A cseh szakszervezetek hétfőn tömegdemonstrációra szólítottak fel az energia- és élelmiszerárak emelkedése ellen, miközben erőteljes béremeléseket követeltek. Csehországban egyre nagyobb nyomás nehezedik a jobbközép kormányra, hogy tegyen többet a növekvő válság megfékezése érdekében - írta meg a Reuters.
A valaha volt legnagyobb, mintegy 3000 milliárd forint összértékű magyarországi beruházás keretében a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) közvetlenül 9000 új munkahelyet hoz létre Debrecenben - közölte hétfőn Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Nemzetközi Valutaalap szerint az EU-nak új pénzügyi alapra van szüksége, amely segítene kezelni a tagállamok visszaeséseit és fizetni a zöld beruházásokat, miközben a növekvő gazdasági kilátások romlása közepette a blokk költségvetési irányvonalainak sürgős felülvizsgálatára szólított fel - írja a Financial Times.
A Konzervatív és Unionista Párt tagjainak szavazatai által az eddigi brit külügyminisztert, Liz Trusst választották meg a kormányzó toryk új vezetőjének, így ő lesz Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. A politikusnő a voksok 57,4%-át megszerezve győzte le Rishi Sunak volt pénzügyminisztert. Truss Boris Johnsont követi, aki július 7-én, botrányok sora után kényszerült bejelenteni lemondását. Liz Truss a 15. miniszterelnök, akit II. Erzsébet kér fel a kormányalakításra, és ő harmadik nő a kormányfői pozícióban a szintén tory színekben politizáló egykori vezetők, Margaret Thatcher és Theresa May után. Egy kiszivárgó dokumentum szerint a Munkáspárt elemzői nem tartják elképzelhetetlennek, hogy az új vezető miatt várható támogatásnövekedést kihasználva a konzervatívok előrehozott választást fognak kiírni.
Összeállt az egész napos Private Health Forum szakmai programja. Az érdeklődők már reggel 9 óra előtt elkezdhetik követni a magánegészségügyi szolgáltatók legnagyobb éves eseményét és egészen délután 5 óráig lekötjük a figyelmüket. Cikkünkben felvillantjuk, mire számíthatnak a résztvevők. Még nem késő regisztrálni az eseményre, az utolsó helyek még elérhetők.
A közgazdászok között nincs egyetértés abban, hogy az amerikai gazdaság el tudja-e kerülni a recessziót. Sokan úgy érvelnek, hogy a reál-visszaesést nem követi a nominális kibocsátás csökkenése, mások a munkaerőpiacra hivatkozva mondják azt, hogy szó sincs recesszióról.
Különösnek tűnhet a munkanélküliség növekedéséről beszélni akkor, amikor sosem látott mértéket ölt a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok teljes foglalkoztatást tükröznek, és a vállalkozások év közben emelik a béreket, illetve adnak kompenzációt az elszabaduló infláció miatt. A munkaerőpiac mégis változás előtt áll a következő hónapokban. Az energiaárak ugyanis már nem egyszerűen magasak, hanem sok cég számára elviselhetetlenek és kigazdálkodhatatlanok, ami a költségek drasztikus csökkentésével járhat együtt. A vállalati csődök azonban még ezzel együtt is elkerülhetetlenek lesznek, ami elhozza a munkanélküliség növekedését.
Igen feszült helyzet alakult ki Angolában azok után, hogy a példátlanul szoros parlamenti és elnökválasztások után az országot közel ötven éve irányító kormánypártot (MPLA) hozta ki győztesnek a kormányzat által ellenőrzött választási bizottság. Válaszul az MPLA egykori polgárháborús riválisa, az UNITA a választás eredményének megsemmisítését kérte az alkotmánybíróságtól, amelyet szintén a kormányzat ellenőriz, így nagy meglepetésre nem lehet számítani a taláros testület napokon belül meghozandó döntésétől. Elemzők korábban azzal számoltak, hogy szoros választási eredmény, a csalás gyanújának felmerülése esetén súlyos zavargások törhetnek ki az afrikai országban, ahol 20 éve ért véget a megszakításokkal 27 éven át tartó polgárháború. Angola sorsa Moszkva számára is fontos, miután az MPLA-kormányzat a Kreml fontos afrikai szövetségesének számít.
A globális gazdaság lassulásával és az ellátási láncok helyreállásával mérséklődött egyes kulcsfontosságú nyersanyagok ára, amely arra enged következtetni, hogy közel lehetünk az infláció tetőzéséhez - írja elemzésében a Bloomberg. A lap által megkérdezett közgazdászok arra számítanak, hogy az áremelkedés mértéke hamarosan csökkenésnek indul, a jegybankok mégsem állnak meg a szigorításban, mert el akarják kerülni az infláció újabb felhevülését. A koronaválság előtti tartósan alacsony infláció viszont már nem tér vissza a megkérdezett elemzők szerint: szerintük a világnak fel kell készülnie a korábbiaknál tartósan magasabb inflációra, amellyel a jegybankok sem tudnak majd megküzdeni.
Az utóbbi hetekben-hónapokban az euró-dollár paritás volt a legfontosabb esemény a devizapiacon, erről beszélt mindenki. A dollár húsz év után először elérte a lélektani szintet, de azóta sem tudott onnan jelentősen tovább szárnyalni. Közben viszont lehet, hogy nem is ez lesz 2022 legfontosabb devizapiaci sztorija, ugyanis az elemzők egy része szerint reális lett az esélye, hogy az év végéig az angol font is paritásig esik a dollárral szemben. Az pedig több mint 15 százalékos zuhanást jelentene négy hónap alatt.
A globális elit világa és a való világ realitása közötti szakadék egyre nagyobb. A legtöbb ember megszenvedi a koronavírus-járványt, az élelmiszer- és energiaárak növekedését, az általános inflációt, és aggódik a recesszió miatt. Mégis, az elit tagjai Davosban vagy Aspenben tartott konferenciákon azt hangoztatják, hogy a legnagyobb, közvetlen veszélyt a klímaváltozás, a környezeti katasztrófák és a biodiverzitás csökkenése jelenti. Ez semmibe veszi a minket leginkább fenyegető kihívásokat. Idén közel egymilliárd embert fenyeget az éhezés, amit a fosszilis energiaforrások használata mellett gyártott műtrágyák – klímavédelmi alapon történő – ellenzése csak súlyosbít.
Sokan temetik a BNPL-cégeket a "Klarnageddon" láttán, ám elképzelhető, hogy egy sokkal jövedelmezőbb modellre váltva az instant részletfizetős megoldások megtalálhatják számításukat a B2B-mezőnyben. A vállalati szegmens ugyanis magasabb haszonnal és növekedési potenciállal kecsegtet, ráadásul a technológia a B2B tranzakciók számos fájó pontján tudna enyhíteni. Cikkünkben bemutatjuk, mire jó a B2B BNPL, kinek hasznos, és milyen hazai próbálkozásoknak lehetünk szemtanúi ebben a viszonylag új, de robbanásszerű növekedésre predesztinált szektorban.
A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.
A munkaerőpiac a gazdaság egyik tankerhajója, amely ha lendületben van, sokáig tart, mire lefékeződik vagy képes irányt váltani. Az elmúlt évek keresleti vagy jelöltorientált munkaerőpiaca jelenleg még teljes lendülettel dübörög, miközben már javában gazdasági recesszió felé robog a piac. Mindez számos új kihívás elé állítja a munkáltatókat és a munkavállalókat is.
Az AutoWallis a héten tette közzé második negyedéves számait, melyeket a Concorde friss elemzésében értékelt. Bár az elemzőház szerint erősek voltak a vállalat számai, a célárát mégis visszavágta, vételi ajánlását pedig fenntartotta.
A júliusi német külkereskedelmi adatok tovább fokozzák a recessziós aggodalmakat - írják elemzésükben az ING Bank közgazdászai. A friss külkereskedelmi adatokat kommentálva az emelkedő termelési költségek kockázataira is felhívják a figyelmet.
A brit üzleti és energiaügyi minisztérium épületében dolgozó alkalmazottak ugyanazon a napon kezdenek sztrájkba, amikor az ország új miniszterelnökét kinevezik a jövő héten - közölte a közszolgálati szakszervezet csütörtökön a Reuters beszámolója szerint. Nagy-Britanniában a vasúti dolgozók, az egészségügyi dolgozók és a jogi szakemberek sztrájkolnak vagy terveznek sztrájkot jobb bérezésért és feltételekért. A brit miniszterelnöki posztra esélyes Liz Truss kijelentette, hogy "kemény és határozott intézkedéseket" hozna a szakszervezetek sztrájkjainak korlátozására.
Úgy tűnik, a kínai gazdaságot még az ág is húzza. A zéró Covid-politikához való ragaszkodás okozta növekedési lassulás, illetve a jelzálogbojkottal súlyosbodó ingatlanpiaci válság mellett az utóbbi hetekben az is sújtotta a világ második legnagyobb gazdaságát, hogy a hatvan éve nem látott aszály miatt visszaeső vízerőművi termelés következtében áramkorlátozásokat kellett bevezetni az ország több ipari körzetében. Előrejelzések szerint idén legfeljebb 3 százalékkal nőhet a gazdaság, és egyes szakértői vélemények szerint jövőre a recesszió sem kizárt, ha a gyengülő világgazdaság miatt csökkenő külső kereslet az exportot is jelentősen lefékezi. A válságból való kiúthoz elemzők szerint a zéró Covid-politika feloldására, illetve az eladósodott ingatlanfejlesztők állami megmentésére lenne szükség. Erre sok esély nincs, mivel ez homlokegyenest szembemenne az eddig követett pekingi politikával. Az irányváltás pedig nem valószínű az október közepén kezdődő pártkongresszus előtt, hiszen azon Hszi Csin-ping államfő már a – precedens nélküli – harmadik ötéves pártfőtitkári ciklusára szóló felhatalmazást szeretné megkapni.
Miközben a recessziós félelmek, az energiaválság és a magas infláció árnyékolja be a befektetési piacokat, a friss portfólió-ajánlókban a magyar vagyonkezelők találtak egy igen magas hozamot biztosító befektetési lehetőséget itthon. A modellportfólióban sosem látott szintre emelkedett a kötvénybefektetések aránya, a részvényeké pedig rekord alacsony szint közelébe csökkent.
Ha körbenézünk a világban, bőven van miért pesszimistának lennünk: már több mint fél éve tart a szomszédunkban a háború, Tajvajon is fokozódik a feszültség, ráadásul a szakértők szerint az Izrael és Irán közötti háború is elkerülhetetlen. Eközben elszálltak az energia- és a nyersanyagárak; ahogy közeledünk a tél felé, egyre kevesebb gázt küldenek az oroszok Európába; több évtizedes csúcsok közelében van az infláció a világban, a jegybankok pedig a kamatemelési ciklusaik közepén járnak. Ráadásul akkor még nem is beszéltünk a recesszióval kapcsolatos félelmekről, amelyek egyre jobban rányomják a bélyegük a piaci hangulatra. Összességében tehát bőven volt miért pesszimistának lenniük a befektetőknek, és ez meg is látszik a fontosabb tőkepiaci eszközök idei árfolyamváltozásán.