Az iráni parlament döntött a Hormuzi-szoros lezárásának lehetőségéről, de a végső szót a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsnak kell kimondania.
Az olajárak várhatóan 3-5 dollárral emelkedhetnek a hétvégi amerikai-iráni konfliktus után, de jelentősebb drágulás csak akkor várható, ha Irán kemény válaszlépéseket tesz, ami komolyabb olajellátási zavarokat okozna - figyelmeztettek a piaci elemzők.
Miközben a világ részvénypiacain esésre van kilátás azt követően, hogy Amerika beszállt az iráni háborúba, addig az izraeli tőzsde nagy emelkedéssel reagált a történtekre.
Donald Trump amerikai elnök meghozta a döntést: bőven a kéthetes hatátidő lejárta előtt megindította az Irán elleni támadást. B-2 Spirit bombázók bunkerromboló bombákat dobtak le a perzsa állam nukleáris létesítményeire, majd az elnök felszólította Teheránt, hogy üljenek le tárgyalni az atomprogram teljes leszereléséről. Irán pedig, jelezvén, hogy a békés rendezésről egyelőre hallani sem akarnak, ballisztikus rakétákat lőtt ki Izraelre. A helyzet egyértelmű eszkalációt jelent, de továbbra sem kifejezetten valószínű az egész Közel-Keletet lángba borító, több ország területére kiterjedő háború, sem Irán katonai megszállása. Nézzük meg, mi történhet most.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kijelentette, hogy az olajárak nem emelkedtek annyira jelentősen az Irán és Izrael közötti konfliktus következtében, hogy az OPEC+ olajtermelő csoportnak be kellene avatkoznia az olajpiacokon.
Az Európai Unió elhalasztotta az orosz olajexportra vonatkozó szigorúbb árplafon tervét, mivel aggódik, hogy az Egyesült Államok a növekvő nyersolajárak miatt nem támogatná a keményebb szankciókat – írta meg a Bloomberg.
Vlagyimir Putyin szerint Oroszországnak el kell kerülnie a recesszió és a stagnálás kockázatát, és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre kell átállnia. Az orosz elnök elismerte, hogy számos probléma van az országban, miközben a pénzügyminiszter már válságról beszélt csütörtökön.
Az amerikai és kínai stratégiai olajtartalékok feltöltése várhatóan ellensúlyozza a potenciális globális többletet, így az olajárak stabilak maradhatnak a Gazprom Neft vezetője szerint - tudósított a Reuters.
Szerbia nyersolaj importja – és vele együtt a térség üzemanyagellátása – is nehéz helyzetbe kerülhet, ha a többször elhalasztott amerikai szankciók most, június 27-én valóban élesednek. Ráadásul a kedden bejelentett, az orosz fosszilis energiahordozókat érintő leválási terv miatt még az is elképzelhető, hogy a magyar-szlovák olajvezeték projekt értelme megkérdőjeleződik.
Szombattól újra jelentős mértékben emelkednek az üzemanyagárak az iráni–izraeli konfliktus hatására - írja a holtankoljak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist csütörtöki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy az iráni–izraeli konfliktus okozta olajár-emelkedés milyen hatással lehet a magyar üzemanyagpiacra és az árakra. Vendégünk Bujdos Eszter, a Holtankoljak.hu ügyvezetője volt. A második részben egy jelentős európai gyár elindításáról beszélgettünk, amely elősegítheti, hogy az Európai Unió csökkentse függőségét a ritkaföldfémek piacán. Erről Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük.
Ukrajna egyre hatékonyabban támadja Oroszország területét, ami megmutatja, hogy az ország hatalmas mérete már nem előny, hanem stratégiai gyengeség a háborúban - jelentette az Al-Dzsazíra.
A háborúk és geopolitikai konfliktusok nemcsak az érintett országok életét forgatják fel, hanem mély nyomot hagynak a globális gazdaságban és a tőkepiacokon is. Egy-egy rakéta vagy váratlan katonai lépés nemcsak frontvonalakat, de tőzsdei árfolyamokat is átrajzol: emelkedő olajár, menekülés az aranyba, pánikszerű részvénypiaci eladások – mindezek visszatérő mintázatok a történelem hasonló pillanataiban. Cikkünkben az elmúlt évtizedekből hat fegyveres konfliktust vizsgálunk meg abból a szempontból, hogyan reagáltak a globális tőkepiacok a válságokra.
Az Irán és Izrael között kirobbant háború azonnali és markáns következményekkel járt az olajpiacon, a Brent ára ugyanis öt éve nem látott mértékben, egy nap alatt 12%-kal ugrott meg pénteken. A konfliktus hatása már a magyar kutakon is érezhető: elindult a drágulás, különösen a dízel esetében. Ráadásul a szakértők szerint lehet, hogy ez csak a kezdet lehet – egyes forgatókönyvek akár 100 forintos áremelkedést is valószínűsítenek, ha a Hormuzi-szoros lezárása bekövetkezik. Felmerül a kérdés: jöhet-e ismét üzemanyagárstop, vagy bírja még a régiós összevetés alapján a magyar árstruktúra a nyomást?
A megnövekedett geopolitikai feszültségek és gazdasági bizonytalanságok ellenére 2025-ben rekord értékű, 3300 milliárd dollárnyi beruházás valósulhat meg a globális energiaszektorban. Bár első pillantásra egyértelműnek tűnhet, hogy hová áramlik ez a hatalmas összeg, a beruházási folyamatok mögött számos meglepő tendencia rajzolódik ki.
Oroszország, az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia szükség esetén együttműködhet az olajpiacok stabilizálása érdekében - nyilatkozta Kirill Dmitrijev, Oroszország befektetési nagykövete a Reutersnek.
Máris lépnek a befektetők.
Nem kívánják folytatni a harcokat "a szükségesnél tovább".
Bejelentést tett az iszlám fegyveres csoport.
Videóban üzent a miniszterelnök.
Az Iszlám Állam vállalat magára a támadást.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
