Visszavonta Törökország azt a korábbi követelményt, amely kimondta, hogy a központi bank alelnökeinek legalább 10 éves pénzügyi tapasztalattal kell bírniuk – írja a Reuters.
A német újraegyesítés óta nem volt olyan magas a németországi személygépkocsi-flotta átlagéletkora mint mostanság, ezért nagy gazdaságösztönző és környezetvédelmi lehetőség rejlik a modern belsőégésű motoros új autók értékesítésének az ösztönzésében a duisburgi egyetem autópari kutatóintézete szerint.
A gazdasági kilátásokkal elégedetlen fiatalabb dél-koreai generáció valósággal rávetette magát a tőzsdére, a közösségi média véleményvezérei által bátorítva sokan fordultak a magasabb hozamok reményében a tőzsdei befektetések felé a koronavírus-krízis közepette, az országban a fiatalok több százezer kereskedési számlát nyitottak abban a bízva, hogy képesek majd profitálni a heves piaci kilengésekből.
Ha az Egyesült Államokban nem javul nagyon gyorsan a járványhelyzet, Amerika történelmének egyik „leginstabilabb” időszaka következhet – figyelmeztetett Dr. Peter Hotez, a Baylor College of Medicine dékánja a CNN műsorán.
Korábban a Portfolionál is többször írtunk a Dél-Buda és Dél-Pest összekötését lehetővé tevő Galvani-híd tervéről. Most Fürjes Balázs, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a Népszavának adott interjúban beszélt a híddal kapcsolatos részletekről. Az államtitkár a híd kapcsán elmondta, hogy legkésőbb 2023-ban kiírható a kivitelezői tender és az építkezés három évig tarthat. Emellett a fővárossal való együttműködésre is új javaslatokat tett.
Jön a kerékpározás éve: az idei második félévet és 2021 első félévét hirdette ki erre a célra a kormány a pénteki döntésével. Az új program számos elemet, új intézkedést tartalmaz.
Az elmúlt egy évben hatszorosára emelkedett a Tesla értéke, a vállalat már 259 milliárd dollárt ér, több mint 12-szer akkora, mint az összes magyar tőzsdei cég, OTP-vel, Mollal, Richterrel együtt. Hamarosan a legnagyobb amerikai vállalatok részvényeit tömörítő S&P 500-ba is bekerülhet a Tesla, ehhez azonban még szükség lenne arra is, hogy egymást követő 4 negyedévben nyereséges legyen az autógyártó, erre eddig még nem volt példa. Az esélyek még soha sem voltak olyan jók, mint most, ha a Tesla 3 egymást követő nyereséges negyedévvel a háta mögött az idei második negyedévben is profitot mutat ki, akkor újabb akadály hárul el az indextagság elől, ami újabb vevőket hozhat, ami még feljebb emelheti a részvényárfolyamot. Ellenkező esetben csúnya esés jöhet, jó adag optimizmus van ugyanis beárazva a papírokba.
Bár a mostani válság kismillió szempontból más, mint az előző, utoljára a devizahiteles elszámolások idején fordult elő, hogy a magyar bankszektor veszteséggel, de legalábbis érdemi nyereség nélkül zárt egy negyedévet. Úgy tűnik, idén visszatérnek a százmilliárdos nagyságrendű szektorszintű hitelezési veszteségek: az ügyfelek várható fizetésképtelenségére készülve akkora értékvesztést és céltartalékot képeztek a bankok idén márciusban, hogy az első negyedévet marginális, 3 milliárdos nyereséggel zárta a magyar hitelintézeti szektor. A bankok óvatossága jól mutatja, hogy a törlesztési moratórium csak részben, illetve átmenetileg kezeli az ügyfelek pénzügyi problémáit. Az MNB ma közzétett adatait elemezzük dióhéjban.
Sok bejelentés volt a héten az Airbnb-vel kapcsolatban. A hét elején a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs elfogadta a rövid távú lakáskiadás korlátozására vonatkozó javaslatot, a tegnapi kormányinfón azonban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy a kormány az önkormányzatok kezébe adja az esetleges szigorítás jogát. Az évi 120 napos korlátozás tehát egyelőre csak javaslat marad, de a bejelentés alapján az önkormányzatoknak joga lesz ennél akár durvább és enyhébb szigorítást is hozni. Az alábbiakban több szakértőt kérdeztünk meg arról, hogy egy esetleges szigorítás milyen hatással lenne a belvárosi lakáspiacra nézve.
2020 eddig finoman szólva is mozgalmas évnek nevezhető: a társadalmi és gazdasági folyamatok rengeteg kihívás elé állították a pénzügyi szektor szereplőit, így a Raiffeisen Bankot is. Bálint Attilával, a Raiffeisen Private Banking magyarországi vezetőjével és Kállay Andrással, a pénzintézet nemzetközi Private Banking hálózatának vezetőjével többek között arról beszélgettünk, mennyire volt a bankvilág felkészülve az ide év nem várt változásaira, hogy hogyan hat a digitalizáció a privátbankok működésére és kitértek arra is, hogyan alakította át a MÁP+ a privátbanki ügyfelek igényeit.
Eljött az ideje, hogy beszéljünk egy kicsit a spórolásról. No de most ne a lehangoló makrogazdasági következményeiről – hogy éppenséggel kinyírja a fellendülésünket – hanem egy sokkal vidámabb aspektusáról. Arról, hogy számunkra tulajdonképpen milyen brutális eredménye is lehet a garasoskodásnak, ha azzal kitartóan büntetjük a fogyasztói társadalmat. Talán mindenkiben felmerült már, hogy ha nem költene cigire, kávéra, sörre – vagy egy tetszőlegesen helyettesíthető dologra – akkor mennyire sok pénze is lenne. Nos, mi ezt most kiszámoltuk, lemodelleztük és ezennel le is írjuk, hogy bizony az erőteljes spórolással tényleg lehet valamire vinni. Például évekkel előbbre hozhatjuk a nyugdíjunkat, vagy ha újból lecsap a koronavírus, akkor már nem fog minket felkészületlenül érni. Az alábbi cikkben a FIRE mozgalom szemszögéből nézzük meg, hogy mennyivel hamarabb válhatunk pénzügyileg függetlenné, ha a fizetésünk egyre kisebb hányadával is hajlandóak vagyunk beérni.
Hatalmas szárnyaláson vannak túl a részvénypiacok a márciusi mélypontok óta, de a Saxo Bank elemzői szerint még mindig tart a medve piac. A gazdaság és a tőzsdei hangulat törékeny és nagy volatilitást hozhat a nyár, ahogy a gyorsjelelentési szezonban fény derül arra, hogy valójában mekkora károkat okozott a koronavírus a vállalatoknak. A jelenlegi környezetben a Saxo Bank stratégái azt javasolják, hogy érdemes az európai részvényeket felülsúlyozni az amerikai piaccal szemben, valamint jó befektetési sztorit látnak a zöld transzformációban és a robotikában, de az arany is jó vétel lehet véleményük szerint.
Kacskovics Imre, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alatt működő Gyógyszerfejlesztési Konzorcium vezetője, az ELTE Természettudományi Kar dékánja és az Immunológiai Tanszék vezetője adott interjút a növekedés.hu-nak a magyar kutatók által kifejlesztett fehérjealapú gyógyszer eddigi sikereiről.
A kötvényalapok piacát sem hagyta érintetlenül a koronavírus miatti piaci pánik, de aki mert régiós és nemzetközi piacokra evezni és nyugton maradt, amikor mindenki részvényt kezdett el venni, többet kereshetett fél év alatt, mint szuperállampapírral. A legnagyobb hazai kötvényalapok vagyonát összességében nem olvasztotta le a koronavírussal kapcsolatos bizonytalanság, a megmaradt pénzpiaci alapok vagyona is nőni tudott az elmúlt fél évben. A legtöbb pénzt továbbra is az OTP Optima kezeli több mint 177 milliárd forinttal, a legnagyobb hozamot pedig féléves időtávon az Aegon Nemzetközi Kötvény hozta 10,6%-kal.
Pécsi és osztrák kutatók együttműködésével olyan - jelenleg allergia elleni orrsprayben megtalálható - hatóanyagot azonosítottak, amely a későbbiekben a koronavírus-fertőzés kezelésében lehetséges gyógyszerként alkalmazható - közölte Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szentágothai János Kutató Központ virológiai kutatócsoportjának vezetője az MTI-vel. A professzor jelezte: az azelasztin nevű hatóanyagot egy általánosan használt antihisztamin orrspray alapanyagaként használják jelenleg, a hatóanyag pedig laboratóriumi körülmények között igen jó hatásfokkal csökkentette a vírus fertőzését.
Fiókszámban és alkalmazotti létszámban a legnagyobb, csaknem minden másban Magyarország második legnagyobb bankja jöhet létre a Takarékbank, az MKB Bank és a Budapest Bank néhány hete bejelentett összeolvadásával, amelyről itt írtuk le véleményünket. Ahogy akkor, még a tavalyi beszámolók nem teljes ismeretében fogalmaztunk, „nemzeti bajnok” és „túlméretezett zombi” egyaránt válhat az új „szuperbankból”. Az azóta megjelent számok egyértelműen megmutatják, mi dönti el, melyik lesz e kettő közül az új formáció jövője: a három bank kombinált tavalyi költségszintjét legalább a negyedével, de ennek bevételi áldozatai miatt inkább a harmadával kellene fenntartható módon csökkenteni ahhoz, hogy egy hatékonyan működő, az OTP-vel reményteljes versenybe szálló nagybank jöhessen létre.
Jelentős kihívással kellett szembenéznie a bevásárlóközpontoknak a koronavírus-járvány kirobbanása után. Mindenhol megcsappant a látógatószám, az üzletek nehéz helyzetbe kerültek. Az AsiaCenterben már januárban érződött a COVID-19 hatása, ahogy érkeztek Kínából a hírek, úgy csökkent a látogatószám. Voltak olyan hetek az elmúlt hónapokban, hogy szinte alig akadt vásárló, azonban úgy néz ki, hogy elég hamar visszaáll az élet a régi kerékvágásba.
Féktelen emelkedésen vannak túl a világ részvénypiacai, március közepe óta 30-40 százalékot raliztak a fontosabb benchmarkok, még a továbbra is súlyos globális pandémiás helyzet sem tudta elrontani a befektetők hangulatát. Ekkora emelkedés után adódik a kérdés, nem drágák-e már a részvények. A rövid válasz az lenne, hogy a legtöbb piacon már feszített az árazás, de a képlet ennél bonyolultabb. Nem mindegy ugyanis, hogy figyelembe vesszük-e, hogy a tőzsdék sztárjai, a benchmarkokat egyre inkább uraló nagy techvállalatok részvényei miatt egyre kevésbé reprezentatívak az aggregált árazási mutatók a szélesebb piacokkal kapcsolatban, de az alternatívák sem túl vonzók, alacsony állampapírhozamok mellett egyrészt érdemes kimozdulni a komfortzónából, és például részvényekbe fektetni, másrészt nulla közeli kockázatmentes hozamnál a vállalati árazások is olyan magasak, amiket csak elbír az Excel.