Befektetői klubot tartott ma a Gloster, a vállalat elnöke, Szekeres Viktor beszélt a vállalatnál látható trendekről, kilátásokról, egy későbbi részvénykibocsátásról, Jakab Áron, a BellResearch ügyvezetője a hazai IT-piaci trendek alakulásáról számolt be, Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője a Glosterről, mint befektetési lehetőségről beszélt.
Egymás után szerzi meg különböző autómárkák nagykereskedelmi jogát a régióban az AutoWallis, jelenleg már 14 országban van jelen a magyar vállalat ilyen tevékenységgel, és a tervek között további akvizíciók is szerepelnek. Izgalmas kérdés, hogy a kelet-közép-európai régióból elindul-e déli, északi, vagy nyugati irányba a vállalat, például Ausztriába és onnan nyugatra. Nem kizárt, hogy lesznek ilyen lehetőségek is, nyilatkozta a Portfolio-nak Andrew Prest, az AutoWallis nagykereskedelmi üzletágának igazgatója, akivel többek között arról beszéltünk, hogy miért adják át a nagykereskedelmi jogokat az autógyártók, hogyan lehet azokat elnyerni, hogyan néz ki a nagykereskedelmi logisztika a gyakorlatban, de arról is, hogy hogyan hat a vállalat működésére a chiphiány.
Az Országos Atomenergia Hivatal előző vezetője, Fichtinger Gyula április végi lemondását követően öt hónapig nem állt főigazgató a hivatal élén, szeptember végén Orbán Viktor miniszterelnök Kádár Andreát nevezte ki az OAH élére kilenc évre, akinek az irányítása alatt januártól a kormánytól függetlenné válna a hivatal. Az új vezető a Portfolio-nak adta az első, exkluzív interjút, amelyben elmondta: a jelenleginél hatékonyabban működő nukleáris biztonsági hatóságot hozna létre, amely a feladatok növekedésével párhuzamosan nagyobb létszámmal működne, és ahol a fizetéseket a versenyszférához közelítenék a jogviszony átalakítása mellett. Az interjúban szóba került a Paks II. projekt helyszínének földrengésbiztonsági kérdése, a létesítési engedélykérelmével kapcsolatban az utolsó pillanatban elrendelt hiánypótlás, illetve az engedélyeztetés esetleges felgyorsítása is. Utóbbival kapcsolatban Kádár Andrea leszögezte: „a nukleáris biztonság mindenek felett álló szempont”, és emlékeztetett rá, hogy ez nem az első hiánypótlás volt, a törvény pedig többször is lehetőséget biztosít ilyen elrendelésére. Arról nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, hogy mikorra állhat termelésbe a Paks II. projekt, azt viszont megjegyezte, hogy a törvény alapján van még idő átgondolnia az illetékeseknek, hogy a Paks I. üzemidő hosszabbításával mi legyen.
A hazai benzinkutakon most először 500 forint fölé emelkedett a gázolaj átlagára, de a benzinár is rekordszinten áll, ami nem véletlen, az olaj ára ugyanis csak idén több mint 60 százalékot emelkedett, ráadásul a dollárral szemben gyengül a forint, a kettő eredőjéből adódik a meredek emelkedés a hazai üzemanyagárakban. De mi hajtja egyre magasabbra az olaj árát, és meddig emelkedhet még a nyersanyag, azzal együtt pedig a hazai kutakon a benzin és a gázolaj ára? Ennek jártunk utána.
Az autók iránti érdeklődés és az ügyletek megkötésének a mennyisége egy rövid, ijedt periódust követően - amikor tavaly áprilisban szinte megállt az élet az országban - már májusban elkezdett visszatérni a korábbi szintre. Az AutoWallisnál azt tapasztalták, hogy autót akarnak venni az emberek. Ez egy hatalmas különbség például a 2008-2009-es válsághoz képest. Most a vásárlóknak van pénzük és költik is azt, nyilatkozta a Portfolio-nak Antal Péter, az AutoWallis kiskereskedelmi üzletágának igazgatója.
Lenne kedved kipróbálni egy 12 ezer köbcentis, 500 lóerős, ráadásul igazi világbajnok járművet? Nem lehet nemet mondani egy ilyen felkérésre, főleg, hogy egy kombájnról van szó, aminek a vezetése sokaknak, így nekem is gyerekkori álom, ráadásul élesben, aratás közben tesztelhettünk. Rengeteg kérdésem volt. Mennyire van meleg nyáron a fülkében? Mennyit fogyaszt egy ekkora kombájn? Hogy nem alszik el a gépkezelő a 14 órás műszakban? Mi történik, ha bedarálja a gép a tarlóban hagyott biciklit? Mennyibe kerül egy jól felextrázott gép? Tényleg igaz, hogy a magyar gazdáknak csak az számít, hogy az övék nagyobb legyen, mint a szomszédé? És a kérdések kérdése: ezek a gépek már tényleg maguktól csinálnak mindent? Spoiler az utolsó kérdéshez: még nem egészen.
Az elmúlt hónapokban alaposan átalakult a német pártok népszerűségi sorrendje, miközben májusban még úgy tűnt, hogy a Zöldek lehetnek egy következő kormánykoalícióban a vezető kormányzó erő, mostanra lecsúsztak a harmadik helyre a szociáldemokrata SPD és a jobbközép CDU/CSU mögött. A most vasárnapi választáson kialakuló végső sorrendet szinte lehetetlen megjósolni, mivel a választók nagy része bizonytalan, de az már látszik, hogy mindenképpen koalíciós, és nagy valószínűséggel három pártból álló szövetség vezetheti majd a következő években Németországot. Hogy mit jelentene egy akár hónapokig elhúzódó koalíciós tárgyalás a pártok között, mik lehetnek azok a területek, ahová a következő német kormány több forrást allokál, és ebből mely vállalatok részvényein keresztül profitálhatnak a befektetők, ebben a cikkben foglaltuk össze.
Az OTP felmondta az OPUS Securities-szel még 2006-ban kötött megállapodást, és visszavásárol az OPUS-tól 14,5 millió OTP-részvényt, amelyeket részben a bank munkavállalói által létrehozott különleges munkavállalói résztulajdonosi programnak adna el. A saját részvény eladás által felszabaduló tőkét az OTP részben további akvizíciókra használná fel, folyamatosan vizsgálják a felvásárlási lehetőségeket elsősorban ott, ahol már jelen vannak, de a bank szerint új piacokon is ígéretes lehetőségek kínálkoznak, melyek egyike Üzbegisztán.
A boksz egy olyan sport, ahol a győztest is nagyon megverik, az üzleti élet is ilyen, mondta a Gloster alapító tulajdonosa és elnöke, Szekeres Viktor arról, amikor a Scope Ratingstől csak B minősítést kapott a vállalat, és emiatt nem tudott részt venni a Növekedési Kötvényprogramban. Az a pofon viszont utólag visszanézve hasznos volt, Szekeres is elismeri, hogy a hitelminősítőnek sok mindenben igaza volt, részben annak hatására rövid idő alatt állami értékesítő, projektalapú cégből egy szolgáltatásalapú céggé alakították a Glostert, aminek a legfrissebb, tegnap közzétett gyorsjelentéséből kiderült, hogy a bevételek dinamikusan nőnek, de a vállalat profitabilitása is javul, eközben egyre diverzifikáltabb cég jön létre, amelynél a megújuló bevételek aránya folyamatosan nő. Szekeres Viktorral a gyorsjelentés kapcsán akvizíciós és tőkepiaci tervekről, a hazai IT-piac átalakulásáról, munkaerőpiaci trendekről is beszéltünk.
A hét elején egy háttérbeszélgetésen vettünk részt Prágában, ahol a Telenor Magyarország cseh nagytulajdnonosának, a PPF csoportnak a vezetői mondták el, hogyan látják a cégcsoport, és azon belül a távközlési üzletág jövőjét. A beszélgetésen természetesen szóba került a magyarországi távközlési piac átalakulása, a 4iG és a magyar Telenor pozíciója, szerepe, és a két cég közötti lehetséges együttműködés is. Marek Sláčík, a PPF távközlési üzletágának vezetője elmondta, kizárt, hogy eladják a Telenor Magyarországban lévő többségi tulajdonrészüket, ezt a gondolatot erősítette meg PPF vezetője, Ladislav Bartoníček, aki a Forbesnak nyilatkozott a témában.
A Telenor Magyarország 2018-ban került egy cseh befektetőcsoport, a PPF tulajdonába, 2019-ben pedig 25 százaléknyi tulajdont szerzett benne a magyar állami Antenna Hungária. Idén augusztusban jött a következő fordulat, a 4iG lehet ugyanis az Antenna Hungária nagytulajdonosa, amivel a 4iG közvetve 25 százalékos tulajdonrészt szerez a Telenor Magyarországban. De vajon megállnak ott, vagy eladja többségi tulajdonrészét a PPF az állammal távközlési szuperholdingot építő 4iG-nek? Többek között ennek igyekeztünk utána járni a PPF prágai központjában rendezett háttérbeszélgetésen, ahol a sajtóval egyre nyíltabban kommunikáló PPF részéről Marek Sláčíkkal, a PPF csoport távközlési üzletágának vezetőjével beszélgettünk a mobil és vezetékes konvergenciáról, a PPF távközlési terveiről és a szektor jövőjéről.
4iG, Masterplast, AutoWallis, Waberer's, csak néhány az elmúlt hetek nagy magyar tőzsdei sztorijai közül. A cégek részvényárfolyama meredeken emelkedett, ezzel párhuzamosan pedig tőzsdei forgalmuk is megugrott, részarányuk a magyar tőzsdei forgalomból folyamatosan nő.
Rohamléptekkel halad a 4iG afelé, hogy a kitűzött céloknak megfelelően az informatika mellett a távközlési iparág egyik meghatározó szereplőjévé váljon, akár nem csak Magyarországon, hanem a régióban is. A vállalat most bejelentette, hogy tulajdonába kerül az Invitech, miután a 4iG ma adásvételi szerződést kötött a társaság tulajdonosával. Az Invitech a telekommunikáció és az IT hálózati infrastruktúra-szolgáltatás területén Magyarország egyik vezető társasága, a vállalat az akvizíció után a 4iG és a magyar állam együttműködésével létrejövő távközlési szuperholding része lesz.
Hónapokig tartó emelkedés után tegnap markáns eladási hullám indult meg a kriptovaluták piacán, 10-20 százalékos esés volt az általános, nap közben egy ponton már-már pánikszerű eladásokat láthattunk. De mennyire ritkák az ilyen események? Tényleg normális mondjuk a legismertebb, és legnagyobb piaci értékű kriptovalutánál, a bitcoinnál a tegnapihoz hasonló esés, vagy ez azért már ott is átlagon felüli? Vérfürdő volt tegnap vagy csak korrekció? Ezt jártuk körbe.
Biztosan sokan emlékeznek a Mészáros-részvények csodálatos szárnyalására még 2017-ből, amikor sok hazai kispapírban a napi elmozdulás alapegysége az 5 százalék volt, de gyakran ennek többszörösével emelkedtek az árfolyamok. És nem csak azoknak a vállalatoknak a részvényeinél, ahol a nagybefektető megjelent, hanem azoknál is, ahol csak sejtették a megjelenését. Annyiban hasonló a szituáció most az akkorival összehasonlítva, hogy most is őrült sebességgel növekedő cégek iránt nőtt meg alaposan a befektetők érdeklődése, és az árfolyamok is meredeken emelkednek. Négy hazai, tőzsdei cég sztoriját néztük meg, és azt is, hogy mit mutat a technikai kép a részvényeiknél.
Az OTP húzza a magyar tőzsdét, tudjuk ezt már régóta, hiszen a magyar bankrészvény messze a legnagyobb forgalmú papír, de most az új magyar tőzsdei csúcs is az OTP-nek köszönhető, miközben a Mol és a Magyar Telekom jóval a korábbi maximuma alatt áll, és a Richter sincs rekordszinten, az OTP új csúcsra ment, ez pedig rekordszintre emelte a BUX-ot is. Az érdekes azonban az, hogy a rekord ellenére az OTP részvényei bizonyos szempontból még mindig olcsónak mondhatók, ráadásul a technikai kép is támogató, annak ellenére érik már egy korrekció.
Nem kérdés, hogy nagy sztori alakul a 4iG-nél, nem csak hazai, de akár régiós szinten is fajsúlyos it/távközlési vállalatot hoznak létre, állami megrendelésekkel, akvizíciókkal és organikus növekedéssel ugrik szintet a vállalat. A sztori nem új, a vállalat részvényárfolyama azonban eddig érdemben nem reagált a hírekre. A távközlési szuperholding bejelentése azonban mindent megváltoztatott, az árfolyam elpattant, másfél hét alatt 38 százalékot emelkedett. Mit mutat most a technika? Meddig emelkedhet, korrekció esetén pedig meddig eshet az árfolyam? Megnéztük a technikai képet.
Nagy beruházás zajlik Debrecen határában, a BMW épít autógyárat, ahol 2025-től vadonatúj platformon készülnek majd olyan elektromos autók, amik most még nincsenek is a BMW kínálatában. Az üzemet úgy tervezték, hogy bármikor felskálázható, bővíthető, ha úgy alakulnak az igények, a debreceni gyárban tehát az eredetileg tervezett évente 150 ezer autónál is jóval többet gyárthatnak majd, de a bővítés egyelőre nem szerepel a tervek között. Az üzem leendő területén jártunk, ahol megmutatták, hol tart most a beruházás, egy kerekasztal beszélgetésen pedig a BMW szakemberei, az üzemfejlesztésért felelős igazgató, Jochen Lorenzen és a BMW debreceni projektigazgatója, Andreas Pfleger beszéltek a beruházásról, a fejlesztések irányáról. Bónusz: egy iX3-as BMW-vel mentünk el az üzemig, így egyszerre láthattuk, mi az elektromos autók jelene, és mi lesz a jövője a BMW-nél.
Távközlési szuperholdingot hoz létre a magyar állam és a 4iG, a magyar cég hamarosan akár az Antenna Hungária többségi tulajdonosa is lehet. A tegnap bejelentett tranzakció csak egy a sok közül, amely jelzi, a hazai távközlés szélsebesen alakul át, a 4iG körül egy nagy magyar, integrált telco cég épül, teljeskörű szolgáltatáspalettával. Rengeteg a nyitott kérdés: mennyi hely marad a többi szolgáltatónak? Mi lesz a Telenorral? Mit jelent a nemzeti érdekek képviselése? Hogy néz majd ki a 4iG a folyamat végén? És mi jut ebből a kisrészvényeseknek? Néhány gondolat, ami eszembe jutott a tegnapi bejelentés kapcsán.
122 milliárd forint profit, minden idők harmadik legjobb eredménye az OTP-nél, de ez a rangsor senkit ne zavarjon meg, a korábbi két rekord erősen doppingolt eredmény volt, a mostani viszont teljesen tiszta, így jár az aranyérem. Ha azt kellene megfejteni, hogy mi történik az OTP-nél, akkor röviden azt mondhatnánk, hogy szépen nőnek az alapbanki bevételek, a hitelállomány nő, a kamatmarzs stabilizálódik, a menedzsment fogja a költségeket, a portfólióminőség javul, a kockázati költségek alacsonyak, nagyjából ezeknek köszönhető, hogy a bankcsoport újra bőven százmilliárd forint feletti profitot szállított.
A kölni gazdaságkutató intézet felmérése szerint a német vállalatok rosszabbnak ítélik meg a helyzetüket az egy...
A társasági adóról szóló törvény 2023. december 31-től hatályos rendelkezései bevezették a kutatás-fejlesztési... 
5+1 kérdés és válasz a pénzügyi öngondoskodásról Hogyan építsünk vagyont? Hogyan bánjunk a pénzünkkel úgy...
Hornung Ágnes családokért felelős államtitkár elmondása szerint a 2019-ben Babaváró hitelt igényelt családok kevesebb...
Írtam nemrég a sávos adózásról. Az egyik visszatérő motívum volt a hozzászólásokban, hogy miért adóztatja...
Évadzáró adásunkban mindenki szerepel, a kommentelők kifejezetten sokat. Elemezzük Észak-Koreát, a kamatemelést... 
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
Sorra húznak el mellettünk az uniós országok.
