Donald Trump elnök gazdasági protekcionizmusra épülő kereskedelempolitikája miatt aggódnak Brüsszelben: az EU-t és annak tagállamait súlyos gazdasági veszteségek fenyegethetik, ha Trump második elnöksége alatt bevezeti az általa ígért magas vámokat. A vámszankciók nemcsak az európai exportőröket, különösen a német autóipart érinthetik érzékenyen, hanem az EU belső egységét is próbára tehetik. A kontinens vezetői bíznak abban, hogy tárgyalóasztal mellett beszélhetik le Trumpot a terveiről. A tárgyalói küldött Trump valamely európai partnere lehetne: brüsszeli tisztviselők szerint bár az Orbán-kormány kézenfekvő megoldás lehetne, az uniós–magyar konfliktusok miatt mégis inkább Giorgia Meloni olasz miniszterelnök lehet a befutó.
Orbán Viktor miniszterelnök lemond költségvetési konszolidációs ígéreteiről, hogy kiadási hullámot indítson el - tudta meg a Bloomberg hírügynökség a helyzetet ismerő forrásoktól. A költségvetési politikában tervezett váltás a novemberi amerikai elnökválasztás és az ország hitelminősítői felülvizsgálata után következhet be. A hírügynökség úgy tudja: lakásvásárlásra vonatkozó adókedvezmények is lehetségesek. Frissítés: a Pénzügyminisztérium megkeresésünkre cáfolta a hírt, álhírnek nevezte azt.
Két legyet ütne egy csapásra a kormány a legújabb gazdaságpolitikai intézkedésével. 2025-ben ugyanis - valószínűleg két lépésben - megduplázná Orbán Viktor a gyerekek után járó családi adókedvezmény mértékét. Ezzel egyszerre célozza a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállítását és megfordítását, valamint a gazdasági növekedés megtámogatását a lakosság lehetséges fogyasztásbővülésén keresztül. Az tény, hogy a lépés hatására több százezer család járhat jól havonta több tízezer forinttal, nagy kérdés ugyanakkor, hogy miből lesz erre pénze az államnak, de még nagyobb kérdés talán, hogy hogyan reagál erre a lakosság és oldódik-e végre az óvatossági motívum.
Hétfő reggel 9:30-kor veszi kezdetét a Kormányinfó, ami meglehetősen szokatlan időpont. Feltételezhetően Orbán Viktor kijevi és moszkvai útjai lesznek a bejelentések fókuszában, de gazdasági kérdések is terítékre kerülhetnek.
Tavaly már voltak tagállamok, amelyek a hétfőn induló magyar soros elnökség elhalasztását kérték, de Brüsszelben nem várnak konfrontatív helyzeteket a következő félévben. A kormány által választott prioritások jól illeszkednek az Európai Unió már megkezdett menetrendjébe, a versenyképesség például olyan téma, amely minden tagállam számára egyre fontosabb kérdéssé válik, és teljesen illeszkedik az EU-s agendába. Sok, a Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselő és diplomata mondta azt, hogy ez az időszak enyhítheti a feszültségeket a felek között, még akkor is, ha a felszínen a politikai kommunikáció konfliktusos lehet.
Nehéz helyzetben van a kormány a költségvetés miatt. Idén még a megemelt hiánycélt is elvétheti a kabinet, az államadósság növekedhet, a hitelminősítők árgus szemekkel figyelnek és konszolidációs csomagot várnak, közben pedig a kormánynak mozgásteret kell találnia a 2026-os parlamenti választásokhoz közeledve a "lazításnak", a gazdaságélénkítő-támogató igények ugyanis már megjelentek. Cikkünkben bemutatjuk, milyen lehetőségek állnak a kormány előtt, mely utat választhatja a legnagyobb valószínűség szerint.
A versenyképesség lesz a magyar EU-elnökség egyik prioritása, a programtervezetet pedig szinte minden ország támogatja. A magyar kormány nem támogatja Ursula von der Leyen újraválasztását az Európai Bizottság élén – többek között ezekről beszélt Orbán Viktor magyar miniszterelnök csütörtöki, az EU-csúcson tartott sajtótájékoztatóján. A Portfolio kérdésére válaszolva elmondta, hogy a különadókat és a hatósági árakat nem vezetik ki, azok a magyar gazdaságpolitika fontos eszközei.
A szokásos csütörtök délelőtti időpont helyett már reggel fél 10-kor kezdetét veszi a Kormányinfó Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő részvételével.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő csütörtök 10:30-kor ismerteti a kormány legújabb ülését.
Magyarország politikai szabályozói környezete egyre nagyobb kihívást jelent a külföldi, különösen az autóipari ágazaton kívüli befektetők számára a kormány nacionalista politikája és a különadók miatt – állították a Bloombergnek német cégek képviselői, akik szerint ijesztő a magyarországi helyzet, az autóipar kivételével a legtöbb ágazatban üldöztetve érzik magukat.
Végérvényesen eldőlt - legalábbis kommunikációs szinten, mert hivatalosan még semmi írásos nyoma nincs ennek - az, hogy a kormány feladja eredeti 2,9%-os hiánycélját a 2024-es költségvetés esetében. Ez nem meglepetés és nem sokkoló, főleg azok után, hogy gyakorlatilag két hónap alatt fejre állt az idei büdzsé, ami már az elfogadása pillanatában sem tükrözte a valóságot. Friss számításaink azt mutatják, hogy még a 4,5%-ra emelt hiánycél teljesítéséhez is kiigazításra van szükség a költségvetésben. Cikkünkben bemutatjuk, hogy az idei év költségvetési gondjai és ebből fakadóan a gazdaságpolitikai kihívások valójában mekkorák és hogy miért nem lehet ezt az évet csak önmagában értelmezni, miért érdemes már szemünket a 2025-ös és 2026-os évekre vetni.
Orbán Viktor miniszterelnök ma bejelentette Ulf Kristersson svéd kormányfővel való találkozója után: Magyarország 4 új JAS 39C Gripen típusú vadászbombázót vásárol a SAAB-tól. A beszerzés híre nem teljesen újkeletű, sőt, évek óta várható volt: először még Maróth Gáspár korábbi védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos beszélt arról 2022-ben, hogy tervben van egy újabb Gripen-század felállítása, ezt ez év decemberében Szalay-Bobrovniczky Kristóf védelmi miniszter is megerősítette. Milyen képességekkel rendelkeznek ezek a gépek és miért van rájuk szükség? Nézzünk pár fontos tudnivalót.
Az orosz-ukrán háború második évfordulójához közeledve az Európai Unió egy újabb Oroszország elleni szankciós csomagot tervez. Azonban egyelőre a magyar kormány miatt megrekedtek a tárgyalások, pedig tényleges problémákat nem fogalmazott meg a budapesti vezetés – számolt be a Politico.
Csütörtökön 10:30-kor tartja szokásos Kormányinfóját Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az esemény azért lesz különösen érdekes, mert február elsején kezdődik a rendkívüli kétnapos EU-csúcstalálkozó, ahol Ukrajna támogatása és a magyar álláspont központi kérdés lehet. A sajtótájékoztatóról élőben tudósítunk.
Elérkezettnek látja az időt az Orbán-kormány arra, hogy kimondja a kistelepülési “miniiskolák” halálos ítéletét, de politikai okokból a júniusi önkormányzati választásokat még megvárja ezzel - idézi a Népszava a Hvg360 értesülését.
Az Európai Parlament nagy visszhangot kiváltó határozatban ítélte el a magyar kormányt, állítva, hogy az Európai Unió alapértékeinek aláásására irányuló szándékos és szisztematikus erőfeszítéseket tesz a budapesti fél. Az állásfoglalás ezzel együtt az Európai Bizottságot is elmarasztalta, amiért tavaly decemberben teljesítettnek vették az igazságügyi reformmal a horizontális feljogosító feltételeket. Az EP-képviselők többsége szerint viszont a 10,2 milliárd eurónyi kohéziós forrást megnyitó döntés megalapozatlan. Bár a mostani strasbourgi döntés megkavarja a kormány és az EU közötti vitát, kötelező érvénye nincs, inkább a nyári EP-választási kampány nyitányának tekinthető.
Államfőt választottak Lengyelországban, nagyon szoros az állás.
Egyre több beomlás jelent meg.
Ukrajna nem reagált eddig az esetekkel kapcsolatban.
Ezt nem teszik majd ki az ablakba.
Ráadásul már elég régóta ott lehet.
Az invazív faj agresszív fészekvédő viselkedése az emberre is veszélyes lehet.
Kritikus a helyzet Székelyföld egyik legnépszerűbb turistalátványosságánál.
Miklós Mártonnal, az Ezüstfény magánklinika ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
