Az 1980-ban indult amerikai menekültbefogadási program eddigi "legmerészebb innovációjának" nevezte csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter a menekültek egyéni pártfogolását lehetővé tévő új kezdeményezést, amelynek indulását csütörtökön jelentette be a külügyi tárca. A miniszter szerint a szponzori lehetőségek a társadalom széles körét motiválhatják a rászorulók megsegítésére.
Csaknem az egész magyar társadalom szeretne környezetbarátabb módon élni a következő egy évben, a húsevés csökkentésére viszont nincs akkora nyitottság - derült ki az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának (PPK) reprezentatív felmérésen alapuló kutatásából.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn utasította a belbiztonságért és a kémelhárításért felelős Szövetségi Biztonsági Szolgálatot, hogy fokozza az orosz társadalom és az ország határainak felügyeletét a külföldről érkező kockázatok és a hazai árulások megelőzése érdekében – írta meg a Reuters.
A helyiek körében Kierrätyskeskus néven ismert, magyarul újrahasznosító központként fordítható egységek mára szerves részei a finnek mindennapjainak. A természeti erőforrások fenntarthatatlan mértékű fogyasztásának visszaszorítására, a termékek újrahasználatának és újrahasznosításának népszerűsítésére, és a fenntarthatósággal kapcsolatos oktatási tevékenység kiterjesztésére létrejött hálózat 12 helyszínen működik Helsinkiben és környékén. Hogy pontosan miről szól az újrahasznosító központok működése és hogyan kapcsolódik ez a körforgásos gazdaság rendszeréhez, arról Leena Nukkarival, a Kierrätyskeskus környezetvédelmi oktatási tevékenységének vezetőjével beszélgettünk.
A kínai belpolitikát nyomon követő emberek az elmúlt hetekben érdekes jelenségre lehettek figyelmesek: a Kommunista Párt regnáló vezére, Hszi Csin-Ping az állami médiában megjelentetett egy írást, melyben értékeli hivatali idejét, és felvázolja az állam jövőjére vonatkozó elképzeléseit. Ebben alapvetően természetesen semmi furcsaság nincs, a kínai államvezetők a tisztújítás előtt rendszeresen jelentetnek meg hasonló esszéket, ezek témája azonban kivétel nélkül azt mutatja be, hogy Kína folyamatosan fejlődik, ennek a fejlődésnek semmi nem szabhat gátat, és az egész állam fényes jövő elé néz. Ehelyett Hszi mostani írása olyan kifejezésekre összpontosított, mint a "küzdelem", a "veszély" és a "kihívás", ami aligha felel meg annak a képnek, amelyet a kínai média általában a hibátlan, mindenható vezetésről fest. Tekintsük át röviden azt, hogy milyen repedések is mutatkoznak az érinthetetlennek hitt kínai médiában.
Október 5-én reggel országszerte több iskola előtt demonstráltak szülők, tanárok, diákok, több helyen élőlánc és tüntetés kezdődött a magyar oktatás megváltoztatásáért, a közoktatás problémái ellen. A tanárok többek között magasabb béreket és a munkaterhelés csökkentését követelik. Budapesten kora délután diákok indultak el az Egyetem térről a Margit hídhoz, a hidat délután 5 órától nagyjából fél hétig lezárták a tiltakozók, majd a Kossuth térhez vonult az időközben több ezer fősre duzzadt tömeg, ahol tüntetés zajlott, majd szolidaritási koncertek kezdődtek.
A fiatalok több mint egyharmada úgy érzi, hogy az elveszíti az irányítást az élete felett – írja a Guardian egy friss kutatás eredményeire hivatkozva, amely a koronavírus fiatalabb generációra gyakorolt hatására hívja fel a figyelmet.
Kutatásunkban a közösségi reziliencia és a társadalmitőke-normák egyik fontos mutatóját, a segítő kapcsolatokat, mint erőforrásokat vizsgáltuk. Eredményeink szerint a magyar társadalom jelentős része a segítő kapcsolatokon keresztül reziliens válaszokat adott a pandémia kiváltotta közösségi, támogatási igényekre. Ugyanakkor 2021 decemberére, a COVID-19-járvány második évének végére a társadalom többségének kapcsolati erőforrásai meggyengültek vagy kimerültek.
A Mapbox új, interaktív térképe egy keresztellenőrzött adatbázis segítségével jeleníti meg a települések legnevesebb szülöttjeit. A felhasználó így megnézheti, hogy ki szülővárosának legnagyobb hatású személye.
Az Ipsos 27 országra kiterjedő júniusi kutatása szerint globális szinten az infláció a legnagyobb lakossági félelem, és mára Magyarországon is a dobogóra lépett előre ennek említése (49%). A mért nemzetek közül mindössze a lengyelek, az argentinok és a törökök aggódnak nálunk jobban a pénzromlás miatt.
Sokféle aspektusból lehet megragadni azt, hogy egy ország jobban teljesít-e hosszú távon. Gazdasági szempontból rengeteg mutató van - például a GDP-növekedés vagy a foglalkoztatottság, ipari teljesítmény -, de ezek önmagukban nem tudnak egy teljes képet alkotni egy országról. Már csak azért sem, mert sem a társadalmi, sem a környezeti szempontokról nem mondanak túl sokat. Részben ennek kiküszöbölésére szolgálhatnak az ENSZ által megfogalmazott fenntartható fejlődési célok, és az ehhez megalkotott mutatók, amelyek sokkal komplexebben értékelik az országokat. Az úgynevezett SDG szempontok összesen 231 mutatóval írják le, hogy mennyire fejlett és fenntartható egy ország. A KSH legfrissebb adataira támaszkodva ezekből mutatunk be néhányat, illetve azt, hogy hogyan változott Magyarországon például a nélkülözésben élők aránya, az oktatásra költött kiadások, az emberekbe vetett bizalom, a szállópor-szennyezettség, vagy a kutatás-fejlesztési kiadások.
Az ukrán parlament szerdán első olvasatban megszavazta azt a törvénytervezetet, amely engedélyezi az ukránok számára a lőfegyverek viselését és az önvédelmi célú cselekvést.
43,9 év volt a medián életkor az EU-ban tavaly, közel 5 évvel több, mint 2001-ben. Egyre idősödik az európai társadalom, de vannak régiók, ahol kifejezetten alacsony a medián életkor.
2021. május 26-án, Kovács Erzsébet professzor asszonnyal közösen online előadást tartottunk a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya szervezésében a gyermekvállalás és a nyugdíj kapcsolatáról. Az előadásról – meglepetésünkre – nagyon sok sajtótudósítás született, eleinte, bő egy hétig alapvetően semleges-pozitív, visszafogott, konstruktív stílusban. A meglepetést az okozta, hogy bár e témáról sok egyetemi előadást tartottam, és több diákom is ezt választotta szakdolgozata témájának és nagyon sok angol és magyar nyelvű tudományos tanulmányt és népszerűsítő cikkeket is írtam – mindez eddig érezhető visszhang nélkül maradt. Most azonban több rádió, hetilap és online magazin is megkeresett, hogy röviden fejtsem ki a téma egy-egy vetületét. Azonban a javaslatom nem aratott osztatlan sikert. Ebben a cikkemben megpróbálok részletesen válaszolni Farkas András két Portfolio-cikkében (1., 2.) felvázolt felvetéseire.
Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.
Az utóbbi időben egyre több elemzés jelenik meg a koronavírus terjedése és a társadalmi reakciók összefüggéséről. Az alábbi cikkemben ehhez a diskurzushoz szeretnék hozzászólni, amelynek a középpontjában a közösségi tudat és felelősség áll.
Nem egyforma eséllyel indulnak a munkaerőpiacon a különböző generációk tagjai, sok cég a fiatalabbakat részesíti előnyben, miközben nagyon jól járnának az 50 év feletti dolgozókkal. Szirtes Hajnalka szervezetpszichológus segít megérteni a folyamatokat.
Az elmúlt évtizedekben nőtt az érettségizettek és a diplomások, míg jelentősen csökkent az alapfokú végzettséggel sem rendelkezők aránya Magyarországon. Bálint Lajos demográfus bemutatta, hogy az iskolázottság olyan tudás megszerzését teszi lehetővé, ami segítségünkre van a betegségek megelőzésében és kezelésében.
Új rovattal jelentkezik a Portfolio! Novembertől ismert és elismert szakemberek, üzletemberek, elemzők, véleményvezérek jelentkeznek exkluzív cikkekkel, elemzésekkel, piaci, gazdaságpolitikai helyzetértékeléssel oldalunkon. Első kézből, csak a Portfolio olvasói számára.
A társadalom elöregedése egyre égetőbb probléma nemcsak világszerte, hanem az EU-ban is: a következő három évtizedben az idősek száma az EU-n belül elérheti a 129,8 millió főt, mellyel arányuk a populáción belül közel egyharmadra növekszik 2050-re. Magyarországon jelenleg a teljes társadalom mintegy harmadát teszik ki az 55 és a feletti életkórúak, de 2050-re ez az arány már nálunk is 40% felett lesz. Az elöregedő társadalom gyorsuló trendjét mutatja, hogy 1990-ben a medián életkor még csak kicsivel haladta meg a 35 évet itthon, ez 30 év alatt 43-44-re nőtt, 2050-re pedig 48 körülire emelkedik. A témáról és az öngondoskodás fontosságáról bővebben is szó lesz jövő heti konferenciánkon.
Szerinte nem emelkedtek jelentősen az árak.
Márciusban tetőzött a megbetegedések száma.
Nem egyértelmű a vámok hatása.
A Legfelsőbb Bírósága elutasította a vámok gyorsított felülvizsgálatát .
A Biztonsági Tanács ülésén üzengettek egymásnak a felek.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
