az OECD legfrissebb jelentését a balkáni ország gazdaságáról.
2026. február 02. 16:00 | Gulyás Veronika
Az ingatlanokon keresztül a klímaváltozás már közvetlenül érinti a családok vagyonát, lakhatási biztonságát és havi kiadásait, hatásai pedig begyűrűzhetnek a biztosításba, a hitelezésbe és a lakásárakba – írja tanulmányában az OECD. A szervezet 34 tagországában 111 ezer milliárd dollárra becsüli az ingatlanvagyon értékét, ami a teljes GDP közel kétszerese, miközben az épületek a globális, energiához köthető kibocsátások 37%-áért felelnek. Az OECD ezért négy ajánlást fogalmazott meg arról, hogyan lehet klímaválságállóvá tenni a házakat, és hogyan csökkenthetőek az éghajlattal összefüggő globális gazdasági károk.
2026. január 28. 13:00 | Szabó Dániel
Magyarország vízbiztonságát egyre inkább egyszerre formálja a külföldről érkező vízhozamok bizonytalansága, a klímaváltozás gyorsuló hatása, az elöregedő infrastruktúra és a szabályozatlan vízhasználat. Ebben a rendszerben az illegális kutak tömeges jelenléte nem marginális probléma, hanem a fenntartható vízgazdálkodás egyik kulcskérdése: torzítja az adatszolgáltatást, gyorsítja a felszín alatti készletek kimerülését, és aláássa azokat a gazdasági és szabályozási eszközöket, amelyekkel a vízhasználatot a megváltozott éghajlati feltételekhez kellene igazítani – állapította meg az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a magyar vízkészletekről. A most kiadott jelentésük szerint a víz nemcsak környezeti, hanem makrogazdasági erőforrás, amely nélkül jelentősen visszaeshet a GDP is. Az aszály negatívan hat az agrártermelésre, az iparra, az energiabiztonságra és a pénzügyi stabilitásra is. Ebben a keretben a szabályozatlan vízkivétel visszaszorítása, a felszín alatti készletek védelme és a vízmegtartás erősítése nemcsak környezetpolitikai, hanem gazdaságstratégiai kérdés is.
2026. január 24. 14:00 | Farkas András
Érvényesül-e a nyugdíjrendszerben a nemek közötti egyenlőség? A válasz mindenekelőtt attól függ, hogy érvényesül-e a munkaerőpiacon ez az egyenlőség? Egyenlő munkáért egyenlő bért kapnak-e a nők, vagy ez továbbra sem jellemző? S ha nem jellemző, akkor hogyan hat a nők számára hátrányos kereseti rés a nyugdíjvárományukra? Hogyan befolyásolja a nemek nyugdíjhelyzetét, hogy a nők tovább élnek, mint a férfiak, és emiatt özvegyi nyugdíjban jellemzően a nők részesülnek? A demográfiai, a foglalkoztatási és a szabályozási jellemzők alapján a nőknek vagy a férfiaknak kedvezőbb-e a helyzete a magyar nyugdíjrendszerben? Ezekre a kérdésekre keresem a választ.
2026. január 14. 09:51 | Portfolio
A költségvetési problémákkal küzdő politikusok számár pénzügyi képzést indít az OECD, miközben világszerte egyre több ország szembesül adósságválsággal és költségvetési patthelyzettel – tudósított a Bloomberg.
2026. január 10. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István
Az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését és a környezetszennyezést nem különálló problémáknak, hanem egymást erősítő, globális válságjelenségeknek nevezi a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrégiben megjelent elemzése, amely átfogó képet ad arról, hogyan fonódik össze ez a „hármas planetáris válság”, és milyen társadalmi-gazdasági folyamatok gyorsítják fel hatásait. A jelentés nemcsak a jelenlegi trendek 2050-ig várható következményeit vázolja fel, hanem arra is rávilágít, miért elégtelenek az elszigetelt szakpolitikai válaszok. Az elemzés központi üzenete egyértelmű: a bolygót érintő válságokra csak integrált, rendszerszintű megközelítéssel adható érdemi válasz.
2026. január 06. 13:34 | Szabó Dániel
Az Egyesült Államok hivatalosan is mentességet kapott a multinacionális vállalatai számára az OECD által előírt 15%-os minimális társasági adókulcs alól, ami Donald Trump elnök jelentős diplomáciai sikerének tekinthető – közölte a Les Echos.
2025. december 26. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István
Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.
Van egy komoly gond ezzel.
Nagy a versengés a csúcstechnológiákért.
Jóval "diszkontosabbak" lesznek, mint korábban.
Óvatosabb a hangulat.
A családi vagyont élik fel a gazdák.
Illés Istvánnal, az Apelso Wealth Management alapító cégtársával beszélgettünk.
