Portfolio signature

Melyik európai országokban robbanhatnak fel a lakásárak? - Íme a leginkább alulértékelt piacok

A lakáspiaci folyamatok alakulására számos gazdasági mutató hatással van. Mind közül azonban a lakosság jövedelmi helyzete az, ami leginkább meghatározza, hogy mennyi pénzt hajlandók és képesek a vásárlók a kiválasztott lakásért fizetni, ezáltal milyen lakásárak alakulhatnak ki egy adott országban (városban) egy adott időszakban. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az Európai Unió országaiban hogyan alakult a lakásárak és a jövedelmek viszonya az elmúlt öt évben, és ez alapján melyek most az unió leginkább alul- és leginkább túlértékelt lakáspiacai.

Nemrég készítettünk egy összehasonlítást, amiben kizárólag azt néztük meg, hogy 2015 és 2020 között hogyan változtak a lakásárak az Európai Unió országaiban. Mint azt korábban már sokszor megállapítottuk, az elmúlt évek európai lakásárváltozásait bemutató listák élén Magyarország áll, ahol 2015 és 2020 között közel 80 százalékkal mentek feljebb az árak. Ahhoz azonban, hogy pontosabb képet kapjunk érdemes annak is utánajárni, hogy milyen változások mentek végbe ezalatt a lakossági jövedelmek tekintetében, ezek milyen arányban vannak a lakásárakkal és hol beszélhetünk túl- és hol alulértékelt piacokról.

Jövedelmek és lakásárak változása

A lakásárak 2015 és 2020 között az uniós országok közül Magyarország mellett Csehországban, Luxemburgban és Portugáliában emelkedtek legnagyobb mértékben (mindegyikben több mint 50 százalékkal), míg a legkisebb, 10 százalék alatti áremelkedés Olaszországban, Cipruson és Finnországban ment végbe. Hogy változtak ezalatt a jövedelmek?

A fenti ábrán látható, hogy a lakásárak és a jövedelmek változásának mértékében csak részben van átfedés. Hiába áll például Magyarország első helyen az áremelkedés tekintetében, a jövedelmek növekedése csak a negyedik helyre volt elegendő, de nem is a helyezés a lényeg, hanem az, hogy nálunk a laskásárak és a jövedelmek öt év alatt bekövetkezett növekedése között van egy közel 30 százalékpontos különbség. Mindez azt jelenti, hogy a havi fizetésünkhöz képest jogosan érzékeljük úgy, hogy drágábbak ma a lakások, mint 5-6 évvel ezelőtt.

A cikkből kiderül:

  • Milyen négyzetméterárak jellemezték az uniós országok lakáspiacait 2020-ban?
  • Melyek voltak a jövedelmekhez viszonyítva a leginkább alul- és túlértékelt piacok 2015-ben?
  • Melyek voltak a jövedelmekhez viszonyítva a leginkább alul- és túlértékelt piacok 2020-ban?
  • Melyik uniós országokban lehet tér a lakásárak további emelkedésére?

Kedves Olvasónk!

Támogasd te is a minőségi gazdasági tartalomgyártást!

Ez az elemzés a Portfolio Signature cikkei közé tartozik. A cikk folytatódik, de csak egyedi előfizetéssel olvasható.

A Signature tartalmakhoz való hozzáférés díja havi előfizetéssel 2490 forint. Az éves előfizetés díja 29845 forint. Ezzel közvetlenül támogathatod a legmagasabb színvonalú gazdasági, üzleti újságírást.

Signature előfizetés

Általános Szerződési Feltételek   |   Gyakran felmerülő kérdések