Az S&P Global leállította a vállalatok ESG-kritériumok alapján történő pontozását, mert egyre több kérdés merült fel a mérőszámok, valamint a kritériumok hasznosságával kapcsolatban - írja a Financial Times.
Összefort a gazdasági élet és a fenntarthatóság minden területe, nincs finanszírozás a zöld szempontok nélkül, az energiapiac jövőjét is a megújuló energiamegoldások dominálják, az agrárium egyre inkább szakítani kénytelen a hagyományos, eddig megszokott megoldások alkalmazásával, de a közlekedésszervezés, a városok, épületek, ingatlanpiaci folyamatokat is a környezeti szempontok határozzák meg. Az üzleti világ legnagyobb vállalatai, és már a kisebbek is az ESG szempontoknak való megfelelés jegyében hoznak stratégiai döntéseket, ebben a szellemben választanak fejlesztési pályákat. Nem a jövő, hanem a jelenünk gazdasági folyamatai alakultak át. Minden iparág, minden szereplőjét érintik azok a kérdések, amiket a szeptember 12-i Sustainable World konferencián, a fenntartható üzleti élet találkozóján feszegetünk.
Meghódította a tőkepiacot, a finanszírozási szektort és a bankszektort is: az ESG szempontoknak való megfelelési kényszer már szerves részévé vált a gazdaságunknak. A nagyvállalatok már egyre rutinosabban mozognak az újabb és újabb ezer oldalas uniós és nemzeti "szabályrengetegben", szépen lassan pedig eljutunk odáig, hogy a sarki fagyi árusnak is számot kell adnia a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási megoldásairól. Most azonban még csak a kis-, és középvállalati szektoron a sor, ők mutathatják meg, hogy egyelőre a szabályozói nyomás nélkül is megugorható az ESG keretrendszer átvétele, az ezt összefoglaló fenntarthatósági jelentések elkészítése. Cserébe pedig szabaddá és zökkenőmentessé válik az út a nagyvállalatai megrendelések, a finanszírozók és a külföldi partnerek felé. Versenyképességi kérdés a kkv-szektor ESG megfelelése, éppen ezért foglalkozott a Budapesti Értéktőzsde is egy, a szektornak szóló edukációs és fejlesztést segítő program kidolgozásán. Az eredményekről, a kkv-szektor hozzáállásáról, a várható ESG-vel kapcsolatos nyomásról beszélgettünk Horváth Bálinttal, a Pureco Kft. ügyvezetőjével, aki maga is részt vett a programban, valamint Kozma Andrással, a Credit Management Group vezérigazgatójával, aki tanácsadói oldalról segített számos jelentkezőnek a riportok elkészítésében, illetve a programlebonyolító képviseletében Máté-Tóth Istvánnal, a BÉT vezérigazgató-helyettesével.
Ürge-Vorsatz Diána környezetkutató, fizikus nyerte el az egyik alelnöki posztot az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 59. plenáris ülésén megtartott szavazáson - szerepel az IPCC bejegyzésében.
Új adókat kaptak a nyakukba az ETS rendszer alá tartozó közepes és nagy szennyező létesítmények, az úgynevezett szén-dioxid kvóta adóval, illetve egy új tranzakciós díjtétellel a kormány fizetésre bírja a jelentős térítésmentes kibocsátásiegység-kiosztásban részesülő gyárakat, például a cement-, üveg-, kerámia-, műtrágya-, acélgyártókat, téglagyárakat, cukor-és szeszgyártásban, olajfinomításban, vegyiparban érdekelt nagy kibocsátókat, valamint néhány hőerőműt, távfűtő céget. Az új ipari adók a Magyar Közlönyben jelentek meg, és már érvényesek a hatálya alá eső kibocsátókra vonatkozóan. Az új intézkedés célja egyszerre lehet az államkassza feltöltése, valamint a széndioxid-kibocsátás csökkentésének ösztönzése.
Európa egyedülálló kihívással néz szembe, amikor az éghajlati beruházások felgyorsítására és egyidejűleg az adósságráták csökkentésére törekszik. Annak ellenére, hogy a közgazdászok egyre gyakrabban javasolják, hogy az állami klímaberuházásokat több adósság kibocsátásával is lehet finanszírozni, az EU vezetői jelenleg az adósságcsökkentést helyezik előtérbe a zöld átállással és a versenyképességgel szemben. Úgy tűnik, hogy a nagyobb kötvénykibocsátásoktól való vonakodás a 2010-2012-es adósságválságból eredő, a túlzott eladósodástól való európai félelemből ered - ismertette Ludovic Suttor-Sorel, a Finance Watch pénzügyi civil szervezet vezető szakpolitikai kutatója az adósságbevonási lehetőségekről szóló friss jelentését az EUobservernek.
Díjazzuk a zöld befektetéseket! Vagyis minden olyan beruházást, projektet, amire most megéri áldozni, hogy a későbbiekben fenntarthatóbban, kisebb környezeti lábnyommal élhessünk, illetve a gazdaság is ennek megfelelően működhessen. Ha van egy jó üzleti modelled, egy terméked, amit jó befektetésnek ítélsz meg, jelentkezz a Green Awards ingyenes pályázatra! 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit, vállalatait díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával.
Még nem késő jelentkezni a Green Awards pályázatra: 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit, vállalatait díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A Green Awards különböző elismeréseit tavaly indítottuk elsőként útnak, a remek pályázatok beérkezését látva pedig 2023-ban ismét keressük a leginnovatívabb cégeket, programokat, az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, a Dandelion Group és a Portfolio Csoport közös támogatásával. Július 23-ig várjuk mindazok jelentkezését, akik büszkék a fenntarthatóan működő cégükre, programukra. Mutatjuk a részleteket!
Az Európai Bizottság bemutatta a 2023. évi stratégiai előrejelzési jelentést, melynek célja, hogy az emberek jóllétét és a fenntarthatóságot helyezze az Európa nyitott stratégiai autonómiájának középpontjába. Ennek érdekében tíz konkrét intézkedést javasolnak.
Szakértők és civil szervezetek aggodalmukat fejezték ki, hogy az átláthatóság és a nyilvánosság bevonásának hiánya miatt az uniós helyreállítási alap megtervezésével és végrehajtásával is problémák lehetnek több európai országban. Magyarország a jogállamisági eljárás miatt ugyan még nem kap forrásokat az RRF-ből, de az előlegfizetéseket a kormány már megkezdte a magyar költségvetés terhére, ezeknél pedig a vizsgálatok szerint súlyos problémák vannak. Már a hazai projektek tervei is problémásak, míg a végrehajtásuk körül is számos aggályt azonosítottak.
Az Európai Bizottság csomagolási hulladékról szóló rendeletjavaslatát az iparági érdekképviseletek erősen bírálják és finomhangolást sürgetnek. Azzal érvelnek, hogy a javasolt újrafelhasználhatósági célok megzavarhatják a meglévő újrahasznosítási rendszereket, és a műanyag csomagolások számának növekedéséhez vezethetnek. A Bizottság azonban fenntartja, hogy a javaslat célkitűzéseit fenn kell tartani, és a kivételeket korlátozni kell. Az átláthatóságot és a rendelet unión kívüli országok általi betartását alapvető fontosságúnak tartják.
Az Energy and Climate Intelligence Unit és az Oxfordi Egyetemhez kapcsolódó Net Zero Tracker jelentése szerint bár a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó vállalatok között nőtt a nettó zéró kibocsátási célokat vállaló társaságok száma, e célok többsége nem foglalkozik a legfontosabb problémákkal, így nagyrészt teljesen haszontalanok a lépéseik.
Az Európai Bizottság a POLITICO által látott új bizottsági program szerint a Green Deal négy kulcsfontosságú jogszabályát késleltette. Tekintettel arra, hogy a következő uniós választások már a küszöbön állnak, Ursula von der Leyen Bizottsága számára ketyeg az óra, hogy mandátumának lejárta előtt véglegesítse a csomagot. Eközben Franciaország is foglyul ejtette az egész EU-t, hogy a klímabarát beruházások terveinél kedvezményeket zsaroljon ki.
Második alkalommal rajtolt el a Green Awards pályázat: 2023. szeptember 12-én az ország legjobb „zöld” projektjeit díjazzuk a Sustainable World konferencián összesen 5 kategóriában. A Green Awards különböző kategóriáit tavaly indítottuk elsőként útnak, a remek pályázatok beérkezését látva pedig 2023-ban ismét keressük a leginnovatívabb cégeket, programokat, az MBH Bank, a Green Cloud, a PwC Magyarország, és a Portfolio Csoport közös támogatásával. A díjakra azon vállalatok képviselőinek a jelentkezését várjuk, akik büszkék a vállalat tevékenységére, eddigi eredményeire, egy adott programjára vagy innovációjára. Jelentkezz a vállalatod nevében, vagy jelöld partneredet, ügyfeledet!
Az éghajlatváltozás okozta hőhullámok az emberek egészségügyi állapotára, a környezetre, az agrárgazdaságra, és mindenféle berendezésre, munkaeszközre is hatással vannak. Egyre fullasztóbb hőséggel kell megbirkózni világszerte, így beindul az üzleti világ (és a magánszemélyeké is) alkalmazkodási folyamata. Az újítások, a védekezés, a rizikófaktorok csökkentése viszont nem olcsó mulatság. A pénzügyi szolgáltatószektor erre reagálva új termékekkel lépett piacra, leginkább külföldön. A Bloomberg cikke öt új biztosítási, pénzügyi terméket mutat be, van köztük napi egészségügyi biztosítás olyan esetekre, ha valaki napszúrást kapna, olyan is, ami a nagy meleg miatti kieső, vagy lecsökkenő tehéntej-termelés költségeit kompenzálja, de olyan is, ami a kieső munkabért fedezi, ha az egészségre káros hőmérséklet miatt ellehetetlenülne a munkavégzés.
A kockázatitőke-befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük a feltörekvő startup ökoszisztémát, csak Magyarországon tavaly 60 százalékkal ugrott meg az innovatív, induló vállalkozások tőkevonzó képessége. A régió startupjai közül a környezeti fenntarthatóságot célzó, magas mérnöki hozzáadott értékkel bíró ötletek lehetnek a legversenyképesebbek. Ezen a téren két ígéretes fejlődési irány is mutatkozik: egyrészt a már meglévő hálózatok, épületek szoftveres optimalizálása például energiaközösségek révén, illetve a hardver-alapú technológiai váltás, így többek között szintetikus üzemanyag előállítása ipari szén-dioxid-kibocsátásból - áll a Hungarian Business Angel Network közleményében.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb összefoglalója újra ugyanazt az egybites üzenetet közvetíti, amit az elmúlt években már sokszor hallhattunk. Ugyanakkor a jelentés számos tudományos tényt figyelmen kívül hagy. Nagy kérdés, hogy az emberiség mikor ébred fel, és a zöld lufik eregetése helyett szembenéz-e a valósággal. El kell gondolkodnunk ugyanis azon, hogy az emberi élet feltételeit – ha a mainál lényegesen szerényebb anyagi körülmények között is – miként tudjuk biztosítani a jövőben.
Az olasz Alpokban tapasztalható súlyos hóhiány a nyár folyamán a víztározók készleteit és a Pó folyó vízszintjét is veszélyezteti - közölték az ICIS elemzőcéggel a Nemzetközi Környezetfigyelő Központ (CIMA) szakértői. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mindez az áramtermelésre is kihatással lesz, ráadásul Svájcban és Franciaországban is vízhiány lehet, ami csak fokozza az energiaválság hatásait.
A környezettudatosság és a társadalmi felelősségvállalás egyre fontosabb szerepet játszik az ingatlanpiacon is - derült ki a CBRE legújabb, globális felméréséből. A vállalat a felmérés során világszerte több mint 500 kereskedelmiingatlan-szakembert kérdezett meg.
Csütörtökön mutatja be az Európai Bizottság a hidrogéngazdálkodásról szóló tervét: egyre biztosabb, hogy a fosszilis, főleg a földgázból nyert hidrogén kiesik a rendszerből. A taxonómiai kérdéseknél már világossá tették, hogy a megújuló energiával termelt hidrogén kerül a fókuszba. A magyar kormány épp ellenkező előjellel lobbizott.