Egy hónap, 15 állomás: országjárásra indul a Portfolio és a KAVOSZ, bemutatkozik a Demján Sándor Tőkeprogram

A kkv-szektor fontosságát egy adott nemzetgazdaságon belül hangsúlyozni soha nem lehet eléggé: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató, 50 millió euró alatti éves árbevételt elérő, illetve ennél kisebb vállalatok alkotják a hazai gazdaság gerincét is. A teljes foglalkoztatás több mint kétharmadát és a nemzeti össztermék felét ez a szektor adja. Nem mellékesen a kkv-k esetében a hazai tulajdonlás aránya jóval magasabb a nagyvállalati-szektorénál. A kis- és középvállalkozások teljesítménye éppen ezért közvetlen hatással bír a teljes nemzetgazdaságra. Kijelenthető:

ha rosszul megy a kkv-knak, akkor rosszul megy az országnak.

A szektor legnagyobb kihívása egyértelműen a termelékenység növelése, amelyben igencsak le vannak maradva a hazai vállalatok nem csak az EU átlagtól, de a régió legtöbb országáétól. Nem csak a nemzetközi verseny nagy, hanem a belföldi is: a hazai kkv-k termelékenysége csupán fele az itthon működő nagyvállalatokénak.

A hatékonyságnövekedést kizárólag technológiai beruházásokkal, szervezeti átalakításokkal és humánerőforrás-fejlesztéssel lehet elérni. A kedvezőtlen gazdasági környezet, a hagyományosan legerősebb külpiac, Németország gazdasági gyengélkedése, az inflációs hatások, a forintárfolyam gyengülése, illetve az elmaradó uniós fejlesztési források mind-mind komoly kihívások elé állítják a vállalatvezetőket. Nem véletlen, hogy a beruházások is el-el maradoznak.

A beruházások bezuhanása nemzetgazdasági szinten is látványos: idén a második negyedévben a hazai beruházások volumene 1,1 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől - jelentette a Központi Statisztikai Hivatal augusztus végén. Ez a kilencedik egymást követő negyedév, amikor a beruházási teljesítmény visszaesik, és három éve meredek zuhanásban van. Az adat nem csak a nagyvállalati- és állami beruházások elhalasztásából, hanem a szektor beruházási hajlandóságának, illetve annak hiányának tudható be.

Lenne még tér a bővülésre

Bár számos állami visszatérítendő és nem visszatérítendő fejlesztési forrás áll rendelkezésre, úgy tűnik, hogy a magyarországi vállalkozások külső forrás igénybevételére való hajlandósága továbbra is elmaradást mutat az Unió többi országához képest. Bár az adat nem olyan friss, de az arányok mégis látványosak: az OECD szerint 2021-ben a kkv hitel/GDP arány Magyarországon 10 és 15 százalék között mozog, az Unió átlaga ennél 20 százalékponttal magasabb.

Az MNB legutóbbi, májusi jelentésében kiemeli: az előzetes adatok alapján a kkv-szektor hitelállománya 1,3 százalékkal növekedett éves alapon. A hazai vállalati hitelállomány növekedési üteme európai uniós összehasonlításban a középmezőnyben helyezkedik el, elmaradva a visegrádi országokban megfigyelt átlagos növekedési ütemtől (4,3 százalék).

A támogatott vállalati hitelek aránya az első negyedévben az előző év azonos időszakához képest 24 százalékponttal csökkenve mindössze 12 százalékot tett ki e szerződéseken belül. A kkv szegmensben a támogatott hitelek aránya 24 százalék volt a vizsgált időszakban, míg 2024 első negyedévében még 35 százalékot ért el.

A kkv-k hitelállomány 2024 közepéről 2024 közepére 2,3%-kal 7296 milliárd forintra nőtt, viszont a hitelszerződések száma 9%-kal 175 ezerre csökkent.

Országjárásra indul a KAVOSZ és Portfolio

A KAVOSZ Zrt., a méltán népszerű Széchenyi Kártya Program (SZKP) közvetítője a Portfolio-val közösen országos rendezvénysorozatot indít, és 15 magyarországi városba látogat el, és pontosan azt célozza, hogy számba vegye azokat az eszközöket, amelyek új perspektívát nyújthatnak a magyar mikro-, kis- és középvállalatok számára működésük stabilitásának megőrzése, valamint versenyképességük növelése céljából. A programban a KAVOSZ Zrt. kedvezményes konstrukciói mellett részletesen bemutatkozik a Demján Sándor Tőkeprogram is, amely a tőkefinanszírozás új formáját kínálja a hazai vállalkozások számára.

Kiemelt témák és előadók

A roadshow Székesfehérváron veszi kezdetét, ahol az érdeklődők első kézből kaphatnak információkat a legaktuálisabb támogatásokról és fejlesztési irányokról. Időpontok:

• szeptember 19. Székesfehérvár

Székesfehérváron készült tudósításunkat ide kattintva olvashatják el.

• szeptember 22. Kecskemét
• szeptember 23. Sopron
• szeptember 24. Miskolc
• szeptember 25. Szeged
• szeptember 30. Pécs és Kaposvár
• október 1. Zalaegerszeg

• október 8. Békéscsaba
• október 9. Veszprém
• okóber 13. Szombathely
• október 15. Eger
• október 16. Szekszárd
• október 20. Debrecen
• október 21. Szolnok

Az eseménysorozat napirendjén sok más, valamennyi vállalkozást érintő kérdés is terítékre kerül, úgy mint:

• Milyen hazai források és hitelprogramok állnak rendelkezésre 2025-ben?
• Hogyan fejlődik tovább a Széchenyi Kártya Program?
• Mire használható a Demján Sándor Tőkeprogram?
• Hogyan segíti a digitalizáció és automatizáció a hatékonyabb működést?

A roadshow minden állomásán cégvezetők, szakpolitikai döntéshozók és finanszírozási szakemberek segítenek eligazodni a kkv-k világában, testközelből mutatva meg a helyi lehetőségeket és országos trendeket.

Forrás van, csak élni kell vele

Szabados Richárd, az NGM kis- és középvállalkozások fejlesztéséért és technológiáért felelős államtitkára augusztus végén a Portfolio-n megjelent Beruházási hitelkalauz kkv-knak cikkében foglalta össze, hogy jelenleg milyen támogatott hitelforrások állnak a kkv-k rendelkezésére:

A Széchenyi Kártya Program (SZKP) konstrukciói immár több mint 20 éve biztosítanak kedvezményes, államilag kamattámogatott hiteleket a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások részére. Az elérhető konstrukciók közül is kiemelendő a Széchenyi Beruházási Hitel MAX+, amely széles körben használható fel beruházási célok megvalósítására a meglévő kapacitások bővítésétől és új kapacitások kiépítésétől kezdődően az energia- és erőforrás-hatékonysági intézkedéseken át a technológiaváltásig bezárólag.

A „Nemzeti Bajnokok Hitelprogram” (GINOP Plusz-1.4.5-25) az exportáló vagy beszállító vállalkozásoknak nyújt 0 százalékos beruházási hitelt, amelyhez 30 százalékos vissza nem térítendő támogatás társul. A támogatást a vállalatok technológiai korszerűsítésre vagy eszközbeszerzésre, valamint vállalati infokommunikációs fejlesztésre és/vagy megújuló energia-beruházás végrehajtására használhatják fel.

A „KKV Technológia Plusz Hitelprogramok” (A GINOP Plusz-1.4.3-24 és 1.4.4-24) 2024 áprilisa és októbere óta igényelhetők vidéken és a fővárosban a hazai tulajdonú kkv-k beruházásainak támogatása, kiemelten azok technológiai és szervezeti megújulásának elősegítése érdekében.

Minősített Vállalati Hitellel (MVH) bővül a lehetőségek köre szeptembertől, amit az MNB és a Bankszövetség hívott életre. Ez, a fent bemutatottakkal szemben nem egy konkrét terméket takar, hanem egy minősítést, amelyet a jegybank a kereskedelmi bankok által kínált hitelkonstrukcióknak adhat, amelyek megfelelnek a meghatározott kritériumoknak. A cél ebben az esetben is a kkv-szektor segítése a beruházási célok megvalósíthatósága érdekében.

Kondíciók:

Ezeken felül a MKIK által koordinált Demján Sándor Programban számos más finanszírozási megoldás áll a hazai kkv-k részére:

„1+1” KKV Beruházás-élénkítő Támogatási Program, amely a hazai tulajdonú, mikro-, kis- és középvállalkozások eszközberuházásait támogatja annak érdekében, hogy termelési kapacitásuk fejlődjön, magasabb hozzáadott értékű termékek gyártására nyíljon lehetőség. Egy vállalkozás 5-200 millió forint támogatásban részesülhet. A vállalkozás beruházásnak 50%-át az állam vissza nem térítendő támogatásként biztosítja.

A program elsődlegesen eszközbeszerzést támogat, emellett digitalizációs és megújuló energiával kapcsolatos fejlesztések is finanszírozhatóak.

Széchenyi Kártya Program 3,0 százalékos beruházási hitelkamat: a beruházások ösztönzése érdekében november 1-től 5 százalékról 3 százalékra csökken az ügyfelek által fizetendő éves kamat a Széchenyi Kártya program beruházást támogató hitelelemeinél:

• Széchenyi Beruházási Hitel MAX+,
• Széchenyi Lízing MAX+,
• Széchenyi Mikrohitel MAX+,
• Agrár Széchenyi Beruházási Hitel MAX+.

A még kedvezményesebb kamatozás mellet a 2025. június 30-ig Széchenyi Kártya beruházási hiteltermékeit igénylő vállalkozások számára az első évben díjmentesen nyújtja a hitelhez kötelezően kapcsolt kezesség kezességvállalását a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.

Exportösztönző Hitelprogram a Demján Sándor Program keretében az EXIM újraindította korábbi nagysikerű termékeit, amelyeket exportáló és nem exportáló vállalkozások is igénybe vehetnek beruházási, zöld beruházási és lízing célokra.

Termékek:

• EXIM Jövő Exportőrei Beruházási és Zöld Beruházási Hitel

• EXIM Exportélénkítő Beruházási Hitel és Lízing

Kifektetést támogató (Exim) hitel- és (NTH) tőkeprogram, amelynek keretében külpiaci beruházások, cégalapítások, cégfelvásárlások (kifektetés) támogathatóak, amelyek új piacok szerzésével, terjeszkedéssel segítik a vállalkozások versenyképességének növelését, a cég növekedési pályára állását, a bevételi források és kockázatok diverzifikációját. Nem titkolt cél magyar multik, nemzeti bajnok vállalkozások kinevelése.

Nemcsak hitel- hanem tőkeprogramok is segítik a kkv-kat

A Demján Sándor Tőkeprogram célja a mikro- kis- és középvállalkozások beruházásainak ösztönzése, feltőkésítésük, és ezzel hitelképességük javítása. A vállalkozások komolyabb mértékű, méretugrásukat támogató fejlesztéseinek speciális támogatása keretében az állam 1%-os, jelképes tulajdonrész szerzése mellett biztosít 6 éves időtartamra olcsó, nagyösszegű fejlesztési forrást alárendelt kölcsöntőke juttatás keretében. A lehetőség iparági megkötöttség és széles körű beruházási célra biztosít viszonylag nagy összegű, 100-200 millió forintos friss forrást évi 5%-os kamatozás mellett.

A tőkefinanszírozás révén a vállalkozás hitelképessége javul.

A konstrukcióban a vállalkozások az állami támogatásnak köszönhetően rendkívül kedvező, mindössze évente 5 százalék kamattal bíró forráshoz juthatnak, amely a hozamtámogatottsága révén jóval olcsóbb a piacon elérhető átlaghoz képest. A vállalkozások akár 0 százalékos önerővel, kezességelvárások nélkül is élhetnek a lehetőséggel. A tőkeigénylési folyamat jelentősen leegyszerűsített, ennek megfelelően gyors.

Címlapkép forrása: Portfolio