Háromnapos erősödés után gyengül az olaj árfolyama szerdán; az árakra a tengerentúli tartalékok emelkedésével kapcsolatos aggályok mellett Donald Trump elnök kereskedelmi háborús politikája nehezedik nyomásként.
Lendületesen emelkednek az olajárak hétfőn a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és az egyesült államokbeli palaolaj-iparág képviselőinek találkozója előtt. A remények szerint az egyeztetések központi témája lehet a piaci egyensúly, illetve az árak megtámogatása érdekében folytatandó esetleges együttműködés.
Kéthetes csúcsra drágult az olaj hétfőn, miután Szaúd-Arábia közölte, az OPEC-megállapodásban rögzítettnél is nagyobb mértékben fogja vissza kitermelését 2018 első negyedében, valamint hogy olajexportját is jelentősen korlátozza. A szaúdiak azt is közölték, 2019-ben már lazítanának a kitermeléscsökkentési korlátokon.
Közzétette a 2017 negyedik negyedéves és egész éves eredményeit a Mol. A hazai olajtársaság nagyjából hozta a várakozásokat, és többnyire a vezetőség éves céljai is teljesültek. A kulcsfontosságú tisztított EBITDA mind a negyedév, mind az év egészét tekintve a várakozások, illetve célok felett alakult, az éves nettó eredmény pedig évtizedes csúcsra emelkedett, miközben folytatódott a vállalatcsoport stratégiai átalakulása.
Tovább gyengül szerdán az olaj a keddi mérsékelt esést (WTI), illetve enyhe emelkedést (Brent) követően. Bár a hírek szerint Szaúd-Arábia, Oroszország és az OPEC már dolgozik az olajpiac stabilizálásán, ezzel együtt a legfontosabb alapindikátorok alapján egyáltalán nem kizárt, hogy a gyengülés folytatódik.
Folytatódik az olajárak csökkenése kedden, miután a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint a nem OPEC-tagok kitermelésének idei bővülése várhatóan meghaladja a majd a globális keresletnövekedést. A negatív korrekció hatására az árfolyamok már több mint 10 százalékot gyengültek legutóbbi január végi csúcsaikról.
A jelek szerint máris bekövetkezett az, amitől a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) tartott: hétfőn ugyan masszívan emelkednek az olajárak a határidős piacon, azonban az elmúlt napokban jókora negatív árkorrekció zajlott le, nagyrészt a tengerentúli palaolaj-ipar kitermelés vártnál gyorsabb bővülésének hatására. A folytatást illetően a jelek ellentmondásosak: hosszabb távon az emelkedés folytatódhat, a nagy olajtársaságok idei árfolyam-várakozásai azonban továbbra is visszafogottak.
Hat napja zuhan a kőolaj árfolyama, miután az USA nyersolaj kitermelése új csúcsra emelkedett, míg Irán az olajkitermelésének növelését jelentette be. A lejtmenet este is folytatódott, a WTI 58,6, a Brent 62,3 dollárig esett a késő esti órákban.
A szerdai, emelkedő amerikai olajtartalék-adatokról szóló hírek megjelenése után jelentősen gyengült az olaj árfolyama. A piacon csütörtökön sem látszik fordulat, annak ellenére sem, hogy több, elvileg az árak emelkedésének irányába ható hír is megjelent, amelyek csak átmeneti, alig érzékelhető mértékű emelkedést okoztak.
2018 júliusában kezdi meg működését a Vízvár kihelyezett gyűjtőállomás - közölte Mol a Portfolióval; ide csatornázzák be a térségben az elmúlt években fúrt, felújított, illetve mélyített kutakat. A négy vízvári kút földgáz-kitermelése a teljes hazai termelés 4-5 százalékát biztosíthatja.
Hamarosan megkezdheti a Mol a Somogy megyei Vízváron talált földgáz és kőolaj kitermelését. A beruházástól a helyiek jelentős adóbevételre számítanak, és abban bíznak, hogy számukra is ad munkát - számolt be az atv.hu.
A dollár gyengülése hagyományosan az árupiaci árfolyamok emelkedését szokta előidézni, és miután az utóbbi hetekben a zöldhasú trendszerűen gyengült az euróval szemben, felmerül a kérdés: okozhatja-e az olajárak megugrását az, ha a gyengülés folyatódik. A Marketwatch véleménycikkében Carmen M. Reinhart, a Harvard professzora, és Vincent Reinhart, a Standish Mellon Asset Management vezető közgazdásza, befektetési stratégája egyértelműen arra a következtetésre jut, hogy a dollár gyengülése várhatóan nem vezet majd éles áremelkedéshez. Ezzel együtt a JP Morgan után csütörtökön újabb Wall Street-i nagybank, a Goldman Sachs is jelentősen emelte az energiahordozó idei árfolyamára vonatkozó előrejelzését.
A társaságnál zajló széleskörű átalakítások ellenére jelentősen növelni tudta nyereségét 2017-ben és a tavalyi utolsó negyedben a Shell, ugyanakkor a vártnál alacsonyabb működési cash flow némileg aggasztja a befektetőket.
A JP Morgan jelentősen, 58 dollárról 70 dollárra emelte 2018-ra vonatkozó Brent olajár prognózisát a vártnál erősebb világgazdasági növekedés nyomán növekvő keresletre hivatkozva; eszerint az idei első-második negyedben 78 dollárig emelkedhet a Brent árfolyama.
Az elmúlt időszak iránykeresését követően csütörtökön ismét emelkedett az olaj árfolyama; a Brent és a WTI legutóbb 2014 decemberében tapasztalt magasságokba került.
Erősen indult az év a részvénypiacokon, ám az árupiacok és számos devizapár is ott liheg a szárnyaló tőzsdék nyomában. Videónkban az OTP, EURUSD és Olaj grafikonokon nézünk lehetséges beszállók után, valamint az emelkedés útjába álló akadályokat is sorra vesszük.
Hogy fogunk közlekedni 2030-ban? Mi hajtja majd az autókat, teherautókat? Olajcégként hogy lehet felkészülni egy olyan világra, amiben a benzin és a gázolaj szerepe a mostaninál jóval kisebb lesz? Mi lesz a finomítókkal, ha nem lesz már szükség annyi üzemanyagra, mint most? És egyáltalán, hogyan lehet hosszú távon tervezni, miközben több iparágban technológiaváltás zajlik, és a semmiből nagyra növő új vállalatok forgatják fel a hagyományos iparágakat? Ezekről beszélgettünk Ratatics Péterrel, a Mol-csoport fogyasztói szolgáltatások ügyvezető igazgatójával.