Csaknem 300 ezer magyar vallja magát munkanélkülinek, miközben a hivatalos adatok alapján kevesebb, mint 180 ezer embernek nincs állása. A KSH-tól kapott adatok alapján megnézzük, hogy milyen hatása volt a munkaerőpiacra a járványhullámoknak. Cikkünkben bemutatjuk, hogy a különböző módszerek szerint hány munkanélküli van, mit mutatnak a trendek, és milyenek a kilátások a munkaerőpiacon.
Meredeken emelkedik az olaj ára, idén már több mint 10 százalékkal drágult, ez pedig magasabb üzemanyagárakat hoz magával, de nem Magyarországon, a kormány ugyanis 480 forintban maximalizálta a normál benzin és gázolaj árát. De mi lesz, ha egyszer majd elengedik az árfolyamplafont? A várakozások szerint a következő időszakban további olajáremelkedés jön, rövid és hosszútávon is több tényező hat a drágulás irányába, a GKI idén a mostaninál több mint 70 százalékkal magasabb, 150 dolláros olajárat vár, ami szerintük nagyságrendileg 700 forintos hazai üzemanyagárat jelentene. Megkérdeztük a GKI-t, hogyan számolnak, és megnéztük, mivel kalkulálnak a vezető elemzőházak.
Soha nem regisztráltak még annyi új koronavírus-fertőzöttet Budapesten, mint az elmúlt héten: a 14 ezres heti esetszámmal a harmadik hullámban látott eddigi rekord is megdőlt. Bár az omikron variáns a fővárosban robbant be először, és továbbra is itt regisztrálják a legtöbb új fertőzöttet, számos, főleg dunántúli megye is rohamléptekben zárkózik fel Budapesthez.
1970. november 23-án egy amerikai és egy szovjet hajó találkozott az amerikai partok közelében. A szovjet hajó litván rádiósa egyszer csak átugrott az amerikai Parti Őrség hajójára, és menedékjogot kért. Nem adták meg neki, hanem visszaszolgáltatták a Szovjetuniónak, ahol aztán hazaárulásért elítélték. De itt nem ér véget a történet, amelybe két amerikai elnök, Richard Nixon és Gerald Ford is belesodródott, miközben amerikaiak sokasága mozdult meg, hogy követelje a litván tengerész szabadon bocsájtását. Fél évszázaddal később a litván rendező, Giedrė Žickytė készített dokumentumfilmet a történtekről Egy nagy ugrás címmel, amelyben megszólal a már idős dezertőr, Simas Kudirka és a hidegháborús történet számos szereplője, köztük Henry Kissinger egykori külügyminiszter. A többszörös díjnyertes film most a Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) keretében mutatkozik be a magyar közönség előtt. (Figyelem, a cikkben említésre kerülnek a film cselekményének egyes részletei!)
Képes-e egy jegybank hosszan tartó pozitív hatást gyakorolni a reálgazdaságra laza monetáris politikával? Ha igen, kell-e tartanunk a hatás megfordulásától, vagyis attól, hogy hosszú távú reálgazdasági áldozattal fog járni a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2021. júniusában megkezdett kamatemelési ciklusa? A makrogazdasági elmélet hagyományos válasza mindkét kérdésre határozott nem: csak rövid távon képes hatást gyakorolni a monetáris politika a reálgazdaságra, hosszú távon nem. A közelmúlt kutatásai azonban egyre meggyőzőbb érvekkel álltak elő a hagyományos állásponttal szemben. Ezek arra utalnak, hogy mégis lehetnek hosszú távú hatásai a monetáris politikának a reálgazdasági teljesítmény, a munkanélküliség vagy éppen a reálbérek alakulására, és ezek kihatnak mindannyiunk életszínvonalára hosszú távon.
Fokozott katonai jelenlét mellett zajlik Kamerunban a múlt héten kezdődött, február 6-ig tartó Afrika-kupa, a kontinens futballválogatottjainak tornája. Az ország két anglofón régiójának elszakadásáért öt éve küzdő szeparatista milíciák ugyanis azzal fenyegetnek, hogy kihasználva az Afrika-kupa miatt az országra irányuló nemzetközi érdeklődést, ügyük melletti figyelemfelhívásként támadásokat hajtanak végre a futballtorna megzavarására. Kísértetiesen hasonlít a helyzet a 2010-es, Angolában megrendezett Afrika-kupa körüli helyzethez, amikor a cabindai szeparatisták a togói futballválogatott buszát támadták meg három ember halálát, több játékos megsebesülését okozva. A mostani Afrika-kupa meccseinek helyet adó stadionok közül egy található Kamerun anglofón területén, Limbe városában, ahol összesen nyolc mérkőzést rendeznek. Eddig két meccset játszottak le a városban, amelyek napján a szeparatisták már egy támadást végrehajtottak egy katona halálát okozva.
Sokáig a technológiai szektor, azon belül is a legnagyobb, Big Tech vállalatok részvényei voltak a legfontosabb vezető réteg az amerikai és a globális részvénypiacon. Bár a legszélesebb körben figyelt indexek még az idei év elején is képesek voltak új mindenkori csúcsokra mászni, nagyon sok ismert papír a szektorból erre nem volt képes. Pedig közép- és pláne hosszútávon nélkülük nehezen elképzelhető a trend folytatódása. Már csak azért is, mert a világ tíz legnagyobb értékű vállalatából hét (megítéléstől függően a Tesla-val együtt akár nyolc) közülük kerül ki. Ezeket néztük meg a technikai elemzés szemszögéből.
Gavin Newsom kaliforniai kormányzó helyi idő szerint csütörtökön elutasította Robert Francis Kennedy egykori igazságügyi miniszter gyilkosa, Sirhan B. Sirhan feltételes szabadlábra helyezését. Robert Kennedy a néhai amerikai elnök, John Fitzgerald Kennedy öccse volt, akit 1963-ban gyilkoltak meg Dallasban.
A Europa Capital, páneurópai ingatlanbefektetési alapkezelő bejelentette hogy a ConvergenCE kereskedelmi ingatlanbefektető és -fejlesztővel közösen megvásárolta az V. kerületi Akadémia Business Centert. Az akvizíciót követően az épület a Europa Capital egyik alapja, a Europa Fund VI portfóliójába fog tartozni és teljes felújítást végeznek majd rajta, hogy nettó zéró kibocsátás mellett működhessen áll a Europa Capital és a ConvergenCE közleményében.
Kína tavaly év végén megállapodott az Egyesült Államokkal, hogy a február 1-jén kezdődő holdújévi ünnepek idején az Egyesült Államok által kezdeményezett, a globális árak csökkentését célzó terv részeként nyersolajat szabadít fel nemzeti stratégiai készleteiből - közölték források a Reuters hírügynökséggel.
Szédítően jól vette idén a rajtot a magyar tőzsde, elsősorban a hazai blue chipek remek teljesítményének köszönhetően szűk két hét leforgása alatt komolyat tudott ralizni a BUX. De milyen körülmények együttállása kellett a szárnyalás kialakulásához, mely szereplők álltak az emelkedés mögött, és ami talán a legfontosabb: meddig tarthat még ki ez a lendület?
Egyre többen és többen kapják fel a fejüket a sokak által már az internet következő korszakaként emlegetett technológiai forradalomra, ami rövidesen alapjaiban forgathatja fel az eddig megszokott életünket. Természetesen a virtuális univerzumról, azaz a metaverzumról van szó - a legextravagánsabb víziók szerint bőven lehetséges, hogy pár éven belül gyakorlatilag az életünk minden aspektusát (munka, közösségi és társas élet) különböző "párhuzamos" univerzumokban fogjuk élni, és ez lehet hogy egyeseknek ijesztő, de lehet hogy inkább izgalmas, egy dolog azonban biztos: tech-óriások és kisebb fejlesztők tömegei ugrottak neki a virtuális valóságok megépítésének. Felmerülhet egy fontos kérdés: ha a metaverzumokban fogjuk élni az életünket, akkor nyilván ott is fogunk költekezni, de mégis milyen pénzből, milyen tranzakciókról van itt szó? Cikksorozatunk most következő részében azt járjuk körül, hogy jelenleg melyikek a még igencsak kezdetleges és kiforratlan metaverzum-koncepcióban a legfelkapottabb fizetőeszközök, hol lehet velük fizetni (és miért), illetve kriptobefektetőként hol lehet hozzájutni ezekhez a tokenekhez, ha egyszer úgy dönt az ember, hogy ki szeretné venni a részét a berobbanó metaverzum-őrületből.
Ma szavaz az amerikai Szenátus arról a republikánus kezdeményezésről, hogy szankciókkal kell sújtania Joe Biden amerikai elnöknek az Északi Áramlat 2 vezetékpárt, és egy korábbi politikai alku alapján át kellene mennie a szövegnek, ami így tovább súlyosbítaná az európai gázválságot és vele az amerikai-uniós feszültséget. Éppen ezért a Fehér Ház nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy ne haragítsa magára az európai partnereket az orosz-ukrán konfliktus kezelésében és egy párhuzamos szenátusi javaslatot szorgalmaz, aminek elfogadása esetén csak akkor vetne ki Amerika szankciókat az új európai gázvezetékre, ha az oroszok megtámadják Ukrajnát. A helyzet tehát kiélezett és a szenátusi fejleményekre ma mindenképpen érdemes figyelni.
Az elmúlt két évben korábban sosem látott fennakadásokat tapasztalhattunk a beszállítói láncokban, egy sor fontos alapanyagból és alkatrészből hiány alakult ki, illetve jelentősen megemelkedett az áruk. Ez a tavaly berobbant globális inflációs nyomáshoz is jelentősen hozzájárult, emellett fennakadásokat okozott a termelésben. 2022 elején talán látszanak az enyhülés jelei, az elemzők többsége szerint előbb-utóbb alkalmazkodhat a kínálat a kereslethez, így akár az idén meg is szabadulhatunk ettől a problémától.
Ma is folytatódik az OTP menetelése, kifejezetten magas forgalom mellett zsákolják a befektetők a részvényt a remek tőkepiaci hangulat közepette. Még tavaly karácsony előtt zuhant nagyot az árfolyam a kamatstop bejelentésének hatására, azóta viszont meredeken emelkedik az árfolyam és már jóval magasabban áll, mint a bejelentés előtt.
Decemberben 7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az Egyesült Államokban, az infláció ezzel november után tovább gyorsult - derül ki a munkaügyi hivatal friss közlése szerint. Az elemzők pont ekkora áremelkedésre számítottak.
Átlépte a 40 ezer főt a koronavírusban elhunytak száma Magyarországon a járvány 2020-as kitörése óta a ma reggeli adatok szerint. Mindezek alapján tehát a járvány negyedik hulláma 10 ezer elhunytat hozott, ami európai összehasonlításban kedvezőtlennek számít. Hol állunk Európában? Mit tanultunk a járványból?
Az évtizedek óta nem látott energiaár-robbanás könnyen lehet, hogy most nem átmeneti lesz, hanem tartós, mert például a klímavédelmi célú nagy zöld átállás tartósan magas energiaárakhoz és így tartósan felfelé mutató inflációs kockázatokhoz is vezethet, így a jegybanki politikának is lehet, hogy másként kell reagálnia, mint eddig gondoltuk – mutatott rá a frankfurti székhelyű Európai Központi Bank igazgatóságának német tagja a klímavédelemről és a pénzügyi rendszerről rendezett hétvégi panelbeszélgetésen. Isabel Schnabel két forgatókönyvet is felvázolt, amikor lehet, hogy az EKB-nak fel kell adnia azt a stratégiáját, amit eddig folytatott, nevezeten azt, hogy egyelőre még mindig próbál átnézni az inflációs megugráson azon feltételezés miatt, hogy úgyis lecseng az azt fűtő jelenség, az energiaárak ugrása.
A világ ötödik legmelegebb éve volt 2021, a légkörben lévő szén-dioxid és metán koncentrációja pedig rekordértékűre emelkedett - közölték az Európai Unió Copernicus Légkörmegfigyelő Szolgálatának (C3S) szakértői.
2021 volt az ötödik legmelegebb év a Földön, amióta hivatalos mérések vannak, miközben a globális felmelegedésért felelős szén-dioxid és metán légköri koncentrációja új csúcsot ért el tavaly – közli az Európai Unió kutatóinak eredményeit a Reuters.