A cégek idén fokozni szeretnék hatékonyságukat, szeretnének automatizálni, így az ezt a folyamatot elősegítő munkaerő iránt komoly érdeklődésre van kilátás – derült ki a Profession.hu előrejelzéséből.
Komoly részvénypiaci korrekcióra számít az egyik Wall Street-i elemzőház, az S&P 500 index jelentős mértékű esésést jósolja a cég vezető piaci stratégája a 2020-as évre.
Félezer ember kirúgását tervezi a UBS a vagyonkezelői üzletágában, az Iqbal Khan vezette divízió így próbál javítani a teljesítményén és jövedelmezőségén – számol be a hírről a Financial Times.
Tavaly októberben 11% felett nőttek a keresetek a KSH friss adatai alapján, az elemzők pedig közzétették várakozásaikat az idei bérdinamikával kapcsolatban. A béremelkedés kissé lassabb lehet, mint tavaly volt.
Eddig félgőzzel indult el a 2020-as év, sokan meghosszabbították a szabadságukat, a következő napokban azonban végérvényesen beindul az új évtized, ez pedig a makrogazdasági adatokon is meglátszik. A csendesebb múlt hét után ugyanis végre érkeznek lényeges statisztikák itthon és külföldön is.
Rekordok a tőzsdén, iráni célpontok elleni amerikai támadás, mélyponton záró forintárfolyam, emelkedő minimálbér, egészségügyi átalakítás. Ez csak néhány hír az elmúlt két hétből. Az összes fontos pénzügyi, részvénypiaci és makrogazdasági bejelentést az alábbi cikkünkben foglaltuk össze.
A legnagyobb hazai biztosítók első emberét arra kértük év végén, értékeljék a mögöttünk álló esztendőt és adjanak előrejelzést 2020-ra. Alábbi kérdéseinkre válaszoltak:
1. Hogy értékeli 2019-et saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából?
2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2020-ra?
3. Mely termékek, szolgáltatások és innovációk területén hozhat növekedést, előrelépést 2020 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?
Elképesztő roham, 3000 milliárd forint, 5%-os kockázatmentes hozam, szuperállampapír – az elmúlt hónapokban ilyen és ehhez hasonló szalagcímek szóltak a júniusban induló Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) sikereiről. A magyar lakosság odavan érte, a megtakarítási piac kevésbé, a készpénz pedig köszöni szépen, remekül elvan a szuperállampapír mellett is. De mit tud ez a papír, amit más nem? Hogy tudta alig fél év alatt letarolni a teljes megtakarítási piacot, fenekestül felfordítani az ingatlanpiac világát, mindeközben pedig fontos makrogazdasági és monetáris politikai célokat is kiszolgálni? Miért van az, hogy ilyen szuper, a készpénznövekedésnek mégsem tud gátat szabni? Összeszedtük a MÁP+ eddigi legfontosabb hatásait.
Habár több tárgyalást is tartott a kormány, a munkáltatók és a munkaadók képviselői a minimálbér 8%-nél nagyobb növelésének lehetőségéről, végül nem állapodtak meg a felek, így érvényben maradt a korábbi, tavalyi bérmegállapodás. Január elsejétől a minimálbér bruttó összege 161 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 210 600 forintra emelkedik.
Beindul a zöld deal, Európa, illetve azon belül Németország a fiskális lazítás útjára lép, Donald Trump elveszíti az elnökválasztást, globális pain trade – a Portfolio által megkérdezett elemzők pozitív kockázatai a 2020-as évre. A tegnap felvázolt veszélyforrások mellett most bemutatjuk a lehetséges kedvező forgatókönyveket, hogy olvasóink mindenre felkészülhessenek.
Nem csitul a kereskedelmi háború, elszáll a dollár, tartósan a cél fölé kerül a magyar infláció, megbukó olasz kormány, technikai recesszió a fejlett világban, kínai lassulás és adósságválság, német ingatlanlufi kipukkanása – érdemes tisztában lenni a 2020-ban várható legnagyobb negatív kockázatokkal. A Portfolio pedig a hagyományokhoz híven a hazai makroelemzők segítségével felkészíti az olvasókat ezekre (is).
A „versenyképességi fordulat” kérdése évek óta a magyar gazdaság központi témája. A kormány és az MNB szerint ezzel lehetne elérni, hogy az ország tartósan gyors növekedési pályára kerüljön. Az idei évben körvonalazódni látszik, hogy milyen intézkedéseket szeretnének hozni, azonban annyi biztos, hogy a megvalósításra még hosszú éveket kell várni. A mértékadó versenyképességi rangsorokban egyelőre nem szerepel előkelő helyen az ország, és van két terület, ahol még nagyon sok munka vár(na) a kormányra.
Látványosan erős 2019-es évet tudhat maga mögött a magyar gazdaság. Ha egyetlen mutatóba kellene ezt sűríteni, akkor a GDP-növekedés lenne az: az eredetileg tervezett 4,1% helyett 4,9% lehet a bővülés üteme. A kormány pedig a 2020-as évre is nagyon bizakodó, a magas bázis ellenére sem fogta vissza növekedési prognózisát. Ha pedig teljesül a kormány növekedési előrejelzése, az kényelmes helyzetbe hozza jövőre a költségvetést is.
Mindenben jók a magyarországi ingatlanpiaci mutatók, sokban jobbak is, mint sok más, térségbeli országé. Akkor miért mennek külföldre magyar ingatlanos cégek? Megnéztük a külpiacra lépésüket befolyásoló fontosabb tényezőket.
Tartósan 4 százalék körüli gazdasági növekedés, 3%-os cél körüli infláció, magabiztos költségvetési hiánycsökkentés, zsugorodó államadósság, mérsékeltebb szabad fiskális mozgástér - összefoglalóan ezt lehet kiolvasni a Pénzügyminisztérium által szombaton közzétett szokásos év végi makrogazdasági előrejelzésből.
A legfrissebb kormányzati előrejelzés szerint a magyar gazdaság idei növekedése 4,9 százalék lehet, amely a korábbi becsléseknél magasabb, illetve összhangban áll a különféle hazai és nemzetközi várakozásokkal. A költségvetési politika legfontosabb feladata továbbra is az, hogy a kormányzati ciklus végére az államháztartás egyensúlyközeli helyzetbe, a GDP-arányos államadósság 60 százalék alá kerüljön - olvasható a Pénzügyminisztérium (PM) közleményében.
Fokozott óvatossággal kell tekinteni a tőzsdei bevezetésekre – mondta a Portfolio-nak Vörös Benedek, a Generali Alapkezelő kiemelt portfóliómenedzsere. A szakember, aki kollégájával, Móra Mátéval a névváltozás előtt álló Generali IPO Abszolút Hozamú Alapért felelős, az elsődleges részvénykibocsátásokhoz képest sokkal jobb lehetőséget lát más vállalati eseményekben, például a spin-offokban és a vállalati összeolvadásokban, illetve az értékalapú részvényekben és a feltörekvő piaci eszközökben.
Látványos növekedési folyamaton ment keresztül a magyar filmipar a rendszerváltás óta: a fejlődés motorja a külföldi filmek bérgyártása, amiket magyar producerek és adókedvezmények csábítanak Budapestre. A támogatási rendszer kidolgozásában a kezdetektől részt vett Radnai Károly, az OrienTax Adótanácsadó Zrt. partnere, akit arról kérdeztünk, mennyire kifizetődő gazdasági szempontból a külföldi produkciók támogatása, milyen szerepe volt Andy Vajnának és van-e realitása, hogy Budapest váljon a kontinentális Európa vezető filmgyártó központjává.
Sikeres kötvénykibocsátást hajtott végre ma a B+N Referencia Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., aminek során közel 10 milliárd forintot von be a társaság.
Megjelent ma az Európai Bizottság őszi gazdasági csomagja és benne az éves fenntartható növekedési stratégia, amely az ún. európai szemeszter Magyarországra is érvényes új ciklusát indítja el és majd februárban várhatók ezzel kapcsolatban a hazánkra vonatkozó országspecifikus ajánlások. A ma közzétett növekedési stratégia négy, egymással összefüggő és egymást kölcsönösen erősítő szempontot vesz figyelembe és ezek segítségével igyekszik elérni a zöld, emberközpontú és fenntartható gazdasági keretrendszert.