Az S&P Global leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok hasznosságával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Ürge-Vorsatz Diána környezetkutató, fizikus nyerte el az egyik alelnöki posztot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 59. plenáris ülésén megtartott szavazáson - szerepel az IPCC bejegyzésében.
Új adókat kaptak a nyakukba az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítmények, az úgynevezett szén-dioxid kvóta adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, például a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, téglagyárakat, cukor-és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget. Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és már érvényesek a hatálya alá eső kibocsátókra vonatkozóan. Az új intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése.
Európa egyedülálló kihívással néz szembe, amikor az éghajlati beruházások felgyorsítására és egyidejűleg az adósságráták csökkentésére törekszik. Annak ellenére, hogy a közgazdászok egyre gyakrabban javasolják, hogy az állami klímaberuházásokat több adósság kibocsátásával is lehet finanszírozni, az EU vezetői jelenleg az adósságcsökkentést helyezik előtérbe a zöld átállással és a versenyképességgel szemben. Úgy tűnik, hogy a nagyobb kötvénykibocsátásoktól való vonakodás a 2010-2012-es adósságválságból eredő, a túlzott eladósodástól való európai félelemből ered - ismertette Ludovic Suttor-Sorel, a Finance Watch pénzügyi civil szervezet vezető szakpolitikai kutatója az adósságbevonási lehetőségekről szóló friss jelentését az EUobservernek.
Díjazzuk a zöld befektetéseket! Vagyis minden olyan beruházást, projektet, amire most megéri áldozni, hogy a későbbiekben fenntarthatóbban, kisebb környezeti lábnyommal élhessünk, illetve a gazdaság is ennek megfelelően működhessen. Ha van egy jó üzleti modelled, egy terméked, amit jó befektetésnek ítélsz meg, jelentkezz a Green Awards ingyenes pályázatra! 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit, vállalatait díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával.
Még nem késő jelentkezni a Green Awards pályázatra: 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit, vállalatait díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A Green Awards különböző elismeréseit tavaly indítottuk elsőként útnak, a remek pályázatok beérkezését látva pedig 2023-ban ismét keressük a leginnovatívabb cégeket, programokat, az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával. Július 23-ig várjuk mindazok jelentkezését, akik büszkék a fenntarthatóan működő cégükre, programukra. Mutatjuk a részleteket!
Az Európai Bizottság bemutatta a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentést, melynek célja, hogy az emberek jóllétét és a fenntarthatóságot helyezze az Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjába. Ennek érdekében tíz konkrét intézkedést javasolnak.
Szakértők és civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság bevonásának hiánya miatt az uniós helyreállítási alap megtervezésével és végrehajtásával is problémák lehetnek több európai országban. Magyarország a jogállamisági eljárás miatt ugyan még nem kap forrásokat az RRF-ből, de az előlegfizetéseket a kormány már megkezdte a magyar költségvetés terhére, ezeknél pedig a vizsgálatok szerint súlyos problémák vannak. Már a hazai projektek tervei is problémásak, míg a végrehajtásuk körül is számos aggályt azonosítottak.
Az Európai Bizottság csomagolási hulladékról szóló rendeletjavaslatát az iparági érdekképviseletek erősen bírálják és finomhangolást sürgetnek. Azzal érvelnek, hogy a javasolt újrafelhasználhatósági célok megzavarhatják a meglévő újrahasznosítási rendszereket, és a műanyag csomagolások számának növekedéséhez vezethetnek. A Bizottság azonban fenntartja, hogy a javaslat célkitűzéseit fenn kell tartani, és a kivételeket korlátozni kell. Az átláthatóságot és a rendelet unión kívüli országok általi betartását alapvető fontosságúnak tartják.
Az Energy and Climate Intelligence Unit és az Oxfordi Egyetemhez kapcsolódó Net Zero Tracker jelentése szerint bár a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok között nőtt a nettó zéró kibocsátási célokat vállaló társaságok száma, e célok többsége nem foglalkozik a legfontosabb problémákkal, így nagyrészt teljesen haszontalanok a lépéseik.
Az Európai Bizottság a POLITICO által látott új bizottsági program szerint a Green Deal négy kulcsfontosságú jogszabályát késleltette. Tekintettel arra, hogy a következő uniós választások már a küszöbön állnak, Ursula von der Leyen Bizottsága számára ketyeg az óra, hogy mandátumának lejárta előtt véglegesítse a csomagot. Eközben Franciaország is foglyul ejtette az egész EU-t, hogy a klímabarát beruházások terveinél kedvezményeket zsaroljon ki.
Második alkalommal rajtolt el a Green Awards pályázat: 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A Green Awards különböző kategóriáit tavaly indítottuk elsőként útnak, a remek pályázatok beérkezését látva pedig 2023-ban ismét keressük a leginnovatívabb cégeket, programokat, az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, és a Portfolio Csoport közös támogatásával. A díjakra azon vállalatok képviselőinek a jelentkezését várjuk, akik büszkék a vállalat tevékenységére, eddigi eredményeire, egy adott programjára vagy innovációjára. Jelentkezz a vállalatod nevében, vagy jelöld partneredet, ügyfeledet!
Az éghajlatváltozás okozta hőhullámok az emberek egészségügyi állapotára, a környezetre, az agrárgazdaságra, és mindenféle berendezésre, munkaeszközre is hatással vannak. Egyre fullasztóbb hőséggel kell megbirkózni világszerte, így beindul az üzleti világ (és a magánszemélyeké is) alkalmazkodási folyamata. Az újítások, a védekezés, a rizikófaktorok csökkentése viszont nem olcsó mulatság. A pénzügyi szolgáltatószektor erre reagálva új termékekkel lépett piacra, leginkább külföldön. A Bloomberg cikke öt új biztosítási, pénzügyi terméket mutat be, van köztük napi egészségügyi biztosítás olyan esetekre, ha valaki napszúrást kapna, olyan is, ami a nagy meleg miatti kieső, vagy lecsökkenő tehéntej-termelés költségeit kompenzálja, de olyan is, ami a kieső munkabért fedezi, ha az egészségre káros hőmérséklet miatt ellehetetlenülne a munkavégzés.
A kockázatitőke-befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük a feltörekvő startup ökoszisztémát, csak Magyarországon tavaly 60 százalékkal ugrott meg az innovatív, induló vállalkozások tőkevonzó képessége. A régió startupjai közül a környezeti fenntarthatóságot célzó, magas mérnöki hozzáadott értékkel bíró ötletek lehetnek a legversenyképesebbek. Ezen a téren két ígéretes fejlődési irány is mutatkozik: egyrészt a már meglévő hálózatok, épületek szoftveres optimalizálása például energiaközösségek révén, illetve a hardver-alapú technológiai váltás, így többek között szintetikus üzemanyag előállítása ipari szén-dioxid-kibocsátásból - áll a Hungarian Business Angel Network közleményében.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb összefoglalója újra ugyanazt az egybites üzenetet közvetíti, amit az elmúlt években már sokszor hallhattunk. Ugyanakkor a jelentés számos tudományos tényt figyelmen kívül hagy. Nagy kérdés, hogy az emberiség mikor ébred fel, és a zöld lufik eregetése helyett szembenéz-e a valósággal. El kell gondolkodnunk ugyanis azon, hogy az emberi élet feltételeit – ha a mainál lényegesen szerényebb anyagi körülmények között is – miként tudjuk biztosítani a jövőben.
Az olasz Alpokban tapasztalható súlyos hóhiány a nyár folyamán a víztározók készleteit és a Pó folyó vízszintjét is veszélyezteti - közölték az ICIS elemzőcéggel a Nemzetközi Környezetfigyelő Központ (CIMA) szakértői. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mindez az áramtermelésre is kihatással lesz, ráadásul Svájcban és Franciaországban is vízhiány lehet, ami csak fokozza az energiaválság hatásait.
A környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szerepet játszik az ingatlanpiacon is - derült ki a CBRE legújabb, globális felméréséből. A vállalat a felmérés során világszerte több mint 500 kereskedelmiingatlan-szakembert kérdezett meg.
Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a hidrogéngazdálkodásról szóló tervét: egyre biztosabb, hogy a fosszilis, főleg a földgázból nyert hidrogén kiesik a rendszerből. A taxonómiai kérdéseknél már világossá tették, hogy a megújuló energiával termelt hidrogén kerül a fókuszba. A magyar kormány épp ellenkező előjellel lobbizott.
Komplex megtévesztő hadműveletet végeztek.
Amíg nincs válasz, nagy trendek se lesznek.
Az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének vezetője szerint.
Irán az egész világgazdaságot megrengetheti.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
