A villamosenergia-ellátás terén az energiaátállás nem halad a helyes irányba, veszélybe került az ellátás biztonsága, a villamosenergia túl drága, és a szövetségi kormány képtelen átfogóan felmérni az energiaátállás tájra, természetre és környezetre gyakorolt hatását - állapította meg a német szövetségi számvevőszék a legfrissebb jelentésében, megjegyezve egyúttal, hogy a kockázatok összességében növekedtek a legutóbbi, 2021-es felmérés óta. A számvevők sürgetik, hogy a német kormány végre világosan mondja ki az energiaátállás rendszerköltségeit, fokozza a hálózatfejlesztési és rugalmassági kapacitásokat a megújuló energiatermelési kapacitások integrálásához. A megújuló energiatermelési kapacitások gyors terjedéséről és annak hálózati, elosztási kérdéseiről is szó lesz a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján április 11-én, további részetek itt érhetők el.
Szolnokon épül meg Magyarország eddigi legnagyobb energiatárolója a MAVIR Zrt. megbízásából, az elnyert közbeszerzési pályázat nyomán a szerződést februárban írták alá, és már el is kezdődött a munkálatok előkészítése – adta ki hétfőn a tájékoztatást a projektet elnyerő Forest-Vill Kft.
Jóváhagyta a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) és az elosztói engedélyesek összehangolt munkájának eredményeként benyújtott Hálózatfejlesztési Tervet (HFT) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - közölte szerdán a szabályozó hatóság.
Kétharmados készültséget ért el 2023 végére a Forest-Vill Kft. azon munkálatokban, amelyeket a MAVIR által kiírt nyertes tendereken vállalt a nagyfeszültségű alállomások terhelhetőségének növelésére – közölte a budaörsi székhelyű cég csütörtökön. A 2024 végéig befejeződő munkálatok azt célozzák, hogy még több megújulóenergia-kapacitást lehessen csatlakoztatni a hálózatra. Mindez azért is fontos fejlemény, mert éppen szintén csütörtökön közölte az Energiaügyi Minisztérium a naperőművi kapacitások tavalyi rohamos növekedésének egész éves számait, amely során arra is rámutatott, hogy mekkora hálózatfejlesztési és kiegyenlítési kihívásokat okoz az időjárásfüggő megújuló energiák gyors terjedése.
A 2023-as évben összesen 1632 megawattal nőtt a magyarországi naperőművek beépített kapacitása, ami több, mint másfélszerese a 2022-es egész éves növekedésnek, és messze új történelmi rekordot jelent – közölte a MAVIR előzetes adatai alapján csütörtökön az Energiaügyi Minisztérium. A hatalmas bővülési ütemet jól érzékelteti, hogy a tavalyi kapacitásnövekedés meghaladta azt, amennyi naperőműves kapacitás összesen kiépült 2020-ig az országban (1415 MW), és éppen ezért szokatlan módon a tárca arra is rámutat, hogy mennyire súlyos kihívásokat okozott a rendszerüzemeltető MAVIR-nak tavaly ennek a hatalmas kapacitásnövekedésnek, illetve az abból adódó hálózati kiegyenlítetlenségnek a kezelése.
Az extrém hideg miatt messze új történelmi csúcsra ugrott pénteken Finnországban a nagykereskedelmi áramár, ami azért is problémás, mert a napi áramárhoz kötött fogyasztók rezsiszámlája akár húszszorozódhat is egy átlagos naphoz képest. A finn gázpiaci rendszerüzemeltető azonnal új cseppfolyós gázszállítmányt rendelt, mert annyira durván megugrott a gázfogyasztás az országban, hogy félő: nem lenne elég az eltárolt gáz az egyik tárolóban addig, amíg megérkezik majd a tervezett LNG-hajó.
A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.
Napjainkra nem csak Magyarországon, de Európa és a világ más országaiban is a villamosenergia-hálózatok fejlesztésének lassúsága vált a zöld energiaátállás fő akadályává. A beruházások elégtelensége miatt sok országban a hálózat már képtelen megfelelni az új naperőművek, elektromos töltők vagy hőszivattyúk telepítésére vonatkozó igényeknek, sőt, előfordul, hogy a már működő felhasználói berendezésekre is korlátozásokat vezetnek be az ellátásbiztonság fenntartása érdekében.
Módosította a rendszerhasználati díjak alkalmazásáról szóló rendeletét a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), ami lehetőséget teremt arra, hogy az újonnan létesülő villamosenergia-tárolók átmeneti díjkedvezményben részesüljenek. A rendeletmódosítás a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjakat nem érinti.
Elindult a rendszerhasználókkal a nyilvános egyeztetés a magyar villamosenergia-rendszer 10, illetve 15 éves hálózatfejlesztési tervéről, amelyhez az érdekeltek idén év végéig küldhetik meg szakmai észrevételeiket – hívta fel a figyelmet csütörtöki közleményében a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH).
Az Európai Unió számos országában komoly gondot jelent a villamosenergia hálózatok szűk kapacitása ahhoz, hogy az elektromos autók gyorsabb terjedéséhez szükséges töltőhálózatot ki lehessen építeni – mutat rá a Reuters a hétfői figyelmeztető anyagában a helyzetre. A kapacitás problémák az egész uniós energiaátmenetet is akadályozhatják, amely az Európai Bizottság friss becslései szerint 2030-ig mintegy 60%-kal több villamosenergia termelését és elosztását teszi szükségessé, és amelyhez irdatlanul nagy, közel 600 milliárd eurónyi hálózatfejlesztési kiadást kell végrehajtani. Éppen ezen óriási feladatok, a decentralizált áramtermelési és elosztási rendszerbeli nehézségek miatt, a Bizottság előállt egy hétpontos cselekvési tervvel, amelyekkel az a célja, hogy a szükséges beruházások minél hamarabb megvalósuljanak, és így ne a hálózat legyen az energiaátmenet fő akadálya.
Oroszország ukrajnai inváziója óta több ezer kibertámadás érte az európai energiahálózatot - most a szektorba történő beruházás szükségességére hívta fel a figyelmet az iparág egyik vezetője.
"Azerbajdzsánnal, Georgiával, Romániával, Bulgáriával arra szövetkeztünk, hogy nagy mennyiségű zöld energiát importáljunk Európába", amelynek érdekében ma szándéknyilatkozatot is aláírtunk, és a résztvevő országok villamosenergia-vállalatai létrehoznak egy közös vállalatot – jelentette be ma Budapesten Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter az úgynevezett zöld energiafolyosó irányító bizottságának ülését követően azt is elmondta: ha minden jól megy, akkor a következő évtized elején már megkezdődhet a szállítás ezen az útvonalon, amihez az kell, hogy a világ leghosszabb, több mint 1100 kilométeres vízalatti vezetéke elkészüljön.
Még néhány hetet várnia kell az árampiaci szereplőknek a 2024. évi rendszerhasználati díjak mértékéről szóló energiahivatali határozatra, illetve az ipari erőművi csatlakozási igényekre vonatkozó második közzétételi eljárás meghirdetésére – derült ki a csütörtök éjjeli Magyar Közlönyből.
Komplexen kell megtervezni mind lakossági, mind ipari felhasználói, mind országos szinten az energiaellátást, mert számos olyan energiabeszerzési és kereskedelmi kérdés felmerül, ami alapvetően befolyásolja a naperőművi projektek megtérülését – hangsúlyozta Tótth András és Fehér Róbert, a 8G Energy Holding Zrt. igazgatóságának két tagja a Portfolio-nak adott páros interjúban. A beszélgetés során szóba került a negatív áramárak és a hosszú távú áramvásárlási szerződések kérdése, továbbá a naperőművek kibervédelmének és az új szélerőművi kapacitások kiépítésének fontossága is. Azt is körbejártuk, hogy a megújuló energia hatékony elosztásának irányai, így az energiatárolás, az energiaközösségek és az aggregátorok hogyan segíthetik az előrelépést az ipari és a lakossági szegmens közötti határterületen. A lakossági naperőműveknél úgy látják a szakértők: nagy még a potenciál az eddigi felfutás után is, amelyet alapos szabályozói és pályázati átgondolás mentén jól ki is lehet majd használni.
Nagy fejlődés előtt áll Magyarországon is a rugalmassági aggregációs piac, amely segíti a villamosenergia hálózat stabilitását, és mérsékli a kiegyenlítési szolgáltatások árait, így „a villanyszámlákban is tükröződni fog”, mert „az emberek kevesebbet fognak fizetni a villamos energiáért” – hangsúlyozta a cseh hátterű Nano Energies ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban. Stanislav Chvála rámutatott, hogy minden olyan eszközt díjmentesen lehet csatlakoztatni egy virtuális erőműhöz, amely képes időben eltolni a villamosenergia termelését, vagy fogyasztását, így a rugalmasság biztosításával a tulajdonosok nemcsak költséget takaríthatnak meg, hanem „akár extra bevételre is szert tehetnek” anélkül, hogy a csatlakoztatott eszközök működését korlátozni kellene. A szakértővel a magyar piacra lépés első közel egy évének tapasztalatairól, a szabályozási keretekről, a piac fejlődésének főbb irányairól, és a régiós tapasztalatokról is beszélgettünk. A Nano Energies magyarországi tevékenysége kapcsán rögzítette: „célunk, hogy óránként több tíz megawattnyi rugalmasságot tudjunk felajánlani, elsősorban az áramot fogyasztó eszközökön keresztül.”
Hazai és nemzetközi szinten sem lesz hiány a piacmozgató eseményekből.
Örülhetnek a befektetők.
Egy amerikai hatósági beadványban bukkantunk rá.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Két év alatt meg kell duplázni a hadi kiadásokat.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.