Új vezetőként robbant be a magyar bankpiacra, s nem kellett sok idő, hogy az egész piac megismerje a nevét. A CIB új vezérigazgatójának munkássága nem merült ki a racionalizálásban, azért érkezett Magyarországra, hogy egy valóban univerzális, diverzifikált, piacvezető bankot építsen. Tomas Spurny-val, a CIB vezérigazgatójával beszélgettünk.
Nagyítóval kellene keresni azt az embert, aki meglepődött az OTP ma publikált gyorsjelentésén. A hagyományokhoz híven ugyan ismét sikerült valamelyest alulbecsültetni a piac egy részével a 2. negyedéves profitot, de a 41,73 milliárd forintos egyes tételekkel korrigált adózott eredmény megfelel az elemzői becsléseket és az OTP-t jól ismerők várakozásainak. A Portfolio.hu konszenzusát mindenesetre 12%-kal haladta meg az eredmény, ugyanakkor a fentiek fényében ezért nem kell még a vétel gombot nyomogatni, ez az eredmény nem lett annyira jó, mint tegnap az FHB-é. A reported adó utáni eredmény 42,2 milliárd forint lett. Az első félévben 85 milliárdos adózott eredménynél tart az OTP, amelynek fényében az OTP menedzsmentje nem tartja indokoltnak módosítani éves 150 milliárdos profittervét.
2010. január elsejétől forradalmian átalakulhat a kereskedelmi ingatlanok adásvétele Magyarországon. Az adótörvények között az Országgyűlés ugyanis elfogadta azt, hogy egy ingatlan után akkor is meg kell fizetni az visszterhes vagyonátruházási illetéket, ha nem az ingatlant, hanem a céget adják-veszik. Cserébe igen jelentős mértékben csökken az illeték mértéke.
Az MSZP a devizahitelek törlesztőrészletének csökkentésére szólítja fel a bankokat, hiszen az elmúlt hetekben jelentősen erősödött a forint - mondta Török Zsolt, az MSZP országgyűlési képviselője hétfőn az MTI-nek. A lakosság visszajelzései alapján a forint erősödése ellenére a devizahitelek után fizetendő részletek nem, vagy nem jelentős mértékben csökkennek, ezért az MSZP arra szólítja fel a bankokat, járjanak el korrektebbül - közölte a kormánypárti képviselő. Utalt arra, hogy amikor "a forint árfolyama elszállt", akkor a pénzintézetek rögtön ráterhelték az ügyfelekre az összes veszteséget. Török Zsolt elmondta, arra kérik a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét (PSZÁF): ne csak lakossági bejelentések alapján, hanem ezeknek elébe menve, saját kezdeményezésre is tartsanak ellenőrzéseket a bankoknál, mi az oka annak, hogy bár erősödik a forint, a devizaalapú hiteleknél mégsem csökkennek a törlesztőrészletek.
Mindenki reménykedik, hogy konszenzusos megoldás születik az MNB és a kereskedelmi bankok között a devizahitelezés korlátozása témájában folytatott tárgyalásokon. Legalábbis ezt olvassuk ki abból, hogy ebben a játékban senki sem a sajtón keresztül akar üzengetni a másik félnek. A múlt heti tanácskozásról az MNB meglehetősen szűkszavú közleményt adott ki, a bankok semmit.
Tombol a botrány a Margit híd körül. Az egyetlen érvényes árat adó beruházó 30 milliárd forint környékén végezné el a műszakilag elkerülhetetlen felújítást. 17 milliárd forint hiányzik a kasszából, s ennek pótlása körül is tombol a vita. A főváros természetesen már megmagyarázta, hogy miért kerül egy rakat pénzzel többe a felújítás (20-24% kötbér beárazása, a szűk határidők, meg hát a forintárfolyam), magyarázkodásban mindig is jók voltunk.
Legalább volt benne tisztesség és lemondott. Röviden így értékelnénk Farkas István mai lemondását. A PSZÁF elnöke körül elfogyott a levegő. Csatázhatott volna még hetekig, tarthatott volna sajtókonferenciát, adhatott volna interjúkat, de a végeredmény ugyanaz lett volna. Már reggel látszott, hogy nem sok opció van.
Alig vannak induló projektek. A töredékére esett vissza az értékesítés. Jelentősek az eladatlan készletek. A bankok sem a vevőknek, sem a fejlesztőknek nem adnak hitelt. Hatalmasak a problémák az újlakás piacon. A fejlesztők egy része reménykedik, más része alapból jól pozícionált a túlélés szempontjából, miközben egy részük el fog tűnni a piacról, örökre. Ebből a szempontból fontos a kormány előtt lévő új lakástámogatási tervezet.
Erős kontrasztot tapasztalhatott az, aki egy évvel ezelőtt és most is járt a Real Viennán. A régió legnagyobb ingatlanos vásárát kisebb felületen kevesebb kiállítót és számottevően alacsonyabb számú látogatót vonzott. A szektor válságban van, s ez a vásáron is látható volt. Ez azonban nem akadályozta meg a régió legtöbb országát, hogy a korábbinál ugyan kisebb, de látható standdal jelenjen meg a rangos nemzetközi eseményen. Budapest és Magyarország képviselete a tavalyi látszatstand után idén sem volt megfelelő.
Sok fejfájást fog még okozni az ingatlanadó a magyar lakosságnak, izgulhat, aki vitatja azokat az értékbecslési alapelveket, amelyeket a törvénytervezet tartalmaz. Az egész ingatlanadózás alapja, hogy a törvény tartalmaz egy értékbecslési útmutatót, akinek e szerint 30 milliónál értékesebb ingatlana van, az kötelezett az adóbevallásra. De - és itt jön a csavar - az adót az általa bevallott forgalmi érték alapján fizeti. Mielőtt bárki megkönnyebbülne, nagyot lehet bukni a különböző értelmezéseken. Az APEH ellenőrizhet, s ha 10%-nál nagyobb a különbség a bevallott forgalmi és a valós érték között, büntethet. A törvény szerinti 30 milliósnál értékesebb ingatlanok bekerülnek az adatbázisba, attól függetlenül, hogy valójában mennyi az értékük. Ez az első lépés egy egységes ingatlannyilvántartás irányába. Innen a rendszert tovább lehet bővíteni bármelyik irányba, akár a kör szélesítéséről, akár az adóteher növeléséről van szó.
Meglepő számokat közölt honlapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete a minap: a szervezet által összesített, de a bankok által szolgáltatott adatok szerint a magyar bankok eredménye nem hogy nem csökkent az egy évvel korábbiakhoz képest, de 30 százalékkal nőtt is az idei év első negyedévében, s a nagybankok csoportja - amelybe a tavalyi évhez hasonlóan nyolc pénzintézet tartozik - 39 százalékkal növelte mérleg szerinti eredményét. 2008 utolsó negyedévének 87 milliárd forintos vesztesége után három hónap alatt visszatért a magyar bankrendszer a nyereséges működéshez, és immár 102 milliárd forint mérleg szerinti eredményt volt képes elérni. Ez a fejlemény váratlanul kedvezőnek tekinthető, de a válság kellős közepén miért is következett be ekkora javulás? A kiváló értékek természetesen nem tükrözik a bankrendszer valós folyamatait.
Rendhagyó módon nem tárgyilagosan, hanem személyes hangvételben kezdünk. Eredetileg egy pozitív OTP gyorsjelentés értékelést akartam írni. Az elemzői várakozásokat magasan felülmúló, a válság dacára jól menedzselt teljesítmény, kiváló hatékonyság, a kiugró adók ellenére jó nominális eredmény, hiteles válságkezelés. Elsiklottam a felett, hogy módosították a stratégiai nyitott devizapozíciót, így a bukó zömét már saját tőkével szemben számolják, nem számított, hogy a nemzetközi standardokhoz közeledve módosították (lazították) az NPL kimutatást, de volt egy pont, ami annyira felidegesített, hogy a hajnali kelés ellenére ki tudtam hagyni a kávét. A tárgyidőszakban az OTP Bank 90 millió euró névértékben vásárolt vissza saját járulékos kölcsöntőke kötvényeiből (Upper Tier 2 Capital) a másodpiacon. A visszavásárláson elért adó előtti árfolyameredmény mintegy 19,6 milliárd forint volt (nettó egyéb bevételek soron elszámolva). A tétellel természetesen nem korrigálták a rendkívüli tételektől tisztított eredményt, valóban sokkal fontosabb volt a 380 millió forintos osztalék korrekció. Ezért ez a nagy felülteljesítés. Mindenki ítélje meg saját belátása szerint, hogy ezzel kellett volna korrigálni, vagy sem. Szerintem ez rombolja a hitelességet és a transzparenciát, egy olyan értéket, amelyet tőzsdére lépésétől 2008-ig épített a menedzsment. Egyszer ennek az árát egyszer még meg kell fizetni.
Az elmúlt 20 év legnagyobb válságát élheti 2009-2010-ben Magyarországon az ingatlanszektor. Több tízezer ember vesztheti el a munkáját. A leépülés egyes szegmensekben végleges lehet, amely súlyos következményekkel járhat az egész országra nézve. Nemrég írtunk arról, hogy a lakástámogatási rendszer szigorítása padlóra küldheti az újlakásépítést Magyarországon, szerdán arról értekeztünk, hogy a kereskedelmi ingatlanpiac nézhet komoly gondok elé az ingatlanadó következtében. A hivatalos kommunikáció szerint mindent megtesznek a munkahelymegtartásért és a válság hatásainak tompításáért. A gyakorlatban prociklikus lépésekkel zúznak darabokra egy többszázezer embernek munkát adó iparágat.
Tegnap napvilágot láttak az ingatlanadóra szóló összegszerű elképzelések. A lakások esetében sávos rendszer, elviselhető kulcsok formájában jelentkezik az ingatlanadó, miközben minden más ingatlan esetében 1%-os kulcsról szólnak az első kormányzati tervek. Összeomlik-e a lakáspiac? Mi lesz a telkekkel, irodákkal, garázsokkal?
Több, az ingatlanpiacot markánsan érintő pontot tartalmaz a tegnap bejelentett Bajnai-csomag. Eredményeképpen a bizonytalanság tovább fokozódhat a használtlakás piacon, a vidéki ingatlanpiac súlyos csapást szenved, az újlakásépítés gyengélkedése pedig elhúzódó lehet.
Mi lesz a lakosság és a vállalatok közüzemi tartozásaival a válság elmélyülése esetén, s vajon mindent elönt-e az adósság? Ki szedi be a tartozást? Behajtható lesz-e a rengeteg banki tartozás, ha a válság egyszer véget ér? Mikor fog kitisztulni az ég és mi vár a követelésbehajtók piacára? Mi a különbség a közüzemi hátralék és egy rossz lakáshitel között? Mennyit ér egy rossz lakáshitel? A Portfolio.hu Kovács Zoltánt, a Díjbeszedő Holding Zrt. vezérigazgatóját kérdezte.
Van-e élet a devizahitelezésen túl? Földönfutókat csinálnak-e a bakok az ügyfelekből? Támogatják-e a külföldi bankok magyar tevékenységüket? Lesz-e államcsőd? Szekeres Tiborral, az AXA csoport Magyarország országigazgatójával beszélgettünk, aki miután mai viszonyok között gigaösszegért eladta az ELLÁ-t a belga cégnek, most az ő érdekeiket képviseli hazánkban.
Működik-e Magyarországon a pénzügyi szabályozás? Lehet-e többet tenni az ajánlását? Lemaradt-e az a bizonyos aláírás? Be kell-e tiltani a shortolást? Ki védi az ügyfelek érdekeit? Mit kezdünk a Providenttel és a devizahitelesekkel? Ellopták-e az ingatlanalaposok pénzét? Farkas Istvánnal, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökével beszélgettünk.
Rosszabb színben tünteti fel a valóságosnál a külföldi média a régiót, túlexponálja a válság régiós hatásait, a külföldi sajtó egymást próbálja meg túllicitálni. Igazságok, féligazságok és tévedések keverednek a helyzet megítélésében, miközben az elemzők megítélése sokkal racionálisabb. Összeomlik-e a régió pénzügyi rendszere? Mi lesz Ukrajnával, az OTP-vel és a forinttal? Hova tart a magyar brókerpiac? Jaksity Györggyel, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.
Soft landing, azaz puha landolás. A végső kimenetel, amiben a 2021 végi, első poszt-Covid inflációs hullámok megjelenése... 
A friss Magyar Közlönyben jelent meg a kormányrendelet, ami megváltoztatja az eddigi jótállási előírásokat. Mostantól...
"Minden múltból nézve egy csoda" az EU-tagság és a közös piac. Ahogy Vakmajom írja: Mennyi fantasztikus ország...
A családjogi, azon belül a válóperes ügyvédek praxisában legtöbbször előforduló kérdéskör a házasság megromlása... 
Az Egyesült Államokban a fogyasztói árindex (CPI) 2024 márciusi adatai figyelmeztető jelzésként szolgálnak a folyamatban...
Megválasztása óta keveset beszélt Argentína új elnöke a dollárra való átállásról, pedig a lépésnek komoly...
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
