Jön az új világ: komoly bírságokra számíthatnak a cégek április 1-től

Az alábbiakban Falcsik István írását közöljük, aki 2016 óta vezeti az RSM Hungary Zrt. Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadási üzletágát és vámszakértői csapatát.

EPR- rendszer - Mi változik április 1-től?

A hatályos szabályok szerint az EPR ellenőrzés joga az OHH-hoz tartozik, nem pedig a koncessziós jogokat birtokló MOHU-hoz. Bár eddig is zajlottak EPR ellenőrzések, ezek főként adategyeztetésekre korlátozódtak, valódi szankciók nélkül és komoly csapást nem mértek az EPR kötelezettséget elkerülő gazdálkodókra

Fokozódó EPR ellenőrzések

Az áprilisi módosítás azonban minden eszközt megad az OHH számára ahhoz, hogy hatékonyan fellépjen az EPR kötelezettségeket elmulasztó gazdálkodók ellen.

„A jövőben várhatóan fokozódik az ellenőrzések száma, amely megvalósulhat a gazdálkodók tevékenységének helyszíni ellenőrzésében.”

Az EPR adatszolgáltatás elmaradása vagy hibás teljesítése után bírság kerül kiszabásra

Mint minden új kötelezettség bevezetése során, az EPR-ben is várható egy „új világ” megérkezése, amikor is az ellenőrzés megállapítása alapján komoly összegű bírságokra számízhat az, aki nem, vagy nem megfelelően teljesíti az EPR kötelezettségét.

A hulladékgazdálkodási bírság alkalmazására vonatkozó kormányrendelet 2025. április 1-jén életbelépő módosítása minden feltételt megteremtett annak, hogy a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony szankciót - EPR bírságot - alkalmazzon a potyautasokkal szemben.  

Tekintettel arra, hogy még most is jelentős azon cégek száma, akik érintettek EPR kötelezettséggel – főleg a csomagolóanyag lebontása és a csomagolások előállítása terén,-  egy következetes EPR birság alkalmazása megfelelő pofon lehet ezeknek a gazdálkodóknak.

EPR bírság

Az életbe lépő szankciós rendelet módosítást vizsgálva megállapítható, hogy aki nem megfelelően teljesíti az EPR kötelezettségeit az bírság kiszabására számíthat.

Mekkora lehet az EPR bírság összege?

Az új szabályok szerint az a gazdálkodó, aki:

• Nem szolgáltat adatot az általa forgalomba hozott körforgásos termékek mennyiségéről, a pótlólagos EPR díj mellett az elmaradt összeg 50%-ának megfelelő bírságot fizet.
• Hibásan teljesíti az EPR adatszolgáltatást, és ezáltal kevesebb EPR díjat fizet, a bírság az eltitkolt mennyiség után kiszámított összeg 50%-a lesz.
• Ha a jogsértés több termékáramra is kiterjed, az egyes termékáramok után megállapított EPR bírságok összeadódnak.

Összefoglalva és leegyszerűsítve a fenti szabályokat az EPR bírság mértéke a bevallani és ezáltal befizetni is elmulasztott EPR díj 50 %-a, amely jelentős szankciónak tekinthető.

Amennyiben a hatóság nem rendelkezik pontos adatokkal a szankció kiszabásához, a legmagasabb EPR díjtétel alapján állapítják meg a büntetést.

Mi tehetnek az EPR-ben érintett, de még nem regisztrált vállalatok?

Ahogy a fentiekből is látszik az EPR bírságolási rendszer élesedésével már nincs idő a halogatásra. Akinek még nincs EPR regisztrációja, annak sürgősen pótolnia kell ezt, valamint gondoskodnia kell:

• az EPR nyilvántartások kialakításáról
• az EPR adatszolgáltatásról
• az EPR díjfizetés teljesítéséről

A mulasztás mostantól nemcsak adminisztratív kockázatot, hanem komoly pénzügyi következményeket is jelenthet. Egy tapasztalt tanácsadó segítségével azonban még mindig elkerülhető a büntetés, és jogszerűen teljesíthetők az EPR kötelezettségek.

A hibrid szabályozás kihívásai

Az EPR egy sajátos, hibrid szabályozás, amely egyszerre hordozza magában a korábbi termékdíj-rendszer és a hulladékgazdálkodási előírások jegyeit. A fő különbség az, hogy míg a termékdíjat a NAV kezelte, az EPR egy koncessziós rendszerbe került, ahol a bevételeket nem az államkasszába fizetik, hanem a koncesszort működtető MOHU számára.

• Ez a kettősség a bírságolásnál is problémákat vet fel: Az önrevízió lehetősége korlátozott – a gazdálkodók csak évente egyszer javíthatják a bevallásukat, akkor is előzetes kérelem alapján.
• Ha az OHH közben ellenőrzést végez, és mulasztást talál, az önellenőrzés nem ment fel a szankció alól.
• Az EPR díjak és bírságok alakulása nagymértékben függ attól, hogy a koncesszori rendszer mennyire fenntartható gazdaságilag.

Mindenesetre jelzés értékű az, hogy 2025. április 1-től két évvel az EPR bevezetése után az EPR bírság speciálisan szabályozásra került. Ez nem jelenthet mást, mint hogy a jogalkotók és a jogalkalmazók is úgy gondolják, hogy itt az idő az igazi ellenőrzésre, és az EPR bevételek ilyen irányú növelésére.

Mire számíthatnak az EPR rendszer "potyautasai"?

A változások hátterében az is áll, hogy a potyautasok – vagyis azok a cégek, akik tudják, hogy érintettek az EPR kötelezettségben, de mégsem fizetnek – komoly problémát okoznak a rendszer fenntarthatóságában.

Mivel az EPR díjak célja a hulladékgazdálkodás finanszírozása, így jelentős problémát vet föl, ha a kötelezettek nem teljesítenek: az EPR díjakból származó bevételnek ugyanis fedeznie kellene a Koncesszor tevékenységét, sőt azt gazdaságossá kellene tennie. Ha az EPR díjak fizetéséből nem folyik be elég bevétel, azaz nem fedezi a Koncesszor kiadásait, akkor az államnak kell a hiányt kipótolni, ami jelenlegi helyzetben biztosan nem menne egyszerűen, ezért maradna az a megoldás, hogy a díjakat kell emelni egészen odáig, amig a koncesszori tevékenység nem válik gazdaságossá.

Az EPR díjakat minden év végén felülvizsgálják, de 2024 végén nem történt változás, így 2025-ben is az előző évi díjtételek maradnak érvényben. Ez egy utolsó lehetőség azoknak a gazdálkodóknak, akik eddig nem teljesítették kötelezettségeiket. Április 1-től azonban életbe lép az EPR bírság, és ezzel véget ér a halogatás időszaka.

A NAV és az OHH együttműködése révén pedig a hatóságok könnyedén azonosíthatják azokat a vállalkozásokat, akik importálnak, exportálnak vagy belföldön forgalmaznak termékeket, de nem teljesítik EPR kötelezettségeiket.

Ilyen adatok az export és import, valamint a tagállami értékesítések adatai. A NAV milliméter pontosan meg tudja mondani, hogy kik azok a gazdálkodók, akik olyan tevékenységet végeznek melynek során felmerülhet az EPR kötelezettség, és az OHH nak már elég ezeket az adatokat összevetni a regisztráltak adataival, vagy a bevallás adataival.

Aki eddig nem vette komolyan az EPR kötelezettséget komoly kockázatot vállalt,

aki ezután sem kíván foglalkozni ezzel a kötelezettséggel nagy hibát követ el, és kockázata most már fiskálisan is jól mérhető.    

Falcsik István, üzletágvezető,

RSM Vám-, jövedéki és hulladékgazdálkodási tanácsadás

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images