A rendkívüli mértékben ingadozó gázárak miatt döntött úgy a Nitrogénművek Zrt., hogy leállítja ammóniatermelését, és a helyzet javulása sem valószínű az elkövetkező időszakban – mondta el Bige László, a cég tulajdonosa és vezérigazgatója az ATV Egyenes Beszéd című műsorában szerdán. Hozzátette: a háború elhúzódása esetén mind a műtrágya, mind a gabona ára nagyon magas lehet.
A kormányzat több helyen is beavatkozott a fogyasztói árakba, eltérítve azokat a piaci egyensúlyi szintjüktől. Az elmúlt hetekben látványosan megmutatkoztak ennek a gyakorlatnak a korlátai az üzemanyagok esetében, de lehet, hogy az élelmiszereknél is futunk még egy csúnya kört.
Egyetlen hónap alatt 2,1%-kal drágultak az élelmiszerek Magyarországon, az áremelkedés éves üteme pedig a januári 10,1%-ról 11,3%-ra emelkedett. Mindezt úgy, hogy közben több alapvető élelmiszer ára a kormányzati árstop hatására valóban jelentősen esett.
85 esetben akadtak kifogásolnivalóra az élelmiszerárstop betartását február elseje óta, tehát már egy teljes hónapja vizsgáló fogyasztóvédelmi szakemberek. A 977 hagyományos üzlet és webáruház döntő többsége mindenben megfelelt az előírásoknak, csökkentett áron kínálta az érintett termékeket, azokból elegendő készletet tartott raktáron. A mulasztókkal szemben megindult eljárásokból eddig huszonnégy zárult le bírság kiszabásával összesen több mint 4,5 millió forint értékben - írja értékelőjében az ITM.
Ellátási zavarokat nem, de drágulást okozhat az élelmiszerpiacán az, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát – vélik az OTP szakértői. A dráguló termény- illetve alapanyag-árak maguk után vonják egy sor termék áremelkedését, így jelentősen növekedhet az ára a takarmánynak, így a húsnak, valamint az étolajnak is. Különösen az lehet pusztító hatású, ha elhúzódó lesz a konfliktus.
Február első három hetében összesen 760 helyszíni és online ellenőrzést hajtottak végre a fogyasztóvédelem ellenőrei és a megelőző héthez képest most is alacsony, 8%-os kifogásolási arányt találtak, igaz közben megszületett egy áruházlánc vidéki üzletének mulasztása miatt az első 1 millió forintos bírság is – derül ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium kedd reggeli közleményéből.
Február első felében több mint félezer üzletben vizsgálta az élelmiszerárstop betartását a fogyasztóvédelem. A tapasztalatok szerint a kereskedők elenyésző számú kivételtől eltekintve csökkentették áraikat, az előírt készletet tartják raktáron. A kormányhivatali szakemberek mindössze 42 esetben találtak hiányosságot, a hatóság mostanáig összesen 300 ezer forint bírság kiszabásáról döntött, közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
Elszálltak az élelmiszerárak januárban a világban és az emelkedésnek még nincs vége, az étolaj drágulása rekordszintre lökheti a FAO globális élelmiszerár-indexét.
Exporttilalmat rendelt el az orosz kormány az ammónium-nitrátra, a döntés mától érvényes és egyelőre április másodikáig tarthat. A fontos műtrágya-alapanyag tovább drágíthatja a mezőgazdasági tápanyag-utánpótlás már így is kirívó mértékben megemelkedett költségeit, amely az élelmiszerárakban is megjelenhet.
Futótűzként ment körbe a Pénzcentrum szombati híre, hogy a kormányzati árstopra a Lidl az ármaximált termékekből mennyiségi korlátozással reagál. Ráadásul mindezt tetézi azzal, hogy a hatóságilag maximalizált árnál is jóval olcsóbban kívánja ezeket a termékeket kínálni. Tekintve, hogy nem egy jótékonysági szervezetről beszélünk, joggal merül fel a kérdés, hogy mi ütött a Lidl marketingeseibe, hogy ilyen, elsőre hajmeresztőnek tűnő akciót hirdetnek? Azonban, ha jobban a dolgok mögé nézünk, akkor kiderül, hogy húzásuk a maga nemében, ha nem is zseniális, de mindenképpen tudományosan megalapozott. A Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karának oktatói a Portfolio-nak küldött írásukban a kiskerlánc lépésére adnak magyarázatot, és felteszik a kérdést: készlethiánytól fél-e a Lidl vagy épp versenyelőnyt kovácsol magának, a vállalat marketingesei „megtrollkodták” a hatósági árszabályozást?
A hagyományos üzletek mellett az élelmiszert értékesítő webshopokban is vizsgálja február elsejétől a rögzített árak betartását a fogyasztóvédelem. A kijelölt termékeket a tavaly október közepinél drágábban kínáló, az előírt mennyiséget készleten nem tartó vagy a tájékoztatásban mulasztó kereskedő az első jogsértést sem ússza meg figyelmeztetéssel – jelentette be Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese kiemelte: a kormányhivatalok fogyasztóvédelmi szakemberei az általános gyakorlattól eltérően kötelezően bírságot szabnak ki, amely 50 ezertől akár több millió forintra rúghat.
A bizonyos alapvető élelmiszerek esetében február elsején életbe lépő élelmiszerár-stopról az érintett üzletek kötelesek tájékoztatni a vásárlókat, meghatározott plakátokkal, meghatározott helyen - derül ki a szerdai közlönyből. A boltoknak 3 munkanapjuk maradt arra, hogy a Rogán Antal miniszterelnöki kabinetfőnök által közzétett arculati kézikönyv alapján elkészítsék a tájékoztatókat. Ha nem tesznek így, pénzbírság, vagy akár bezárás is lehet a büntetés.
Átmeneti hiány alakulhat ki baromfihúsból. A Baromfi Terméktanács elnöke azt mondta az RTL Híradónak, 15-20%-kal zuhanhat a termelés, ha a kereskedők nem fizetnek többet a csirkéért.
Az alapvető élelmiszerek árának rögzítése is jelzi, hogy a kormány határozottan közbelép, ha elszabadulnak az árak - mondta az agrárminiszter a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában. Nagy István arról is beszélt, hogy az eredetileg tervezett 3 hónapnál tovább is fennmaradhat az intézkedés.
Ma 11 órától kormányinfót tartott Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, elsősorban a tegnap bejelentett élelmiszerár-befagyasztásról és a koronavírus elleni védekezésről beszélt. Mint ismertette, változnak a karanténnal, teszteléssel kapcsolatos szabályok. Az eseményről élőben tudósítunk.
Tavaly átlagosan 28,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett - áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett jelentésében.
2022. február 1-jétől 2022. május 31-ig mindegyik Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) minden alszámlájáról lehet hideg élelmiszert vásárolni - hívta fel a figyelmet a kormány csütörtöki közleményében.
Az agrár- illetve élelmiszertermékek régóta nem látott ütemben drágulnak, és a jelek szerint ez a folyamat folytatódni fog az elkövetkező hónapokban is. Az árnövekedés megterheli a fogyasztókat és kivégezheti az agrofood-szektor egyes versenyképtelen szereplőit is.