
A helikopterpénz fogalma több mint ötven éves, és a Nobel-díjas Milton Friedman nevéhez köthető, aki egy helikopterről az emberek közé szórt pénz hatásával illusztrálta a monetáris politika működési mechanizmusát. Azóta az allegória önálló életre kelt, és mára egy gazdaságpolitikai eszközzé nőtte ki magát – legalábbis az elméletben. Lényege, hogy az állam olyan, jellemzően egyszeri transzferben részesíti a polgárokat, ami mindenkinek jár, és amit tetszőleges célra el lehet költeni azonnal, vagy akár később. De talán a legfontosabb tulajdonsága a helikopteres pénzosztásnak, hogy nem máshonnan elvont pénzekből történik, hanem új pénz teremtéséből.
Több technika is lehetséges a tranzakció lebonyolítására – ezek közül a két, talán legrealisztikusabb formáját mutatjuk be. Az első szerint a jegybank új pénzt teremt, amit a kormánynak „ajándékoz”, az pedig szétosztja az emberek között. A kormány beiktatása azért fontos, mert az új pénz elosztása politikai döntés, ami tipikusan kormányzati és nem jegybanki feladat. Könyveléstechnikailag az történik, hogy a jegybank a központi költségvetés nála vezetett számláján jóváírja az összeget, amit a kormány kiutal az érintetteknek.
A másik megoldás során nem szükséges a kormány jegybanki számláján jóváírni semmit, mert a költségvetés kötvénykibocsátásból teremti elő első körben a szétosztásra szánt összeget. Annak érdekében, hogy végül ez ne más pénzének az elköltése legyen, a jegybank a programnak megfelelő mértékű állampapír-vásárlásba kezdhet a másodpiacon, vagyis a helikopterpénz forrását utólagosan teremti meg – látszólag ismét csak a semmiből. Felfoghatjuk úgy az ügyletet, hogy először maguk a polgárok, akik megveszik az újonnan kibocsátott állampapírokat, fizetik a számlát, azonban tőlük a jegybank felvásárolja ezeket az új eszközöket, és így végül ismét csak friss jegybanki pénz kerül szétosztásra. Természetesen a gyakorlatban a központi bank nem feltétlenül az új állampapírokat fogja megvásárolni, de ennek az egyes szektorok összevont mérlegei szempontjából nincsen különösebb jelentősége.
A bemutatott technikák mindegyikét felfoghatjuk úgy, mint egy monetáris lazítással párosuló fiskális élénkítést. Fiskális, mert a költségvetés kiadásai nőnek. Monetáris, mert a jegybank növeli a gazdaságban lévő pénzmennyiséget, egész pontosan a monetáris bázist. Ebben (is) különbözik a mennyiségi lazítástól („quantitative easing”, QE), ugyanis ez utóbbi során a jegybank pusztán csak állampapírt vásárol többnyire azért, hogy a hosszabb lejáratú hozamok csökkenjenek. Vagyis míg a mennyiségi lazítás egy monetáris lazítás közvetlen fiskális politikai lépések, következmények nélkül, addig a helikopterpénz egy összehangolt fiskális-monetáris élénkítés.
A két, fentebb bemutatott megoldás között fontos különbség van az egyes mérlegekre gyakorolt hatásban. Az első esetben, amikor a jegybank „ajándékba adja” a szétosztásra szánt forrást a kormánynak, a jegybanki tőke a megteremtett forrással egyenlő arányban csökken, ugyanis a központi banknak vesztesége keletkezik. A jegybanki mérleg forrásoldalán megjelenik a szétosztott pénz: vagy a készpénz tétel növekedésében, vagy a kereskedelmi bankok jegybanknál elhelyezett tartalékainak bővülésében. Eközben a jegybank eszközeiben nem történik változás, így a program csak a mérleg forrásoldali tételeinek átrendeződését eredményezi, a mérlegfőösszeg változatlan marad. A központi költségvetés mérlege egyáltalán nem változik, ugyanis az összeget, amit „ajándékba” kapott a jegybanktól, tovább is ajándékozza az állampolgároknak. A költségvetés tehát csak közvetítői szerepet játszik. A magánszektor kezén lévő pénzállomány gyarapodik pontosan olyan mértékben, amilyen mértékben a jegybank forrásoldalán megnő a tartalék- és készpénzállomány, valamint csökken a tőke.

A második esetben, amikor állampapírkibocsátás és jegybanki állampapírvásárlás is történik, a jegybank mérlegfőösszege megnő. Forrásoldalon ugyanúgy megjelenik a többletpénz, az eszközoldal azonban felduzzad az újonnan vásárolt államadóssággal. Természetesen ez konszolidált államháztartás szinten nem jelent tényleges adósságot, hiszen az állam egyik zsebe (kincstár) tartozik a másik zsebnek (jegybank). A költségvetés adósságállománya azonban megnő, jóllehet e növekmény végül a jegybank felé fog fennállni. A magánszektor készpénzállománya ugyanúgy megnő, mint az előző esetben.
Fontos azonban látni, hogy az eltérő mérleghatások ellenére közgazdaságilag nincs számottevő különbség az államadósságra gyakorolt hatásban, az mindkét esetben megnő. Egyrészt, mindkét esetben változatlan marad a magánszektor kezében lévő állampapír-állomány. Első esetben azért, mert nem is történt állampapír-kibocsátás (sem visszavásárlás), a második esetben pedig azért, mert amennyi új államkötvény került a piacra, ugyanannyit ki is szívott onnan a jegybank. Másrészt mindkét esetben megnő a monetáris bázis (készpénz és egybanki tartalékok), ami a konszolidált államháztartás szintjén adósságot jelent a magánszektor felé.
Ha közelebbről megvizsgáljuk, a mérlegekre gyakorolt hatás sem különbözik tartalmilag, csak formailag. A jegybank tulajdonosa a legtöbb országban az állam, ezért előbbi tőkevesztését utóbbinak pótolnia kell. Ezt prudens kormányok meg is teszik. Mindaddig, amíg ez nem történik meg, tekinthetünk úgy a jegybankra, mint egy kellően feltőkésített vállalatra, amely számára a szükséges tőke egy része még csak ígéret formájában létezik. Vagyis a tőkevesztés a forrásoldalon felfogható úgy is, mint egy, az eszközoldalon megjelenő új tétel, nevezetesen az állam elköteleződése egy későbbi feltőkésítésre. Ennek megfelelően a központi költségvetés ebben az esetben is eladósodik a jegybank felé.
Láttuk tehát, hogy a helikopterpénz, akárhogy is valósítják meg, szükségszerűen az államadósság megugrásához vezet, mégpedig a jegybanki tartalékok (és/vagy készpénz) növekedése formájában. Ez ugyanúgy államadósság, mint az államkötvény, csak többnyire sokkal rövidebb lejáratú. Nem lehet tehát pénzt osztani a semmiből. Ezért amikor válságkezelő lépésként a helikopterpénzt javasol valaki, véletlenül sem szabad azt gondolni, hogy a helikopter ingyen nyomtatja a pénzt, nem generál adósságot és csak szétszórja a levegőben.
A szerzők a Budapesti Corvinus Egyetem MNB Tanszékének munkatársai.
Címlapkép:
Az embert kiváltó AI-ügynökök tömeges megjelenésével járhat a mesterséges intelligencia harmadik korszaka?
Például a marketinget vagy a számlázást AI-ügynökökkel is el lehet majd végeztetni.
Rekordszámokat villantottak, akik a magyarok pénzét kezelik
Közel 100 milliárd forintot tehettek zsebre.
Az orosz flotta egyik fontos központjára mért csapást Ukrajna
A kommunikáció megbénítása volt a cél.
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?– díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető
Kilőtte Putyin csodafegyverét Oroszország: levegőbe emelkedett a Cirkon
Ritkán használt eszközt vetettek be.
Megérkezett az új iPhone: egy téren már le is körözheti a korábbi csúcsmodelleket
Hatalmas az érdeklődés az Apple nagy dobása iránt.
Kelet-Közép-Európa - hogyan tudjuk kontrollálni a saját sorsunkat?
Kelet-Közép Európa jövőjét a rendelkezésre álló erőforrások és képességek, röviden a potenciál határozza meg. A kérdés, hogy a potenciált mennyiben tudjuk felhasználni a régió polgá
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Top 10 osztalék részvény - 2025. szeptember
Szeptember másodikán kijött Justin Law listája az osztalékfizető részvényekről, sorba is rendeztem őket gyorsan, itt az eredmény.Fontosabb infók a lista összeállításával kapcsolatbanElőz
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál


Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod