
A cikkből kiderül:
- Milyen négyzetméterárak jellemezték az uniós országok lakáspiacait 2020-ban?
- Melyek voltak a jövedelmekhez viszonyítva a leginkább alul- és túlértékelt piacok 2015-ben?
- Melyek voltak a jövedelmekhez viszonyítva a leginkább alul- és túlértékelt piacok 2020-ban?
- Melyik uniós országokban lehet tér a lakásárak további emelkedésére?
Nemrég készítettünk egy összehasonlítást, amiben kizárólag azt néztük meg, hogy 2015 és 2020 között hogyan változtak a lakásárak az Európai Unió országaiban. Mint azt korábban már sokszor megállapítottuk, az elmúlt évek európai lakásárváltozásait bemutató listák élén Magyarország áll, ahol 2015 és 2020 között közel 80 százalékkal mentek feljebb az árak. Ahhoz azonban, hogy pontosabb képet kapjunk érdemes annak is utánajárni, hogy milyen változások mentek végbe ezalatt a lakossági jövedelmek tekintetében, ezek milyen arányban vannak a lakásárakkal és hol beszélhetünk túl- és hol alulértékelt piacokról.
Jövedelmek és lakásárak változása
A lakásárak 2015 és 2020 között az uniós országok közül Magyarország mellett Csehországban, Luxemburgban és Portugáliában emelkedtek legnagyobb mértékben (mindegyikben több mint 50 százalékkal), míg a legkisebb, 10 százalék alatti áremelkedés Olaszországban, Cipruson és Finnországban ment végbe. Hogy változtak ezalatt a jövedelmek?

A fenti ábrán látható, hogy a lakásárak és a jövedelmek változásának mértékében csak részben van átfedés. Hiába áll például Magyarország első helyen az áremelkedés tekintetében, a jövedelmek növekedése csak a negyedik helyre volt elegendő, de nem is a helyezés a lényeg, hanem az, hogy nálunk a laskásárak és a jövedelmek öt év alatt bekövetkezett növekedése között van egy közel 30 százalékpontos különbség. Mindez azt jelenti, hogy a havi fizetésünkhöz képest jogosan érzékeljük úgy, hogy drágábbak ma a lakások, mint 5-6 évvel ezelőtt.
A magyarországihoz nagyon hasonló folyamatok mentek végbe Csehországban, Szlovákiában és Lengyelországban is. Hiába nőttek mind a négy országban jelentősen a fizetések, a lakásárak túlszárnyalták azokat, így ezekben az országokban kimondottan drágának számítanak ma a lakások. Ehhez hasonló trendek néhány nyugat-európai országban – Luxemburg, Németország, Hollandia, Írország, Spanyolország, Portugália - is bekövetkeztek, ott azonban inkább az alacsonyabb bérnövekedéshez tartozó közepesen erős áremelkedés okozta a lakások relatív drágulását.
Ezzel szemben van néhány ország, ahol kimondottan alacsonyabbak lettek a jövedelmekhez mért lakásárak. Ilyen például Litvánia és Románia, ahol a jövedelmek nemcsak követni tudták a lakásárak emelkedését, de jelentősen túl is szárnyalták azokat. Emellett a másik két balti államban, Észtországban és Lettországban is valamivel nagyobb ütemű volt a bérek lakásárakhoz viszonyított emelkedése.
Hat ország kivételével az Unió országaiban ma jövedelemarányosan is drágábbak a lakások, mint 2015-ben voltak.
Mit jelent ez a lakásárakhoz képest?
Hogy a 2015 és 2020 között bekövetkezett változásokat megfelelő kontextusba tudjuk helyezni, fontos látnunk azt, hogy mindez milyen négyzetméterárak és jövedelmek mellett ment végbe. Ennek érdekében összegyűjtöttük, hogy az egyes országokban mennyibe kerültek tavaly a nagyobb városok külső városrészeiben lévő átlagos lakások. Az áttekinthetőség kedvéért ezeket az alábbi ábrán, forintban adtuk meg.

Ezzel együtt az országok átlagjövedelmeinek is utánanéztünk, ami alapján meghatározhatóvá vált, hogy melyek voltak – kizárólag a jövedelmekhez képest nézve - a leginkább alulértékelt és leginkább túlértékelt lakáspiacok 2015-ben és 2020-ban.
Míg 2015-ben az akkori bérekhez képest kimondottan drága piacnak számított Litvánia, Románia vagy Csehország, az előbbi kettőben a bérek emelkedése ezt öt év alatt kompenzálni tudta. Csehország viszont jövedelemarányosan is tovább drágult, így
2020-ban a törpeállamokat leszámítva a relatíve legdrágább lakáspiac Csehországot jellemezte.
Nem sokkal van azonban lemaradva a többi régiós ország sem, Csehország után Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia következik a jövedelemarányosan legdrágább lakáspiacú országok listáján. Nyugat-Európából Franciaországot és Portugáliát kell kiemelni, utóbbiban úgy mentek feljebb öt év alatt közel 60 százalékkal a lakásárak, hogy a jövedelmek mindössze néhány százalékkal emelkedtek. Ezek mellett viszont Hollandia és Németország lakáspiaca is érezhetően megdrágult.

Hova tegyük akkor a pénzünket?
A kérdés a többség számára természetesen hipotetikus, hiszen nem fogunk csak azért több ezer kilométerrel arrébb lakást venni, mert ott éppen relatíve alulértékelt a piac, mindenesetre, ha a régióból kellene választani akkor
Romániát vagy Bulgáriát lehetne kiemelni, de a balti államokban, különösen Észtországban és Lettországban is van tere a további áremelkedésnek,
noha a 2015 és 2020 közötti időszakot jellemző növekedési ütem ezekben az országokban sem valószínű.
Ha pedig távolabbi országokba mennénk, akkor az adott ország átlagjövedelmeihez képest kedvező áron vásárolhatunk lakást Belgiumban vagy Dániában, de a hosszú évek stagnálásközeli állapota után Olaszország és Spanyolország lakáspiaca is relatíve olcsónak számít. A kérdés az, hogy utóbbi kettő közül várható-e bármelyik esetében a gazdaság hirtelen erősödése, ami a jövedelmeket és ezáltal a lakásárakat is magával húzná, miután 2015 és 2020 között egyikben sem volt érdemi bérnövekedés.
Természetesen az országok mögötti számokat sokkal részletesebben tovább lehetne még bontani, aminek eredményeként fény derülne például arra, hogy a fővárosokban a magasabb jövedelmekhez viszonyítva is sokkal drágábbak a lakások, mint máshol, ami például Budapestre, Prágára és Párizsra is biztosan igaz. Ugyancsak fontos szempont, hogy hol, milyen kulturális hagyományai vannak a lakástulajdonlásnak, mint Németország vagy Svájc, ahol a bérlakások dominálnak, szemben Dél- és Kelet-Európával, ahol inkább a saját tulajdonú lakásokat részesítik előnyben. Végül fontos ismét kiemelni, hogy a fenti számítások kizárólag a lakosság jövedelmi helyzete alapján értékelik az egyes országok lakásárait, ami mellett további gazdasági mutatók bevonásával lehetne pontosabb előrejelzést adni az adott lakáspiacok várható alakulásáról.
Címlapkép forrása: Getty Images
Győzött Trump és a kriptolobbi: elfogadták Amerikában a stablecoinok új szabályozását
Ez lesz az első ilyen szövetségi szintű törvény.
Arab technológiai óriással kötött stratégiai védelmi ipari együttműködést a 4iG leánycége
Három megállapodás is született a felek között.
"Szuperüzletre" készül Zelenszkij Trumppal, Ukrajnától kaphat drónokat Amerika
Más országokkal is tárgyal az ukrán vezetés.
Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját bírálta, és egy új bankvásárlást is belengetett Csányi Péter
Szerinte öt éven belül be kellene vezetnünk az eurót.
Együttműködési megállapodást kötött a 4iG az Egyesült Arab Emírségek két vezető cégével
Az egyik a Yettel anyacégének a többségi tulajdonosa.
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.
A szegényeket nem, de az adófizetőket az út szélén hagyják
Sokan találkozhattak már olyan, Amerikából származó videókkal, ahol kórházi betegek mutogatják a forintban akár több tíz millióra rúgó számlájukat. Erre a magyar "ingyenes" közegészs
Nulla kamat, nulla önerő - és mégis működhet?
A GINOP Plusz új forgóeszköz hitele lehet a 2025-ös év legpraktikusabb KKV finanszírozása.
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre Jelentős könnyítést fogadott el az Országgyűlés a laká
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé


Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?