Lassan egy éve annak, hogy a forint szabadesését kellett megfékeznie egy 500 bázispontos vészkamatemeléssel az MNB-nek. Objektíven nézve akkor egy árfolyamválság küszöbén voltunk, ami akár államcsőd felé is vezethetett volna, ha nem megfelelően kezelik – hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) vándorgyűlésére rögzített beszélgetésben, melyet Madár István, a Portfolio vezető elemzője moderált. A résztvevők abban is egyet értettek, hogy az adósságkezelés a következő években is kihívások elé néz, nehéz egyensúlyozni a lakossági állampapírok és a devizakötvények között.
Sok előfeltétel adott ahhoz, hogy egy nagyon súlyos válságot éljen át Törökország – nyilatkozta Nikolay Markov a Pictet Asset Management vezető közgazdásza csütörtökön a Reutersnek azután, hogy a török líra ma 3%-os zuhanással új történelmi mélypontra bukott mind a dollárral, mind az euróval szemben és év eleje óta már több mint 20%-ot, 2018 eleje óta pedig már közel 100%-ot veszített értékéből. Közben a devizatartalékai rohamosan csökkennek a jegybanknak, de a szakértők szerint mégis csak az utolsó pillanatban várható az, hogy az igazán hathatós lépéshez, a kamatemeléshez nyúlna. Közben csütörtök este válságtanácskozást hívott össze a török bankfelügyelet a banki vezetőknek és ezen ott vannak a jegybank illetékesei is.
A török líra árfolyama a mai kereskedésben több mint hat hónapos mélypontra esett, miután a jegybank kamatdöntő ülését követő közleményéből kivette azt a szövegrészt, miszerint további kamatemelések is szóba jöhetnek, amennyiben az inflációs folyamatok azt indokolják. A lazább hangvételű jegybanki kommunikáció miatt megütötték a lírát, a dollárral szemben a 6-os szintet ostromolta kora délután, innen azonban kicsit visszakorrigált. A gazdaság gyengélkedése, illetve az egyre komolyabb politikai kockázatok közepette érdemes lesz figyelni a következő hónapokban Törökországra és a lírára, hiszen jöhetnek még a tavalyihoz hasonló izgalmak.
Berat Albayrak török pénzügyminiszter zárt ajtók mögött tartott beszámolót múlt héten az IMF és a Világbank képviselői előtt, amelyen több száz befektető is részt vett. Az esemény célja feltehetően az volt, hogy javítsa a török kormány külföldi hitelességét, ha úgy tetszik, növelje a külföldi befektetők országba vetett bizalmát, egyes beszámolók azonban ez - finoman szólva - nem igazán sikerült.
Recep Tayyip Erdogan török államfő a vasárnapi helyhatósági választások előtt ismét csúcsra járatja külföldellenes retorikáját, így próbálva kompenzálni pártszövetségének csökkenő népszerűségét. A török gazdaság recesszióba süllyedt, a munkanélküliség gyorsan nő, az inflációt továbbra sem sikerül megzabolázni, emiatt pedig az emberek egyre elégedetlenebbek a hatalmon lévő politikai vezetéssel. Erdogan tavaly is hasonló kommunikációs eszközökhöz nyúlt a líraválság közepette, kevés sikerrel, most azonban, ha nem jól keveri a kártyákat, újabb válsághelyzetbe manőverezheti az országot. Az Egyesült Államok gyakorlatilag ultimátumot adott Törökországnak egy orosz fegyverbeszerzési ügyben: ha Erdoganék átlépik ezt a vörös vonalat, akkor felkészülhetnek az amerikai szankciókra, ami nagyon komoly következményekkel járhat mind politikailag, mind gazdaságilag.
A mai kereskedésben új hétéves csúcsra kapaszkodott az amerikai 10 éves állampapír-hozam, annak következtében, hogy az elmúlt napokban rendkívül optimistán nyilatkozott az amerikai gazdaság helyzetéről Jerome Powell Fed-elnök. Legutóbb, amikor idén áprilisban 3% fölé, új többéves csúcsra emelkedett az amerikai 10 éves hozam, olyan feltörekvő piaci lavinát indított el, aminek Argentína és Törökország is áldozatává vált, de Magyarország (és a forint) sem úszta meg következmények nélkül.
Az argentin jegybank váratlanul brutális kamatemelést hajtott végre, ugyanis piacnyitás előtt 45%-ról 60%-ra emelte az irányadó rátát. A peso árfolyama gyakorlatilag szabadesésben van, már 15% feletti napi mínuszban jár a dollárral szemben. Tegnap éjjel az argentin kormány már sürgette az IMF-et, hogy a májusban jóváhagyott készenléti hitelből minél hamarabb folyósítsanak pénzt, mert nagy a baj.
Erkan Kilimci, a török jegybank alelnöke távozni készül az intézménytől - értesült a Reuters.
A Nemzetközi Valutaalap mérlegeli annak lehetőségét, hogy az Argentínával májusban kötött készenléti megállapodásban szereplő ütemezéshez képest gyorsabban kapja meg az ország az 50 milliárd dolláros mentőcsomagot - írja a Reuters. Az argentin kormány a peso tegnapi összeomlása miatt kezdte el sürgetni az IMF-et, hogy minél gyorsabban bocsássa rendelkezésükre a pénzt.
A török gazdaság elleni külföldi támadás olyan, mintha a török zászló, vagy az ima ellen irányulna, azonban Törökország elég erős ahhoz, hogy felül kerekedjen mindezen - fogalmazott Recep Tayyip Erdogan államfő mai beszédében.
Németország nem mérlegeli, hogy pénzügyi segítséget nyújtson Törökországnak - jelentette ki újságírói kérdésre válaszolva ma Steffen Seibert kormányszóvivő.
Bár a török bankfelügyelet múlt heti, a líra elleni spekulációt megnehezítő döntései átmenetileg enyhítették a török fizetőeszközre nehezedő nyomást, ezért még később súlyos árat fizethet Törökország. A legnagyobb baj az, hogy nem csak a spekulánsok nem tudnak devizapiaci ügyletek kötni, hanem azok a külföldi befektetők sem, akik csak fedezni szeretnék lírabefektetéseik árfolyamkockázatát, ez pedig ráerősíthet az országból való tőkekivonásra.
Bár első látásra nem tűnik nyilvánvalónak, a törökországi események az olajpiacon is éreztethetik hatásukat. A válság esetleges súlyosbodása vagy továbbterjedése többféle módon és irányban is befolyásolhatják az olajárakat.
Burkolt kamatemelés, rejtett tőkekorlátozás - ezekre a rendkívüli intézkedésekre volt szükség ahhoz, hogy (átmenetileg) enyhüljön a nyomás a török lírán. Bár a lépések rövid távon kisebb megnyugvást hozhatnak a török piacon, fundamentális irányváltás híján továbbra is óriási kockázatok övezik Törökország helyzetét.
Az ügyvédje felfüggesztést kér próbaidőre.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Állítólag az ingázók foglalták a helyek többségét.
Szijjártó Péter Pekingből jelentkezett.
Megérkezett a várt bejelentés.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
