A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Ők is kijelölték a kereteket
A brit tárgyalási pozíciót a szokásos kedd délutáni kabinetülésen véglegesítették, de a részleteket a kormány csak csütörtökön ismerteti a londoni alsóházban. A Downing Street szóvivőjének vázlatos keddi tájékoztatásából annyi derült ki, hogy London - ahogy ezt Boris Johnson miniszterelnök korábban is többször kifejtette - szabadkereskedelmi megállapodást szeretne kötni az Európai Unióval, de nem teljesen új jellegű egyezményre törekszik, hanem ahhoz hasonlókra, amilyeneket az EU "más szuverén külső országokkal" kötött az elmúlt években.
Nem számíthatnak ugyanakkor könnyű tárgyalásra a felek: az EU szerint a britekkel nem jöhet szóba a CETA-hoz hasonló megállapodás. Az is egy neuralgikus pont lehet, hogy az EU szeretne egyenlő feltételeket a piacszabályozásban, a britek viszont épp nagyobb szabadságot akarnak kivívni a piacszabályozást illetően. A megegyezésnek legkésőbb december 31-ig meg kell születnie, Boris Johnson ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a brit kormány nem szeretne további halasztást kérni.
Mit akarnak a britek és az EU?
A keddi kabinetülés valószínűsíthetően azt a tárgyalási alapállást rögzítette, amelyből a londoni miniszterelnöki hivatal a hónap elején már ismertetett egyes részleteket. A február első hetében bemutatott dokumentum szerint a 2020-as év további szakaszának kérdése az, hogy London és az EU egyezségre tud-e jutni egy elmélyült kereskedelmi viszonyrendszer kialakításáról, azoknak az elveknek a mintáját követve, amelyek alapján az EU és Kanada szabadkereskedelmi megállapodása is létrejött.
A miniszterelnöki hivatal előzetes anyaga leszögezte, hogy
ha ez nem sikerül, az Egyesült Királyság akkor is felhagy az egységes uniós belső piac és a vámunió szabályainak alkalmazásával az idei év végén, amikor az átmeneti időszak lejár.
London már korábban is jelezte, hogy a Kanadával kötött EU-egyezményhez hasonló, de annál jóval szélesebb körű, félhivatalos megjelöléssel "Kanada-plusz-plusz-plusz" szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az Európai Unióval, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére. Ez utóbbi célkitűzés szerepelt a Downing Street által a tárgyalási alapelvekről február elején összeállított anyagban is.
Az összefoglaló leszögezte: egy átfogó szabadkereskedelmi megállapodásnak elengedhetetlen eleme a szolgáltatások kereskedelmére is jelentős mértékben kiterjedő szabályrendszer. Ennek megfelelően a majdani kétoldalú megállapodásnak olyan intézkedéseket is tartalmaznia kell, amelyek minimalizálják a határokon átnyúló szolgáltatás- és beruházásitőke-áramlás előtti akadályokat. Erről azonban máris vita van London és az EU között.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nemrégiben tett londoni látogatásán kijelentette: a teljes körű - vagyis a szolgáltatásokra és a tőkeforgalomra is kiterjedő - szabadkereskedelmi egyezmény feltétele az uniós állampolgárok szabad mozgásának további biztosítása, vagyis az emberek szabad mozgása nélkül nem lehetséges a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása sem.
A konzervatív párti brit kormány azonban az Európai Unióból és az unión kívüli országokból érkezőkre egyformán érvényes, pontozásos elbírálásra alapuló bevándorlási szabályozást kíván életbe léptetni az átmeneti időszak december végi lejárta után. A tervezett új szabályozási rendszer sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia a jövő évtől nem kívánja érvényesíteni az unión belüli szabad mozgás alapelvét.
Címlapkép: Getty Images
