
A világ legtöbb országára igaz a megállapítás, hogy ma mind nominál, mind reálértéken drágábbak a lakások, mint egy évtizeddel ezelőtt voltak. Abban azonban már nagy eltérések vannak, hogy ez a felértékelődés hol, mekkora volt. Az elemzésünk első részében a főbb európai országokat vizsgáltuk meg az alapján, hogy 2010, illetve 2013 óta mekkora lakásár-emelkedés történt.
A két időintervallumot érdemes összehasonlítani amiből megállapítható, hogy azokban az országokban volt különösen mély a válság, ahol a következő ábrán a narancssárga oszlop magasabb mint a zöld, vagyis ahol a 2013-2020 közötti árnövekedés magasabb volt, mint a 2010-2020 közötti. Ezekben az országokban ugyanis 2010 és 2013 között csökkentek a lakásárak és csak 2013 után indult meg a növekedés.
Jól látszik, hogy a legnagyobb visszaesés Írországban és Spanyolországban következett be, viszont Magyarország, Portugália, Lengyelország, Szlovénia és Románia lakáspiacai is alaposan megszenvedték a válságot. Ezen országok mindegyikét éveken át csökkenő lakásárak jellemezték.
Bár a felpattanás nem mindenhol 2013-ban indult - számos országban egyáltalán nem volt visszaesés, míg egyes helyeken még 2013 után is valamelyest csökkentek az árak - az biztos, hogy 2013 után Magyarország állt az élen a lakásárak emelkedésében, amit Írország, Portugália és Csehország követett.

Ha 2010 óta nézzük ugyanezt, akkor Észtország az aranyérmes, míg Magyarország a második, Lettország és Ausztria a harmadik, negyedik helyen áll. A balti államokban egyébként szintén jelentős volt a 2008 utáni zuhanás, de részben a piacok méretéből is adódóan hamar kiheverték azt és már 2010-ben elindult a növekedés, míg Ausztria esetében a válság alatt sem beszélhettünk érdemi árcsökkenésről.
Mi történt az elmúlt évben?
Az elmúlt egy év a lakáspiacon is bebizonyította, hogy semmi nem tart örökké. Bár a covid nem fordította vissza a lakásárak változásának irányát, de a magyarországi dinamika - elsősorban Budapestnek köszönhetően - valamelyest lassulni kezdett. 2020 és 2021 harmadik negyedéve között a legdinamikusabb áremelkedés Csehországban következett be 22 százalékkal, amit Litvánia, Észtország és Hollandia 17-19 százalékkal követ, Magyarország 14,5 százalékkal az ötödik helyen áll, ami még mindig jelentősen magasabb, mint az európai átlag.

Lakás mint befektetés
Aki tehát 2013-ban lakás vásárolt Magyarországon, annak az általános lakásár-emelkedésnek köszönhetően semmit nem kellett tennie ahhoz, hogy éves átlagban 11 százalék feletti hozamot érjen el, Budapesten pedig egy üresen álló lakás évente 15 százaléknyi hozamot tett a tulajdonosa zsebébe. Abban az esetben, ha valaki hosszú távú kiadással hasznosította az ingatlant, akkor 2013 és 2020 között a fővárosban könnyűszerrel 20 százalék fölé tudta vinni az éves hozamát. Összehasonlításként ugyanezen az időtávon az S&P 500 amerikai tőzsdeindex éves szinten 12-13 százalék hozamot tudott az árfolyamemelkedéssel biztosítani.
A megfelelő időben Magyarországon - különösen Budapesten - piacra lépő lakásvásárlók tehát szerencsések voltak, de ahogy az alábbi ábra mutatja, Európa legtöbb országában is 5-7 százalék között volt az éves lakásáremelkedés, ami szintén jelentősen meghaladta az adott időszak inflációs értékeit. A nagyobb országok közül az egyik kivétel Franciaország, ahol 2013 óta 2 százalék alatti volt az éves árnövekedés, Olaszországban pedig a lakóingatlanok értéküknek több mint 1 százalékát veszítették el évente.

Mire kell számítanunk?
Hogy mit hoz a jövő azt természetesen sosem lehet pontosan előre látni, de az biztos, hogy a mostani lakásárak a jövedelmekhez képest is rekordmagasan vannak Magyarországon, amiben az emelkedő bérek mellett a kormányzati támogatási elemek is nagy szerepet játszanak. Külföldi példák viszont azt bizonyítják, hogy nem nagyon volt még olyan, hogy egy országban a magyarhoz hasonló áremelkedési dinamika tartós maradjon.
- A már említett Franciaországban például 1998-tól a 2008-as válságig 100 százalékkal mentek feljebb az árak, míg Olaszországban is közel 60 százalékos volt az emelkedés, azóta viszont egyik országban reálértéken stagnálnak, a másikban pedig enyhén csökkennek az árak.
- A szintén extrém folyamatokat megélt Írországban 1995 és 2001 között éves átlagban reálértéken 13-14 százalék (nominál értéken 15 százalék) körül volt a lakásáremelkedés mértéke, majd 2001 és 2007 között felére lassult a növekedés, hogy a 2008-as válság hatására 2013-ra 50 százalékos zuhanás után az ezredforduló előtti értékekre csökkenjenek az árak.
- A Dél-afrikai Köztársaságot 2000 után egy hasonló lakásár-növekedési dinamika jellemezte, ott 2000 és 2007 között éves átlagban reálértéken szintén 13-14 százalékkal (nominál értéken 15 százalék) mentek feljebb az árak, majd egy hirtelen lassulás után azóta az infláció arányában változnak.
- Végül Spanyolországot kell kiemelni, ahol 2000 után szintén hasonló arányokat tapasztalhattunk: 2007-ig nominálisan 14-15 százalékos éves átlagár-növekedés, majd egy 40 százalékos csökkenés, azóta pedig az inflációt 3-4 százalékkal meghaladó dinamika.
Naivitás tehát azt gondolni, hogy az, amit 2013 óta Magyarországon a lakásárak kapcsán látunk a végtelenségig fenntartható.
Budapest esetében már most látható, hogy 2019 óta az infláció mértékénél nem tudnak nagyobb ütemben emelkedni a lakásárak, így a KSH által mért 14,5 százalék elsősorban az olcsóbb megyeszékhelyek felzárkózásának, valamint az agglomeráció és a Balaton környéki települések dinamikus árnövekedésének volt köszönhető. Bár mindig vannak fel és leértékelődő területek, az sem várható, hogy a lakásárak kapcsán kialakult főváros-vidék arányok tartósan felboruljanak, így arra lehet számítani, hogy a legnépszerűbb vidéki lokációkban is hamarosan lassulni fog az áremelkedés mértéke, hogy aztán - stabil gazdaság esetén - a mindenkori inflációhoz igazodó mértékben menjenek tovább.

Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
Bejelentette Zelenszkij: ellentámadást indított az ukrán hadsereg, egy tucat települést sikerült visszavenni
Kitolták az oroszokat több mint 16 településről - állítja.
Végre egy jó hír: évtizedek óta tartó válság oldódhat meg egyetlen tollvonással
Hamarosan kész a megállapodás.
Télre pöröghet fel igazán a lakáskeresés
Kezdeti fellángolás után kicsit enyhültek a megtekintések.
Gigantikus amerikai beruházás érkezik a szomszédba: ez az ország végleg megszabadulhat az orosz energiafüggőségtől
Technológiai exportlehetőséget is jelent.
Elismerték az oroszok: van egy ukrán fegyver, amivel egyszerűen nem tudnak mit kezdeni
Második világháborús taktikához nyúlnak.
Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.
Két hét alatt megdöntötte az Otthon Start az eddigi havi lakáshitel rekordot
A kormány bejelentése alapján két hét alatt 10 ezer Otthon Start igénylést nyújtottak be a bankokhoz. Az MNB adatai alapján júliusban összesen 7324 lakáshitel-szerződést kötöttek a pénzint
Nem Magyar Péterre erősödik a forint!
Csak egy kicsit.* Idén (kis túlzással) a világ összes fejlődő piaci devizája erősödött, mert a dollár gyengülésnek ilyesmi hatása szokott lenni. Áramlik ki a pénz... The post Nem Magyar P

Árfolyamcsapda a pályázatokban - mi történik a devizás számlákkal?
A pályázatok világában nem ritka, hogy a forint mellett euróban vagy dollárban kiállított számlákkal találkozunk. Elsőre talán csak egy adminisztratív részletnek tűnik, de valójában sorsf

Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Javításhoz való jog a tervezett elavulás ellen
Hogy lehet az, hogy míg dédanyáink ifjúkorában egy nejlonharisnya élethosszig kitartott, ma már néhány használat után elszakad? A válasz nem hibás mérnöki vagy üzleti döntésekben... The p

Why prices hike, but inflation stays the same
Popular opinion says that inflation is much higher than official figures. Some say the numbers are fixed, but there could be other explanations. The post Why prices hike, but inflation stays the same appea
Követett részvények - 2025. szeptember
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért


Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
Heves indulatokat okoz a medvék felbukkanása itthon: mi lesz ennek a vége?
Egyre több a medve Magyarországon.
Mégis mi történik most a magyar tejiparban?
Milyen problémákkal néz szembe az ágazat?
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod