
A nyugdíjak egyenlőtlenségének a vizsgálatához a KSH nyilvános adatait használjuk, viszonylag egyszerű eszközökkel feldolgozva a néhol hiányos és rosszul tagolt nyers adatokat. Fő eredményeink:
- dokumentáljuk az előző évtizedben fokozatosan növekvő nyugdíjegyenlőtlenségeket;
- jelezzük a növekvő egyenlőtlenségek lehetséges okait.
Ezek alapján javasoljuk, hogy a kormányzat a nyugdíjrendszer paraméterértékeinek megváltoztatásával csökkentse a jelenlegi túlzott nyugdíjegyenlőtlenségeket – vagy legalább állítsa meg az egyenlőtlenségek növekedését.
A nyugdíjak egyenlőtlenségének több dimenziója van. Az első dimenzió az azonos évjáratú nyugdíjasok közötti egyenlőtlenség. Ezen túlmenően az egymást követő évjáratú nyugdíjasok között is fennállhat egyenlőtlenség, valamint a férfiak és a nők nyugdíjai között is. Egy ország nyugdíjegyenlőtlenségeinek megértéséhez ismerni kell a kereseti egyenlőtlenségeket és a nyugdíjszabályokat – ebben az írásban ezekre csak érintőlegesen térünk ki.
A rendszerváltás után Magyarországon az induló nyugdíjak a mai szabályokhoz képest kevésbé függtek az életpálya keresetektől (szakszóval nagyon degresszívek voltak, ami praktikusan azt jelentette, mintha a nettó kereseteket még egyszer megadóztatták volna). A már megállapított nyugdíjak bérkövető indexálása miatt azonban az egyenlőtlenségek a megállapítás utáni években alig változtak.
Az 1998-ban induló kötelező magánnyugdíj-rendszerrel harmonizálandó, 2013-ra az állami nyugdíjrendszerben is meg akarták szüntetni az újraelosztást az induló nyugdíjak megállapításánál. Ez a gyakorlatban azt jelentette volna, hogy ha valaki az egész élete során mindig pontosan kétszer annyi, de még a járulékplafon alatti jövedelem után fizetett volna nyugdíjjárulékot, akkor kétszer akkora induló nyugdíjra lett volna jogosult – vagyis mindenféle átcsoportosítás megszűnt volna a nyugdíjrendszeren belül a jobban kereső és ezért nagyobb nyugdíjjogosultsággal rendelkezőktől a rosszabbul kereső és kisebb nyugdíjra jogosultak felé. 2011-ben azonban a magánpillér államosításakor ezeket az eredeti terveket elvetették, és az állami rendszerben megmaradtak a korábban is érvényesülő újraelosztó mechanizmusok (például egy bizonyos életpálya átlagkereset, a degressziós küszöb fölött a kereset növekedése már nem egy-az-egyben, hanem csak részlegesen növeli az induló nyugdíjat, valamint a ledolgozott évek számának növekedése is – legalábbis 20 és 40 év között – egyre kevésbé növeli a nyugdíjjogosultságot). Azonban ezzel egyidőben az szja-reformok miatt erősödött a nettó keresetek egyenlőtlensége, és 2013-ban a járulékalap plafonját is eltörölték. Ezek az intézkedések jelentősen megnövelték az induló nyugdíjak korosztályokon belüli egyenlőtlenségét. Mindezek tetejébe a korosztályok közötti egyenlőtlenségek is nőttek: a már megállapított nyugdíjak 2010/2012-ben bevezetett tiszta árindexálása és a 2016-ban berobbanó, valamint jelentősen felülbecsült átlagos nettó kereset emelkedés jelentősen megnövelte az egymás után nyugdíjba vonulók nyugdíjának a különbségét – vagyis a korosztályok közötti egyenlőtlenségeket.
A nyugdíj-egyenlőtlenségek korosztályokon belüli és korosztályok közötti növekedésének következtében nem meglepő, hogy a teljes nyugdíjegyenlőtlenség is növekedett
– és pontosan ezt mutatják az 1. ábra jobb oldali paneljának kék (férfiak) és piros (nők), a 2010-es években folyamatosan emelkedő vonalai, amelyek a férfiak és nők nyugdíjainak általunk becsült szórásait mutatják. (A becslés pontos részletei megtalálhatók a 2023-as Munkapiaci tükörben megjelent írásunkban.) Az egyenlőtlenségek szempontjából az egyetlen jó hír az, hogy eközben a férfi-női bérkülönbségek változatlanok maradtak, és ez tükröződött a két nem nyugdíjainak nagyjából állandósuló különbségében (1. ábra bal oldali panelja) is.

Az induló és a korábban megállapított nyugdíjak növekedése közötti – tehát az egymás után nyugdíjba vonuló korosztályok nyugdíja közötti – különbséget szemlélteti a 2. ábra, amelyen az éves nominális bérnövekedés (bal oldali panel zöld vonala, az induló nyugdíjak növekedési üteme) és az éves infláció (bal oldali panel piros vonala, a már megállapított nyugdíjak növekedési üteme) értékeit tüntettük föl 2015 óta. E kettő különbsége mutatja meg azt, hogy a 2012 óta érvényes nyugdíjszabályozás alapján az adott évben mennyivel növekedtek gyorsabban az induló nyugdíjak, mint a korábban megállapítottak. Az eltérés különösen jelentős volt a 2010-es évek második felében: 2015-2021 között az induló (újonnan megállapított) nyugdíjak reálértéke kb. 45%-kal lett magasabb (ld. a 2. ábra jobb oldali paneljét) – miközben a már megállapított nyugdíjak reálértéke a nyugdíjszabályoknak megfelelően nem változott.

Végezetül a 3. ábra a férfiak átlagos öregségi nyugdíjait mutatja 2013 és 2022 között születési korcsoportok szerint, a KSH 2013--2022 közötti kiadványai alapján. Az ábra jól szemlélteti az előző két pontban bemutatott folyamatokat. Egyrészt jól látható, hogy az 1955-ben vagy később született korosztályok (amelyek 2019-től vonulhattak nyugdíjba) újonnan megállapított öregségi nyugdíjai kiugróan magasak a többi korosztályhoz képest (lásd a 2020-tól megjelenő, az 1954 után született korosztályokra vonatkozó kiugróan magas átlagnyugdíjakat az ábra jobb oldali paneljában). Másrészt az is megfigyelhető, hogy a még a korhatáremelések előtt kevés szolgálati évvel nyugdíjba vonuló 1935-1939-es és 1940-1944-es korosztályok (világoskék és zöld jelöléssel a 3. ábra bal oldali paneljében) átlagnyugdíjai alacsonyabbak, mint az utánuk magasabb életkorban és ezért több szolgálati idővel nyugdíjba vonuló korosztályoké.

Összegzés helyett: A magyar nyugdíjegyenlőtlenségek az elmúlt években jelentősen emelkedtek, és véleményünk szerint ez a folyamat társadalmi méretekben nem előnyös.
Ugyanakkor az elmúlt években beköszöntő magasabb inflációs környezetben, valamint a reálbérek robbanásszerű emelkedésének elmúltával az induló nyugdíjak reálnövekedése mára leállt (amit egy nyugdíjrendszerbe épített technikai hatás, a nominálisan rögzített degressziós küszöbök elértéktelenedése is segített), sőt meg is fordulhat. Célszerű lenne a nyugdíjrendszer paraméterértékeit úgy megváltoztatni, hogy az általános egyenlőtlenség növekedése megálljon, sőt meg is forduljon. A degressziós küszöbök ügyes megválasztásán túl ennek legegyszerűbb eszköze a járulékalap-plafon visszahozatala (esetleg a plafon fölötti kereseteknél keletkező nyereség megadóztatásával párhuzamosan). A korosztályok közötti nyugdíjegyenlőtlenségeket csak az korlátozhatja, ha az induló nyugdíjak valorizálásában alkalmazott nettóbér-index reálisabb lenne és a már megállapított nyugdíjak megállapításában a béralakulás is szerepet kapna.
Reiff Ádám a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa és a CEU vendégoktatója.
Simonovits András a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaságtudományi Intézetének emeritus kutatója.
A cikk a szerzők véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép forrása: Getty Images
Videón ahogy darabokra robbantják az FSZB bázisát az ukrán vadászbombázók
Brjanszkban repült levegőbe a központ.
Meglepő fordulat: Washington egyidejűleg tárgyal a rivális felekkel a polgárháború sújtotta országban
Eddig kifejezetten az ENSZ által elismert kormányt támogatták.
Holnap kiderül, komolyan gondolja- legnagyobb ígéretét Amerika ősellensége
Fontos határidő közeleg.
Fordulat a tragikus indiai légikatasztrófa ügyében: nem az történt, amire mindenki gondolt
Sötétben tapogatóznak.
Egyetlen mozdulattal rúgta ki a széket a béketárgyalások alól a Hamász - Teljesen új követelésekkel álltak elő
Ha az izraeliek nem gáncsolják el az alkut, akkor megteszik az iszlamisták.
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.


Szembejött a kormánnyal a valóság – Mikor jön a beismerés?
Mennyi lesz a 2025-ös növekedés?
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.