A robot az új vendégmunkás? Filippínók és robotok dolgoznak a magyarok helyett

Nagy port kavart a hazai agrofood szektorban az a rendelet, amely szigorúbb feltételekhez köti a külföldi vendégmunkások alkalmazásának lehetőségeit.

A magyar munkaerőt ugyanis jó ideje szinte már lasszóval sem tudja megfogni az ágazat, az állattenyésztési szektorban pedig különösen sok az olyan munkakör, amire nem jelentkezik senki.

Tíz évvel ezelőtt feladtunk egy egyszerű újsághirdetést, hogy állatgondozót keresünk – harminc ember jelentkezett rá. Nem mondom, hogy mindenki alkalmas volt az adott munka elvégzésére, de öten biztosan megfeleltek a pozícióra, szóval lehetett válogatni. Ehhez képest az elmúlt nagyjából tíz évnek a folyományaként azt látjuk, hogy ez a munkaerő eltűnt a piacról, más irányba orientálódott. Ha a mai nap feladunk egy álláshirdetést, akkor elképzelhető, hogy egy hónapig meg sem csörren a telefon

– mutatott rá az Alapvetés podcast műsorában Ifj. Sántha Imre, a Formula-GP Kft. ügyvezetője. Hozzátette: Hajdú-Bihar vármegyében városnyi munkaerőt szívnak el az újonnan épült ipartelepek is, ami csak még tovább nehezíti a hatékony munka megszervezését. Holott sok esetben már egyáltalán nem a piszkos munkát kell elvégezni, hanem a legmodernebb megfigyelőrendszerek és a high-tech gyártósorok mellé keresik a munkavállalókat. A magyarok azonban mégsem jelentkeznek az álláshirdetésekre.

világ legkorszerűbb baromfitelepeit működtetjük. Nagyon kevés munkaerővel dolgozunk, szinte alig van fizikai munka, a legnehezebb, amit meg kell emelni, az egy öt kilós vödör vagy egy kanna, amivel a vegyszert adagoljuk a rendszerbe. De az állattartást a nap 24 órájában nem lehet magára hagyni. Minden automata- és riasztórendszer segítsége mellett ott kell lenni egy embernek, aki ha gond van, akkor beavatkozik. (...) Az élelmiszeripari területen is tele vagyunk robotokkal, a világ legkorszerűbb csirkevágó-üzemeinek egyike a kisvárdai. De akkor is kell egy ember, aki megfog egy csirkecombot és ráteszi egy tálcára, vagy odébb teszi azt a tálcát másik húsz centivel

– mutatott rá a beszélgetésben Bárány László, a Master Good tulajdonos ügyvezetője. Hozzátette: ezek tipikusan betanított munkának számítanak, a szükséges munkavállaló azonban a magyar piacról pótolhatatlan.

Ezért döntöttek úgy öt évvel ezelőtt, hogy behozzák az első Fülöp-szigeteki vendégmunkásokat, akiknek a juttatásokon túl minden héten egy különös bónusz is jár.

A filippínó munkás kezek mellett pedig egyre inkább valósággá válik a sci-fibe illő humanoid robot alkalmazása is, amelynek tesztelése jelenleg is folyik a baktalórántházi baromfitelepen.

Ennek a humanoid robotnak egyetlen egy igénye van: hogyha merülőben van az elem, akkor odazurückol a falra az áramkapcsolóhoz és feltölti magát. Napi 24 órában dolgozni fog, és nem kér béremelést, nem fog követelőzni, szakszervezetet nem fog alapítani

– hangsúlyozta a beszélgetésben Bárány László. Hogy mikor jöhet el az a pont, amikor a robotizáció és az automatizáció széles körben is megoldhatja az agráriumban tapasztalható súlyos munkaerőhiányt, szintén kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.

KÖVESS MINKET

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images